,,Minden EU-s ország köteles elismerni két azonos nemű uniós állampolgár házasságát, ha azt jogszerűen kötötték meg egy másik tagállamban” – így döntött múlt héten az Európai Bíróság egy lengyel keresettel kapcsolatban, ezzel precedenst teremtve.
De hogyan lehet ezt a jogot gyakorlatban is érvényre juttatni egy olyan országban, ahol a kormány betiltja a Prideot és még a felvonulókat is büntetéssel fenyegeti? Erről eltérnek a vélemények.
Nem lesz nagy változás, de ez erkölcsi győzelem
Pál Márton azzal került be néhány éve a hírekbe, hogy párjával Hanol Ádámmal két gyermeket is örökbe fogadtak, Andrist és Hannát. A szivárványcsalád azóta is hatalmas boldogságban él. Mártonék a magyar bürokráciával folytatott harcukról Apa&Apu nevű oldalukon számoltak be és elindították a Család az család mozgalmat.
Bár ők hivatalosan is élettársak - így például örökölhetnek is egymástól – annak nagyon örülnek, hogy az EU kezd egyenlő jogokat biztosítani a homoszexuális pároknak.
,,Két gyermeket fogadtunk örökbe és hivatalosan mi nem lehetünk szülei mind a két gyermeknek. Nekünk ebben segítene az egyenlő házasság. Ez nem is rólunk szól, hanem a gyerekeinkről. És egyébként most már 2400 szivárványcsalád van Magyarországon, akik több mint 1200 gyermeket nevelnek. Ennyi gyerek egy közepes méretű városban, mondjuk Szekszárdon van. Ezért lenne fontos az egyenlő házasság, mert akkor mindketten hivatalos gyámjai lehetnénk a gyerekeknek” - magyarázta Pál Márton.
Márpedig ez kötelező érvényű
Az egy dolog, hogy miről rendelkezik az Európai Bíróság és az egy másik, hogy ebből mit tart be a magyar kormány. Gulyás Gergely a kormányinfón már leszögezte, hogy Magyarország nem fogja legitimizálni a melegházasságot.
Ami még nem baj, mert az EU nem is erre kötelezi – erről már Lattmann Tamás beszélt. A nemzetközi jogász az Euronewsnak elmagyarázta: a magyar kormánynak nincs más választása, el kell ismernie az EU-ban kötött melegházasságokat.
Ha pedig mégis úgy dönt, hogy nem ad CSOK-ot vagy babavárót ezeknek a házaspároknak, akkor ők pert indíthatnak, amit jó eséllyel meg is fognak nyerni.
,,Amennyiben Magyarország nem adja meg az egyenlő jogokat, az ügyet az Európai Unió bírósága elé lehet vinni, sőt általában már egy előzetes döntéshozatal keretében az elsőfokú eljárás során ki lehet menni a luxemburgi bírósághoz. És amennyiben ezek mind eredménytelenek, akkor bizony reális lehet az, hogy az Európai Bizottság egy újabb kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal szemben ebben a témában. Arra hivatkozva, hogy a magyar állam nem akarja betartani az Európai Unió bíróságának ítéletét. És mint a 2024 nyarán meghozott gigabírságos ítélet óta tudjuk, ez nagyon fájdalmas tud lenni egy ország számára” - figyelmeztetett Lattmann Tamás.
Az egyetlen kibúvó az időhúzás
Persze az is elképzelhető, hogy a Fidesz-vezetés inkább bevállalja a sokmillió eurós uniós bírságokat, csakhogy hű maradjon jelszavaihoz. Elvégre ezt tette a migráció terén is – emlékeztetett Gaudi-Nagy Tamás európai jogi szakjogász.
A Jobbik korábbi országgyűlési képviselője úgy gondolja, hogy Magyarország nem törődhet bele az uniós bíróság döntésébe.
,,Ki kell tartani egészen addig, amíg az Európai Unió vezetése megváltozik. Egy normális, önfeladás helyett önvédelmező irányba fordítja Európát, és nem tör az őshonos nemzeti polgárok életére" - vázolta az egyetlen ,,ellenállási" stratégiát Gaudi-Nagy.
Magyarország nincs egyedül a döntés elleni harcban. Karol Nawrocki konzervatív lengyel elnök már jelezte: vétózni is hajlandó, hogy megőrizze a házasság ,,alkotmány által védett státuszát”.