Vidéken többen fordítanak hátat az oktatásnak az érettségi előtt, az viszont nem igaz, hogy a nyugati tagállamokban tovább kitartanak a diákok az iskolapadban.
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2025-ben az Európai Unióban a 18 és 24 év közötti fiatalok 9,1 százaléka hagyta el az oktatási rendszert anélkül, hogy legalább középfokú végzettséget szerzett volna.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A tagállamok között a korai iskolaelhagyók aránya 2025-ben 2,1 százalék és 15,5 százalék között mozgott: a legalacsonyabb érték Horvátországban, a legmagasabb pedig Romániában volt.
A fiatal férfiak közt magasabb a korai iskolaelhagyók aránya, mint a nők között. Ugyanakkor egyre kevesebben fordítanak hátat az oktatásnak érettségi előtt. Az elmúlt tíz évben a férfiak körében az arány 12 és fél százalékról 10,6 százalékra esett vissza, míg a nők esetében 9,4 százalékról 7 és fél százalékra csökkent.
Az EU 2030-ra 9 százalék alá szeretné szorítani a korai iskolaelhagyók arányát, ezt a célt már 17 tagállam teljesítette.
A legkevesebben Horvátországban, Görögországban és Írországban esnek ki idő előtt az oktatásból. Míg uniós szinten Romániában, Németországban és Spanyolországban a legrosszabb a helyzet.
Befolyásolja-e a lakóhely az iskolában maradást?
Az, hogy valaki városban, elővárosban vagy vidéki térségben él, hatással lehet arra, milyen valószínűséggel hagyja el idő előtt az oktatási rendszert.
2025-ben az Európai Unióban a legalacsonyabb korai iskolaelhagyási arányt a városokban mérték: ott a fiatalok 8 százaléka hagyta abba idő előtt a tanulást.
Az elővárosi térségekben ez az arány 10,1 százalék, míg a vidéki területeken 9,6 százalék volt.
A vidéki térségekben élő, 18 és 24 év közötti fiatalok közül a legtöbben Romániaban, Bulgáriaban és Dániaban döntöttek úgy, hogy középfokú végzettség nélkül befejezik a tanulmányaikat.
A korai iskolaelhagyók között az elővárosokban és kisebb városokban élő fiatalok esetében is kiemelkedő arányt mutatott Románia, Spanyolország és Németország.
Nehezebben találnak munkát a korai iskolaelhagyók?
Az érttségivel sem rendelkező fiatalok sokkal nehezebb helyzetben vannak a munkaerőpiacon.
Tavaly az iskolaelhagyóknak alig több mint 46 százaléka dolgozott, 30,8 százalékuk álláskereső volt, míg a fennmaradó bő 23 százaléknak nem volt munkája és nem is akart sehol sem elhelyezkedni.
2025-ben csak Hollandia, Málta, Svédország, Ciprus, Portugália, Spanyolország, Dánia, Németország és Lettország jelentette azt, hogy a korai iskolaelhagyók legalább fele foglalkoztatott volt.
A legtöbb országban ugyanakkor a korai iskolaelhagyók többsége nem dolgozott. A legmagasabb munkanélküliségi arányt a korai iskolaelhagyók körében Litvániaban (86,4 százalék), Szlovákiaban (77,9 százalék), Bulgáriaban (76,7 százalék) és Horvátországban (76,2 százalék) mérték.