Az orosz titkosszolgálatok a Telegramot is használják arra, hogy Németországban úgynevezett "alacsony szintű ügynököket" toborozzanak kisebb szabotázsok, megfigyelések vagy provokációk végrehajtására. Egy egyszerű kattintás vagy lájkolás is elég ahhoz, hogy valaki felkeltse Moszkva figyelmét.
Európában "jeges béke" van, amely "bármikor forró konfrontációvá alakulhat" - mondta Martin Jäger, a Német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) elnöke a hírszerzési szolgálatok vezetőinek éves nyilvános meghallgatásán a Bundestagban. Figyelmeztetett, hogy "fel kell készülnünk a helyzet további kiéleződésére".
Konstantin von Notz zöldpárti képviselő egyetért: "Az autoriter államok kémkedése és szabotázsa által jelentett veszélyek ma már régóta nagyon komoly biztonságpolitikai problémát jelentenek". Von Notz felszólított arra, hogy a hírszerző szolgálatok értékeléseit "végre vegyék komolyan", és a jogállamiság keretei között szervezzenek határozott fellépést a növekvő fenyegetésekkel szemben.
Oroszország az ukrajnai nagyszabású invázió óta fokozta a Nyugat elleni hibrid hadviselését: A balti-tengeri kábelek elvágása, drónok átrepülése, csomagbombák és más kémkedési és szabotázsakciók. E hibrid támadások egy része az úgynevezett "eldobható ügynökökre", más néven "alacsony szintű ügynökökre" vezethető vissza.
Ezek olyan emberek, akiket a közösségi médián keresztül bérelnek fel, általában kis összegért, hogy kisebb szabotázsakciókat hajtsanak végre. Ezek közé tartozik például a kritikus vagy katonai infrastruktúra lefényképezése, gyújtogatások vagy provokatív graffitik felfestése.
Oroszbarát narratívák a Telegramon
Más közösségi médiumok mellett különösen a Telegram üzenetküldő alkalmazást használják gyakran "eldobható ügynökök" felbérlésére. Az alkalmazás lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy nyilvános csatornákhoz csatlakozzanak és privát üzeneteket küldjenek. A regisztrációhoz telefonszámra van szükség, de nyilvánosan csak a felhasználónevet kell megadni.
A Telegramon számtalan Oroszország-barát csatornát lehet találni több ezer feliratkozóval, például az EU által szankcionált Alina Lipp blogger csatornáját. "Hírek Oroszországból" című csatornájának több mint 175 ezer feliratkozója van, akik rendszeresen olvashatják az orosz narratívákat terjesztő tartalmait.
Lipp elsősorban az orosz nyelvű csevegések tartalmát fordítja németre, ahonnan az tovább terjed a német nyelvű csoportokban és csatornákon. Ez a fordítói és multiplikátori szerep hamar az egyik legbefolyásosabb oroszbarát hanggá tette őt a Telegramon a német nyelvű országokban az agressziós háború kezdete után.
A Correctiv kutatásaiból az is kiderül, hogy csatornája körül orosz és német Telegram-csevegők hálózata alakult ki, amelyek egymásnak adják tovább a tartalmakat. Ezek a csoportok az oroszbarát propaganda visszhangkamráiként működnek, amelyekben más nézőpontok ritkán hangzanak el.
Általában videókat, híreket és egyéb információkat osztanak meg a Telegram-csatornákon - gyakran az orosz agressziós háborúról vagy más témákról, például az európai migrációról és az ukrán menekültekkel való bánásmódról. Sok csatornán lehetőség van a hozzászólások kommentálására vagy "tetszésnyilvánításra".
Egy kattintással ügynökké válni
Kosztyantin Korsun ukrán kiberszakértő szerint a felhasználókat az orosz titkosszolgálatok veszik célba. Követni tudják a Telegram-csatornákon folyó beszélgetéseket, azonosítani tudják a felhasználókat és az adminisztrátorokat az azonosítójukon keresztül, és nyomon követhetik, hogy mely csatornákat követik.
"Ez automatikusan részletes profilokat készít emberek millióiról" - magyarázza Korsun az Euronewsnak adott interjújában. A speciális szoftver lehetővé teszi az orosz szolgálatok számára, hogy egyszerre több ezer csatornát figyeljenek, és megállapítsák, hogy az egyes felhasználók mennyire lojálisak Oroszországhoz, vagy milyen politikai álláspontot képviselnek.
"Ennek alapján meg lehet becsülni, hány ember lehet potenciálisan érdekes az orosz szolgálatok számára" - teszi hozzá a kiberszakértő. A következő lépés a kezdeti kapcsolatfelvétel. Ha például egy Telegram-csatorna rendszeresen posztol pozitív tartalmakat Oroszországról vagy az ukrajnai háborúról, a hírszerző szolgálatok azonosíthatják és megjelölhetik a felhasználókat. Ezután később felveszik velük a kapcsolatot - nyilvánosan vagy privátban -, és néha még be is szervezik őket.
"Ez a fázis kezdetben a pszichológiai felmérésről szól: képes-e az illető információt szerezni, fotókat készíteni vagy akár operatív támogatást nyújtani? Ha valakit alkalmasnak ítélnek, a kommunikáció általában a Telegramról olyan biztonságosabb üzenetküldőkre tevődik át, mint a Signal vagy a Wire.
