A német külügyminiszter a védelmi kiadások elmaradása miatt bírálta a francia vezetést. Johann Wadephul arra szólította fel Emmanuel Macront, hogy az uniós biztonsági szuverenitásról tett nyilatkozatait kézzelfogható lépésekkel is támassza alá.
A német külügyminiszter a védelmi kiadások elmaradása miatt bírálta a francia elnököt a Deutschlandfunk közszolgálati rádió egy műsorában. Johann Wadephul arra szólította fel Emmanuel Macront, hogy az uniós biztonsági szuverenitásról tett nyilatkozatait kézzelfogható lépésekkel is támassza alá.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Mint arra a műsorban többször utalt, szerinte Macron sokat beszél az európai szuverenitás erősítéséről, gyakorlati lépéseket azonban ezért eddig nem tett. Mint summázta: „aki erről beszél, annak a saját országában ennek megfelelően kell cselekednie”.
A második Trump-adminisztráció sokat hangoztatott terve – miszerint nagyobb szerepvállalást vár Európától a NATO-kiadásokban – a tavalyi hágai csúcson vált valósággá, amelyen a tagok vállalták, hogy 2035-ig a GDP 3,5 százalékára emelik a védelmi és biztonságpolitikai kiadásaikat. A német külügyminiszter szerint a tagok elmaradtak ezzel, Franciaország “erőfeszítései” pedig különösen haloványak.
Németország tavaly a legtöbb védelmi kiadást kivette az alkotmányban rögzített adósságfékek alól. Ennek értelmében a jelenlegi költségvetési tervek alapján Németország 2025 és 2029 között több mint 500 milliárd eurót fordít védelemre.
A francia kormány mozgástere országuk pénzügyi helyzete miatt szűkösebb. Az ország államadóssága a GDP-arányosan a harmadik legmagasabb az Európai Unióban Görögország és Olaszország után. Wadephul szerint Franciaországnak és Emmanuel Macronnak készen kell állnia olyan nehéz döntések meghozatalára, mint amilyenek az esetleges jóléti kiadáscsökkentések lehetnek.
Macron szorítóban
Független politikai elemzők szerint Emmanuel Macron egyre mélyebb válságba sodorja magát és országát: a sorra leköszönő miniszterelnökei gyakorlatilag golyófogók, akik ellen az ellenzék bizalmatlansági indítványokkal lép fel. Macron társadalmi támogatottsága az elmúlt években éppen azért szűkült be, mert szigorítani próbált a Wadephul által is szóba hozott jóléti intézkedéseken (nyugdíjreform elleni tüntetések), belpolitikai érdekeit pedig sokszor képtelen átvinni az uniós intézményrendszeren (Mercosur miatt kirobbant gazdatüntetések).
A közvélemény-kutatók szerint Macron támogatottsága az után sem nőtt, hogy a nyugdíjreformot a tavalyi év végén a 2027-es elnökválasztásig felfüggesztették, és feltehetően akkor sem fog, ha az EU-Mercosur-megállapodás elbukik az EU-ban.
A francia elnök legesélyesebb utódja az évek óta Macronnal szemben politizáló szélsőjobboldali Marine Le Pen lehet, akiről azért nem lehet tudni, hogy elindul-e a szóban forgó elnökválasztásokon, mert egyelőre nincs végleges ítélet korrupciós-perében. Első fokon Marine le Pent négy év börtönbüntetésre ítélték, amelyből kettőt nem függesztettek fel, 100 ezer eurós pénzbüntetésre és öt év közügyektől való eltiltásra, ami jelenleg megakadályozza, hogy induljon a közelgő elnökválasztáson.
Az amerikai külügy vezető tanácsadója eközben Marine Le Pen esetleges indulásáért lobbizik. Az Egyesült Államok új külpolitikai stratégiájának egy bevallott eleme, hogy a velük szövetséges szélsőjobboldali vagy populista pártokat megpróbálják hatalomra segíteni Európában. Ellentmondásos, hogy a Nemzeti Tömörülés második embere, Jordan Bardella volt az egyik leghangosabb politikus, aki korábban kiállt Donald Trump amerikai elnök grönlandi tervei ellen.
Az amerikai elnök korábban azzal fenyegette meg a francia elnököt, hogy ha nem lép be a Béketanácsba, 200%-os vámokat vet ki a francia borokra és pezsgőkre. Trump hozzátette azt is, hogy „senki sem akarja” Macron csatlakozását, hiszen 2027-ben már nem lesz hatalmon.
