A dél-amerikai országokkal kötött egyezmény ellenzői mezőgazdasági versenyhátránytól, élelmiszer-biztonsági kockázatoktól és negatív környezeti hatásoktól tartanak. A magyar kormány kész az EU Bíróságához fordulni, hogy megakadályozza a megállapodás hatályba lépését.
Az Európai Unió és a Mercosur (Dél-amerikai Közös Piac) képviselői szombaton a paraguayi fővárosban, Asunciónban aláírták a két szervezet közötti szabadkereskedelmi megállapodást. Az egyezményről 1999 óta tárgyalt az Európai Bizottság és a dél-amerikai gazdasági szervezet négy alapító országa.
A Mercosurt 1991-ben hozta létre Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay azzal a céllal, hogy erősítsék gazdasági pozícióikat (Bolívia nemrég csatlakozott, Venezuela tagságát felfüggesztették). A tömb mára a világ hatodik legnagyobb gazdaságává vált, mintegy 270 millió lakossal. Az EU és a Mercosur együttesen a világgazdaság GDP-jének 30 százalékát adja, és több mint 700 millió fogyasztót képvisel.
"Inkább egy igazságos kereskedelmet választunk, mintsem a vámokat, inkább a hosszú távú termékeny partnerséget, mint az elszigeteltséget" – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. António Costa, az Európai Tanács elnöke azt mondta, hogy a megállapodás "a szabályokon, a többoldalúságon és az országok és régiók közötti kapcsolatok alapjául szolgáló nemzetközi jogon alapuló szabadkereskedelem védelmének üzenetét hordozza, és ellentétben áll a kereskedelem geopolitikai fegyverként való felhasználásával".
Kinek előnyös?
Fokozatosan megszüntetnék a vámok mintegy 90%-át az ipari, a szolgáltatási és a mezőgazdasági ágazatokban. Az Európai Bizottság becslése szerint az uniós vállalatok évente több mint 4 milliárd eurót takarítanának meg a vámok terén. A Mercosur-országok azt is vállalták, hogy a hazai versenytársakkal azonos feltételek mellett megnyitják közbeszerzési piacaikat az európai cégek előtt.
A megállapodás 344 "földrajzi árujelző" elismeréséről is rendelkezik, amely megvédi az európai termékeket a másolástól, és célja továbbá, hogy biztosítsa a kritikus ásványi anyagok beszerzését, csökkentve ezzel az EU Kínától való függőségét.
A Bizottság becslései szerint a Mercosur-országokba irányuló uniós export 2040-ig várhatóan 39%-kal (48,7 milliárd euróval), míg a Latin-Amerikából származó import 16,9%-kal (8,9 milliárd euróval) nőne.
Támogatói (köztük Németország és Spanyolország) szerint az EU-Mercosur megállapodás lehetővé teszi az európai gazdaság fellendítését. A megszűnő vámok kedveznek például az európai autók, gépek, vegyipari termékek, borok és más italok exportjának. Azzal érvelnek, hogy az EU-nak új kereskedelmi kapcsolatokra van szüksége, mivel az Egyesült Államok bezárja piacát, Kína pedig egyre agresszívebb kereskedelmi politikát folytat.
Az ellenzők, élükön Franciaországgal, azt állítják, hogy a megállapodás veszélyezteti az európai mezőgazdasági termelőket, mivel a latin-amerikai import tisztességtelen versenyének teszi ki őket az agrártermékek európai piacra jutásának megkönnyítésével. A gazdák több uniós országban, például Franciaországban, Lengyelországban és Görögországban, illetve Brüsszelben, az Európai Bizottság előtt is tüntettek az utóbbi hetekben a megállapodás ellen.
Kongatják a vészharangot
A megállapodás évek óta heves érzelmeket vált ki Európa-szerte az uniós országokban, több millió termelő érzi veszélyben a megélhetését. Az egyik ok a**mezőgazdasági versenyhátrány**_:_ a Mercosur-országok jóval olcsóbban termelnek a lazább környezetvédelmi szabályok, az engedélyezett (EU-ban tiltott) növényvédő szerek használata és az alacsonyabb munkaerőköltség miatt.
Az olcsó dél-amerikai import lenyomná az árakat, és tönkretenne sok európai gazdát. Kiemelten veszélyeztetett ágazatok a marhahús, a baromfi, a cukor, a kukorica és a szója.
Nemcsak a versenyképesség aggasztó, az**élelmiszer-biztonsági kockázatok**is jelentősek. Sokan attól tartanak, hogy az importált hús és mezőgazdasági termékek nem felelnek meg az EU szigorú állatjóléti normáinak (hormonkezelés és antibiotikum-használat kockázata, gyengébb nyomonkövethetőség).
Az Európában betiltott, de a dél-amerikai országokban engedélyezett növényvédőszerek bejutása a kontinensre alááshatja az európai élelmiszer-biztonságot. A magyar álláspont szerint az EU nem tudná hatékonyan ellenőrizni a több ezer kilométerről érkező árukat.
