A szélsőjobb Nemzeti Tömörülés elnökét a párt szabálytalan pénzügyei miatt első fokon végrehajtandó börtönre és arra ítélték, hogy ne indulhasson a 2027-es elnökválasztáson, amelynek esélyese. A kedden kezdődött fellebbviteli perben Le Pen korábbi alkalmazottaira tolt minden felelősséget.
Nemzetközi érdeklődés mellett kezdődött meg kedden Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés elnökének másodfokú meghallgatása. Le Pen lassan évtizedes távlatban az elnökválasztások második helyezettje a jobb vagy a balközép jelölt mellett, a macronizmus válságával pedig esélyessé lépett elő, időközben azonban elsőfokon elítélték azért, mert a vádak szerint szabálytalanul használta fel a párt az uniós frakciójának juttatott támogatásokat. Nagy vonalakban az történt, hogy a Nemzeti Frontnak mindig szüksége volt pénzre, és az EP-frakció pénzét a franciaországi pártszervezet építésére használták, például az elvileg EP-asszisztensnek felvett emberek egy része soha nem is járt az EP környékén, vagy főleg a franciaországi pártmunkát végezték.
Első fokon Marine le Pent négy év börtönbüntetésre ítélték, amelyből kettőt nem függesztettek fel, 100 ezer eurós pénzbüntetésre és öt év közügyektől eltiltásra, ami jelenleg megakadályozza, hogy induljon a közelgő elnökválasztáson.
Az elnök emberei
Miközben a francia hatóságok szerint pusztán arról van szó, hogy nem metesül a büntetőjogi felelősség aló valaki csak azért, mert politikai befolyással bír, az amerikai külpolitika, az elnök és az alelnök is azt az álláspontot hangoztatta, hogy Le Pen-t jogászkodással akarják távoltartani a hatalomtól. Donald Trump a pert "jogi hadviselésnek" minősítette "a szólásszabadság ellen", a Spiegel értesülései szerint pedig az is felmerült, hogy az USA szankciókat vezet be a Marine Le Pen ügyében ítélkező bírók ellen, ezt azonban az Egyesült Államok tisztviselői tagadták.
Próbálkoztak azonban máshogy. Az amerikai külügyminisztérium vezető tanácsadója Samuel Samson és egy kollégája, akik a külügy a Demokrácia, Emberi Jogok és Munkaerő Irodájának dolgoznak, megkerestek egy francia vezető bírót, Marine Lafourcade-ot, aki egy emberi jogi kormánytanácsadó testület főtitkára, és arról érdeklődtek, hogy be tudna-e avatkozni a jogi folyamatba Le Pen érdekében. Lafourcade a Politicónak nyilatkozva elmondta, hogy a beszélgetést a párizsi nagykövetség szervezte általános emberi jogi témákban, de a két amerikai tisztviselő állandóan visszatért Marine Le Pen ügyére. Meg voltak győződve arról, hogy politikai boszorkányüldözésről van szó, és Lafourcade hiába ismertette részletesen a jogszabályokat, illetve azt, hogy milyen módon zajlik az eljárás, ez nem érdekelte a két diplomatát.
Az Egyesült Államok új külpolitikai stratégiájának bevallott része, hogy a velük szövetséges szélsőjobboldali vagy populista pártokat igyekeznek hatalomra segíteni Európában. Ironikus módon ezek közül éppen Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés második embere volt az, aki határozottan kiállt Donald Trump amerikai elnök grönlandi tervei ellen.
Le Pen szerint az Európai Parlamentnek kellett volna szólnia
Le Pen perének középpontjában a parlamenti asszisztensek összevonása állt, ami az ügy egyik kulcskérdése. A bírák előtt Marine Le Pen hosszasan védte ezt a működési módot. "A képviselőknek két kategóriája van. Azok, akik egy frakcióban vannak, és a független képviselők"- jelentette ki, biztosítva őket arról, hogy tíz év alatt az Európai Parlament "nem tett szemrehányást" amiatt, hogy az asszisztensek több választott képviselőnek dolgoznak. Elmondása szerint ezt a szervezettséget az intézmény soha nem kérdőjelezte meg.
A volt FN-elnök ismét tagadta, hogy bármilyen bűncselekményt követett volna el. "A csoportosulás ezen aspektusával kapcsolatban soha nem tettük fel magunknak a kérdést" - mondta, biztosítva arról, hogy az Európai Parlament adminisztrációja "soha nem figyelmeztetett bennünket" a szabályok esetleges megsértésére.
Az asszisztensek felvételéről szóló belső megbeszélésekre utaló több e-maillel szembesítve Marine Le Pen azt állította, hogy ezeket a választásokat a párt számára elvégzendő feladatok sokfélesége indokolta. Elismerte, hogy egyes asszisztenseket szervezési okokból "megosztottak" több megválasztott tag között.
Le Pen: nem volt bűnszervezet
Marine Le Pen vitatta azt is, hogy a perében ellene felhozott esetek egyfajta pénzszerző "rendszert" képeztek volna. "Egymástól nagyon különböző esetek egymásutánjáról van szó, amelyek 12 éve tartanak" - hangsúlyozta, és visszautasította a szabályok kijátszását célzó, strukturált szervezet gondolatát.
A bíró kérdésére, hogy elismeri-e az ellene felhozott vádakat, nem adott egyértelmű választ.
A meghallgatás során az elnök utalt Jean-Luc Schaffhauser európai parlamenti képviselőnek Wallerand de Saint-Justnak, a párt akkori pénztárosának küldött e-mailjére, amelyben az európai szabályozást idézte, és a "fiktív foglalkoztatás" veszélyére figyelmeztetett . Saint-Just azt válaszolta : "Azt hiszem, Marine mindent tud erről".
Marine Le Pen közölte, hogy nem tudott erről a levélváltásról: "Nem tudok semmit mondani erről az e-mailről, nem tájékoztattak", hozzátéve, hogy ha megkapta volna, nem lett volna "olyan laza ", mint volt pénztárnoka.
Mindenki más felelős
A képviselő több volt munkatársát is hazugsággal vagy hamis tanúvallomással vádolta, azt állítva, hogy bosszút akartak állni, miután kizárták őket a pártból.
Az európai parlamenti frakció vezetésében betöltött szerepét is igyekezett bagatellizálni, azt állítva, hogy "a politikai irányítást 2014-ig Jean-Marie Le Pen (NB: a 2025-ben elhunyt édesapja) gyakorolta ", holott 2011-ben lett az FN elnöke.
A fellebbviteli tárgyalás első napján, január 13-án Marine Le Pen már változtatott a védekezési irányvonalán, és úgy tűnt, hogy már nem a terhére rótt cselekmények elkövetését tagadja, hanem az elkövetési szándékot, vagyis azt, hogy tudatosan és szervezetszerűen ki akarták játszani az uniós finanszírozási szabályokat. "Az Európai Parlament nem úgy játszotta el a feljelentő szerepét, ahogyan azt kellett volna. Sem a szerződésekben, sem a szervezeti ábrában nem titkoltunk el semmit" - mondta.