"Az első kapcsolatfelvétel gyakran a Telegramon keresztül történik, mivel a platform nyitott - a további lépések aztán titkosított csatornákon keresztül zajlanak" - mondja Korsun. A német hírszerző szolgálatok is ismerik a közösségi hálózatokat mint toborzási platformot.
A Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) vagy az Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) általában beavatkozás nélkül is figyelemmel kísérheti a csatornákat, elemezheti és dokumentálhatja a nyilvános posztokat. Amint azonban a kommunikáció áttevődik a privát csevegésekre, a dolgok nehezebbé válnak: ha a hírszerző szolgálatok megpróbálnak hozzáférni a privát vagy végponttól végpontig titkosított csevegések tartalmához, jogi és technikai akadályokba ütköznek - különösen a Telegram esetében.
A Telegram együttműködik az orosz titkosszolgálattal?
Az adatok kiadásáról végső soron a vállalat dönt - magyarázza a Korsun. A Telegramot 2013-ban fejlesztette ki Oroszországban a jelenlegi vezérigazgató, Pavel Durov és testvére. Azóta a világ egyik legnépszerűbb üzenetküldő alkalmazásává vált, idén márciusban egymilliárd felhasználót regisztrált. Régóta felmerült a gyanú, hogy Durov adatokat ad át az orosz titkosszolgálatnak, vagy akár együttműködik vele. Eddig azonban nem volt erre szilárd bizonyíték.
Durov a Telegramról szóló bejegyzésében azt írta, "12 éves története során a Telegram soha egyetlen bájtnyi privát üzenetet sem hozott nyilvánosságra". Az EU digitális szolgáltatásokról szóló törvénye szerint a Telegram csak érvényes bírósági végzés bemutatása esetén adná ki a gyanúsítottak IP-címét és telefonszámát - a Telegram vezérigazgatója szerint az üzeneteket nem.
A Szervezett Bűnözés és Korrupció Jelentési Projekt (OCCRP) kutatása szerint azonban a Telegram technikai infrastruktúrája mögött egy eddig ismeretlen, Vladimir Vedenyev nevű hálózati technikus áll. Az ő cége kezeli a Telegram hálózati berendezéseit és IP-címeit, és kizárólagos hozzáféréssel rendelkezik a szerverek egyes részeihez, valamint felhatalmazással rendelkezik arra, hogy a Telegram nevében szerződéseket kössön.
Bár nincs bizonyíték arra, hogy cége együttműködik az orosz kormánnyal, Vedenyev két, vele szoros kapcsolatban álló cége érzékeny állami ügyfelekkel dolgozott, köztük az FSZB titkosszolgálattal, az internetfelhasználók anonimitásának megszüntetésével foglalkozó kutatóközponttal és egy állami nukleáris kutatólaboratóriummal.
A "vegetáriánus" a titkosszolgálatok között
Bár a hírszerző szolgálatok munkáját korlátozzák a Telegramban, a Cyber Intelligence Institute hírszerzési igazgatója, Dr. Christopher Nehring dezinformáció-szakértő szerint más módon is meg lehet nehezíteni az orosz hírszerző szolgálatok számára, hogy a Telegramba beszálljanak - például technikai kémelhárítással.
Ehhez Ukrajnától kellene információkat szerezni az érintett Telegram-csatornákról. "A tipikus eldobható ügynök általában oroszul beszél, gyakran alacsony vagy közepes iskolai végzettségű fiatalember, akit könnyű pénzért toboroznak, különösebb képzés vagy ideológiai meggyőződés nélkül" - mondja Nehring. "Ha bekapcsolódnak ezekbe a csatornákba, a terrorfórumokhoz hasonlóan, egyrészt képezhetik az embereket, másrészt úgynevezett mézesmadzagokat, azaz csalikat helyezhetnek el az orosz titkosszolgálat számára".
A szakértő szerint ez az AI által generált hamis profilok segítségével lehetséges, hiszen így erőforrásokat lehet lekötni. "Száz ilyen 'honeypotot' is be tudok csempészni, hogy az ügynökvezetőket lefoglaljam - legalábbis addig nem tudnak mást csinálni" - mondta Nehring az Euronewsnak.
Bár ez nem végleges megoldás, de legalább megnehezíti a külföldi szereplők hozzáférését. Nehring szerint azonban ez a megközelítés jogilag vitatható, mivel ismét felmerül a kérdés, hogy ez egyáltalán megengedett-e Németországban. A külföldi hírszerző szolgálatok a kibertérben olyan ellenintézkedésekkel reagálhatnak, amelyek egészen a külföldi szerverek megbénításáig terjednek.
A német ügynökségek eddig nem rendelkeztek hasonlóan messzemenő hatáskörrel. Ez az egyik oka annak, hogy a BND korábbi elnöke, August Hanning a BND-t a "hírszerző szolgálatok vegetáriánusának" nevezte.
Oroszország megosztani akar - de melyik ideológiára összpontosít a Kreml? Tudja meg holnap "Putyin titkos terrorja Németországban" című sorozatunk harmadik részében.