Környezetvédelmi aggályok is felmerülnek. A megállapodás ösztönözné az amazóniai erdőirtást, az intenzív, környezetpusztító mezőgazdaságot, és életbe lépésével 34%-kal növekedhet az üvegházhatású gázok kibocsátása.
A francia kormány felkérésére készített elemzés szerint az egyezmény hatására a Mercosur-országokban megnövekedett marhahús-termelés évente legalább 25%-kal fokozná az erdőirtás mértékét, és további 36 ezer km² esőerdő elpusztítását vonná maga után évente.
A klímavédelmi vállalások nem kikényszeríthetők, csak politikai nyilatkozatok. Az ellenzők arra az ellentmondásra hívják fel a figyelmet, hogy az EU zöld átállást hirdet, miközben olcsó, szennyező termékeket enged be. Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője egy konferencián elfogadhatatlannak nevezte, hogy az egyezménnyel az Unió veszélybe sodorja az európai mezőgazdaságot, az élelmiszerbiztonságot, bolygónk természeti értékeit és éghajlatát az autóipar és a vegyipar óriáscégeinek érdekében.
Nagy István: az európai mezőgazdaság kivégzése
A magyar mezőgazdasági miniszter szerint Brüsszel elárulta az európai gazdákat az Európai Unió és a dél-amerikai országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás aláírásával, és Ursula von der Leyen "megásta a sírját az európai élelmiszer-termelésnek". Nagy István úgy véli, az uniós agrártámogatások csökkentése az európai mezőgazdaság kivégzését jelenti, és a Mercosur-megállapodás újabb merénylet az európai gazdák ellen.
"Azok az országok, amelyek megszavazták a Mercosur-egyezményt, azoknak a kormányai meg fognak ebbe bukni, mert nem lehet Európa utolsó szuverenitását elveszteni. Föladtuk az acél-, a vas-, az energetikai függetlenségünket, az élelmiszerellátás függetlensége maradt meg egyedül, most ezt adjuk föl. Egyszerre három kíhívás ér bennünket: az agrárköltségvetés csökkentése az EU-ban, a megkötött szabadkereskedelmi egyezmény Ukrajnával, a harmadik szög a koporsóban pedig most a Mercosur-megállapodás" – magyarázta az Euronewsnak a miniszter.
Nagy István szerint ha ez az egyezmény életbe lép, olyan veszteségeket szenvedünk el, amelyeket nem lehet korrigálni.
"A kormány mindent megtesz azért, hogy a megállapodás ne léphessen életbe. Egyeztet folyamatosan francia, osztrák, ír, lengyel kollégáival, hogyan lehet az Európai Bíróságához fordulni ennek elérésére" – tette hozzá.
Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke is kifogásolja, hogy olyan országokból akarnak behozni mezőgazdasági termékeket, alapanyagot, félkész vagy készterméket, ahol teljesen más ellenőrzési rendszer működik.
"Be akarnak engedni harmadik országból olyan terméket, ahol nem ilyen az előállítási környezet, nem ilyen az adminisztratív feltétel, olyan szereket használnak, amit itt évek vagy évtizedek óta nem engednek meg. Hol vannak itt az egyenlő versenyfeltételek?" – tette fel a kérdést múlt heti tájékoztatóján
Bizalmatlansági indítvány
A mezőgazdasági termelők megnyugtatására a Bizottság felajánlotta, hogy a következő közös agrárpolitikai költségvetés keretében már 2028-ban 45 milliárd eurónyi forráshoz juthat hozzá, de lehet, hogy ez az ígéret is kevés lesz.
Az egyezményt ratifikálnia kell a Mercosur-tagállamok törvényhozásának, és az Európai Parlamentnek (EP) is jóvá kell hagynia. Az EP Patrióta frakciója a megállapodás miatt bizalmatlansági indítványt nyújt be Ursula von der Leyen ellen – jelentette be Dömötör Csaba, a Fidesz EP-képviselője múlt héten.
Mint mondta, a piacnyitás azt eredményezi, hogy az európai gazdáknak a dél-amerikai óriáscégekkel kell majd felvenniük a versenyt. "A Mercosur-országok a világ legnagyobb agrárexportőrei, 22 milliárd eurónyi Dél-Amerikából származó import áll szemben 3-4 milliárd eurónyi uniós kivitellel. Ez az olló a megállapodással csak tovább nyílhat. Magyar szempontból az EP-képviselő kiemelte: a baromfi, a méz és az etanol ágazatok a leginkább kitettek a megállapodás káros következményeinek."
Súlyosbító körülménynek nevezte, hogy a dél-amerikai termelőkre nem vonatkoznak ugyanazok a szigorú környezetvédelmi szabályok, melyek az európai termelőkre és gazdákra igen.
Stefán Csaba, a Magyar Külügyi Intézet szakértője szerint nem elhanyagolható tényező, hogy a tradicionális jobbközép pártok számára a vidéki lakosság és a gazdatársadalom a szavazói bázis komoly részét képezi. Egy olyan megállapodás, amely az ő megélhetésüket veszélyezteti, szükségszerűen komoly politikai vihart kavar.