A jó szájhigiéné nemcsak a fogak egészsége miatt fontos, hanem kulcsszerepet játszik az olyan betegségek megelőzésében is, mint a demencia, derül ki egy új kutatásból.
A napi háromszori fogmosás és a rendszeres fogorvosi ellenőrzés több mint 50 súlyos betegség – köztük a demencia és az ízületi gyulladás – kialakulásának kockázatát is csökkentheti.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Régóta ismert, hogy a szájüreg egészsége hatással van az általános jóllétünkre, a korábbi kutatások pedig a szájbetegségekből származó baktériumok terjedését hozták összefüggésbe az Alzheimer-kórral, a rákkal, a szív- és érrendszeri betegségekkel, a cukorbetegséggel és más kórokkal.
Szakértők egy csoportja az Amerikai Tudományfejlesztési Társaság (AAAS) múlt héten, az Egyesült Államokbeli Arizonában rendezett éves konferenciáján hangsúlyozta ennek jelentőségét.
„Ma már úgy gondoljuk, hogy az egészséges fogazat megőrzése több mint 50 szisztémás betegség kockázatának csökkenésével járhat együtt” – mondta Alpdogan Kantarci, a Minnesotai Egyetem Fogorvostudományi Karának professzora a A száj mint kapu az általános egészséghez című rendezvényen.
Hozzátette: „A kutatások most már azt mutatják, hogy enyhe vagy közepesen súlyos betegségek esetén azoknál, akik rendszeresen mossák és ápolják a fogaikat, illetve fogorvoshoz járnak és alapos tisztítást kapnak, sokkal jobb kognitív működést tapasztalunk.”
Kantarci kiemelte a fogágygyulladást, a súlyos ínybetegség egyik formáját, mint a reumás ízületi gyulladás és a demencia kialakulásának egyik fő kockázati tényezőjét.
Amikor a szájüregi betegségek baktériumai a véráramba, majd az agyba jutnak, tartós gyulladást okoznak. Ez arra késztetheti az immunrendszert, hogy az ízületeket támadja meg, és felgyorsíthatja a plakkok kialakulását is, amelyek megzavarják az ingerületátvivő anyagok működését, és szellemi hanyatláshoz vezetnek.
Ugyanakkor egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy az ínybetegség közvetlenül demenciát vagy ízületi gyulladást okozna.
Hol a legrosszabb a fogápolás Európában?
Bár az Egyesült Királyság hírhedt a rossz fogakról, számos más európai ország is komolyan küzd a lakosság fogápolási szokásaival.
Egy 2022-es felmérés szerint Norvégia számít a leginkább „fogtudatos” országnak, míg a rangsor végén Szerbia, Lettország és Lengyelország osztozott a helyeken. A fogorvosi ellenőrzések gyakorisága alapján Hollandia végzett az élen, Portugáliában, Írországban és az Egyesült Királyságban viszont a legalacsonyabb a rendeléseket felkeresők aránya.
A különbségek hátterében összetett társadalmi-gazdasági okok állnak: a magas költségek, a hosszú várólisták és a nagy távolság sokak számára elérhetetlenné teszik az ellátást. A leginkább az idősek érintettek: az Eurostat 2024-es adatai szerint az EU-ban a 65 éves és annál idősebb lakosok körében jóval magasabb azok aránya, akik nem jutnak hozzá szükséges fogászati ellátáshoz, mint a 16–44 évesek között.
Kantarci az Egyesült Királyságban tapasztalható elhízásjárványra utalva azt is hangsúlyozta, hogy a nyugati világ ultrafeldolgozott élelmiszerektől való függősége szintén rontja a fogak állapotát: „Úgy gondoljuk, hogy a nyugati országokban jobb az orális ellátáshoz való hozzáférés, de meglepődnének, mennyire hajlamosító tényező a rengeteg feldolgozott élelmiszer, a pépes, puha étrend, a mozgáshiány, az elhízás és így tovább – sokkal inkább, mint a világ bármely más pontján.”
A legutóbbi Felnőttkori szájegészségügyi felmérés (Adult Oral Health Survey, AOHS) szerint az Egyesült Királyság lakosságának 41 százalékánál találtak fogszuvasodást, ami jelentős emelkedés a 2009-es 28 százalékhoz képest. A megkérdezettek csaknem fele arról számolt be, hogy fogai állapota nagymértékben befolyásolja mindennapi életét.
Kantarci azt javasolja, hogy elsősorban lefekvés előtt és minden cukros étel fogyasztása után mossunk fogat. Szerinte érdemes elektromos fogkefét használni, és a nyelvet is megtisztítani, mivel azon is legalább annyi baktérium telepedhet meg.
„A válasz teljesen egyértelmű: a szervezet egészének védelmében javítanunk kell a szájegészséggel kapcsolatos tudatosságot.”