A hónap végén megrendezésre kerülő NATO-csúcstalálkozón a tagok nemcsak a megnövelt védelmi költségvetéseket vitatják meg, hanem az orosz támadásokra való azonnali reagálás új operatív koncepcióit is – beleértve az Oroszországon belüli ellencsapásokat.
HIRDETÉS
Európa és az Egyesült Államok sokkal jobban egyetértenek, mint azt a címlapok gyakran sugallják – de az viszont tény, hogy eltérően érzékelik és értékelik az orosz fenyegetést, írja a Defense One vezető amerikai katonai szaklap.
Az európai védelmi tisztviselők közül sokan nyugtalanok, hogy a NATO ambiciózus új céljai önmagukban nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy elvegyék Oroszország „tesztelési kedvét”, Grűzia, a Krím és Ukrajna után. A kérdés most az, hogy miként reagálna a szövetség egy tagállam elleni agresszióra a következő három-öt évben.
Az újraválasztott amerikai elnöknek 7 éve nincs közvetlen kapcsolata a NATO-val, és a geopolitikai térkép azóta teljesen átrajzolódott. Vlagyimir Putyin orosz elnök egyre inkább gyengébbnek érzi Európát, mint amilyen az valójában, miközben a Fehér Ház nem érti vagy nem kezeli kellő komolysággal az orosz fenyegetés súlyosságát, és még mindig sokkal inkább Kínára és a Távol-Keletre helyezi a fókuszt.
Mark Rutte NATO főtitkár márciusban Washingtonban dicsérte az amerikai elnököt a védelmi fejlesztések felgyorsításáért és az orosz-ukrán konfliktusban vállalt közvetítői szerepéért. Ugyanakkor az USA azt szorgalmazta, hogy Európa alkosson olyan forgatókönyveket is, amelyek nem feltétlenül csak az amerikai erőkre építenek, ahogy az az előző 76 év filozófiája volt.
A Pentagon is figyelmeztetett arra, hogy a rendkívül rövid reakcióidők miatt létfontosságú, hogy a leginkább veszélyeztetett országok válaszadó képessége a lehető leggyorsabb legyen, ami a védekezésre és az ellencsapásra egyaránt értendő.
Mi várható Hágában?
Az atlanti szövetség következő csúcsértekezlete június 24-25-én ül össze Hágában, ahol az Egyesült Államok a védelmi költségvetéseket teszi majd az első helyre, míg az európai partnereket az orosz fenyegetés közelsége legalább ennyire izgatja.
Margus Tsahkna észt külügyminiszter a GLOBSEC biztonsági konferencián egyenesen úgy fogalmazott, hogy „az új koncepció az, hogy ha Oroszország jön, akkor mi is visszük a háborút Oroszországba. Erről beszélünk. Nincs akkor időnk megvitatni, hogy bevethetünk-e valamilyen más fegyvert, vagy bármi egyebet. Nincs időnk. Az első perceken és órákon belül cselekednünk kell”.
Ez az új doktrína a NATO 2023-as vilniusi csúcstalálkozóján elfogadott regionális védelmi tervekre épül. Az akkori döntés szerint Christopher Cavoli amerikai tábornok, a NATO európai szövetséges erőinek főparancsnoka irányítása alá helyezték a közös gyors reagálást egy orosz támadás esetére.
Az idei csúcstalálkozó ennél tovább megy. Várhatóan felvázolja azokat a konkrét képességeket, amelyeket Európának be kell vetnie, hogy felkészüljön egy Oroszországgal való konfliktusra egy elképzelt támadás napján. A közvetlen veszélynek kitett Észtország szerint már most megvannak a képességek az „agresszív védekezésnek” is nevezhető koncepcióhoz, és a várakozás értelmetlen. Ezért a közelgő csúcstalálkozó célja a szövetség felkészültségének felgyorsítása.
Az egyik megkérdezett NATO-tisztviselő szerint nem maradt időtartalék. „Készüljünk fel a kezdésre most! És nem azért, mert az Egyesült Államok esetleg kivonja a csapatait, vagy nem küld erőket, hanem egyszerűen csak készen kell állnunk”.
Egy magas rangú európai katonai tisztviselő hozzátette, hogy a sürgősség kritikus fontosságú, megjegyezve, hogy „mindannyian egyetértünk abban, hogy meg kell erősítenünk az elrettentést, mert Oroszország három-öt éven belül megpróbálhat valamit, amivel próbára teszi az 5. cikkelyünket [a kollektív segítségnyújtásról]. eközben hat évbe telik felépíteni egy puszta épületet a védelmi minisztériumunkban”.
Karel Řehka, a Cseh Köztársaság vezérkari főnöke azt mondja, hogy az új képesség-célok jelentős eltérést mutatnak a korábbi tervektől, amelyek gyakran csak homályos kötelezettségvállalások vagy vázlatok voltak. A cseh tábornok szerint „az új erőfeszítéseket nem csak a fenyegetés vezérli, hanem az innováció szükségessége is – de azért leginkább a fenyegetés”.
A NATO-tagok - ideiglenesen - egyetértettek az átfogó új képesség-célokkal, és várhatóan hivatalosan is elfogadják a bruttó hazai termék 3,5%-át kitevő nemzeti kiadási keretet.
„Az úgynevezett alapvető védelmi fejlesztések közé tartozik a légvédelem, a harci repülőgépek, a páncélosok és a drónok fejlesztése, párosulva a személyzet és a logisztika erősítésével. Az elrettentő képesség egymilliárd ember biztonságát jelenti” – mondta erről Mark Rutte NATO főtitkára június 5-i sajtótájékoztatóján. A védekező-elrettentő funkcióhoz immár elengedhetetlen űrkapacitások fejlesztése is prioritást élvez majd.