Szorult politikai helyzetében Macronnak az az érdeke, hogy megőrizze maradék támogatóit elnöklete utolsó szakaszában. Ezt egyedül a jelenlegi szociális kedvezmények további fenntartásával teheti meg. Mivel óriási az államadósság, várhatóan nem lesz képes egyszerre tartani a NATO-szándéknyilatkozatba foglalt kiadásokat és a szociális kiadások mindegyikét.
Van még ütközőpont
Az említett rádióbeszélgetésben a német külügyminiszter több olyan német-francia érdekellentétet említett, amelyek meghatározzák a két ország jelenlegi kapcsolatait: ilyenek többek között a közös hitelfelvétel ügye, amit Németország ellenez, az EU következő generációs vadászgépfejlesztései, az EU-Mercosur-megállapodás. Mint azt Wadephul korábban mondta, “jelenleg a francia–német együttműködés nem működik megfelelően”.
Költsön az EU, vagy béküljön az USA?
Januárban a davosi Világgazdasági Fórumon Donald Trump és 19 ország képviselői aláírták a Béketanács alapító okiratát, amivel megalakult a szövetség. A szervezet bár eredetileg a Gázai övezet újjáépítésének felügyeletére jött létre, a feladatkörét újabban kiterjesztették mindennemű nemzetközi konfliktus kezelésére.
A testület örökös vezetése személyhez kötött, nem hivatalhoz: határozatlan ideig Donald Trump az elnöke. A Végrehajtó Tanács tagjai kizárólag Donald Trumphoz hű politikusok és üzletemberek. A tanácstagok mandátuma három éves. Állandó tagság azoknak a tagállamoknak jár, amelyek legalább egymilliárd dollárt befizetnek a szervezet költségvetéséhez.
A világpolitikában botrányt kavart, hogy Donald Trump Vlagyimir Putyint is meghívta a Béketanácsba, miközben az orosz-ukrán háború 2022 februárja óta zajlik. Az uniós tagállamok vezetői számára elsősorban ez teszi politikailag vállalhatatlanná teszi a tagságot. Európából Magyarország mellett egyedül Bulgária csatlakozott. Lengyelország elutasította a meghívást.
Az EU mint testület nem tud határozott lenni, egyelőre ingadozik: ezért a mediterrán térségért felelős uniós biztos megfigyelőként és nem teljeskörű tagként utazik Washingtonba. Románia, Olaszország és Ciprus szintén csak megfigyel. Orbán Viktor alapítóatyaként vesz részt a találkozón.
Az amerikai elnököt független kutatók és egyes vezető politikusok azzal vádolták Donald Trumpot, hogy alternatív NATO-t épít és kivezeti az Egyesült Államokat a katonai szövetségből. A müncheni biztonsági konferencián az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio megnyugtatta az Európai Uniót: az Egyesült Államok nem kívánja feladni szövetségi rendszerét, elkötelezett a NATO mellett, azonban az USA elvárja az intenzívebb uniós szerepvállalást a szövetségben. Tehát az Egyesült Államok jószándékáról és a tavaly júniusi NATO-szándéknyilatkozat betartatásáról biztosította a NATO-tagállamokat.
A második Trump-adminisztráció rendszeresen vámokat vagy szankciókat helyez kilátásba azokkal a középhatalmakkal szemben, amelyek gazdasági lépéseket tesznek az amerikai érdekekkel szemben. Az Európai Unió az elmúlt hónapokban több közép- és nagyhatalommal kötött olyan szerződést, amely előmozdítja a gazdasági diverzifikációt: ilyen volt az EU-Mercosur-, EU-India-, EU-Vietnám-megállapodás is.
Az Egyesült Királyság részben igazodva az uniós politikához szintén lazított amerikai kapcsolatain és törekedett ázsiai gazdasági kapcsolatianak elmélyítésére: 2025 közepe óta a brit kormány tagjai jártak Japánban, Dél-Koreában, Indiában és Kínában. Az utóbbi nagyhatalomnál brit miniszterelnök utoljára nyolc éve járt.
A közelmúltban kötött nemzetközi szerződések az USA szempontjából hátrányosan érintik az Egyesült Államok és Európa közötti kereskedelmi kapcsolatokat, hiszen csökkentik a kontinens Amerikától való függőségét. Davos óta több nagy- és középhatalom az EU-hoz hasonló politikát folytat. Ezek a folyamatok közrejátszhatnak abban, hogy az USA kénytelen korábbi szigorú hangvétele helyett békülékenyebb hangnemet megütni annak érdekében, hogy megőrizze partneri pozícióit az EU-val.