A német hírszerző szolgálatok feltételezik, hogy Oroszország úgynevezett "egyszer használatos ügynököket" vet be - olyan beszervezett civileket, akik kevés pénzért szabotázst szerveznek, kémkednek vagy propagandát terjesztenek.
Moszkva egyre inkább egy hibrid térben támadja Németországot: kémkedéssel, dezinformációval és feltehetően drónokkal is. Friedrich Merz szövetségi kancellár szerint "lehet, hogy nem állunk háborúban, de nem is vagyunk békében".
Az elmúlt heteket beárnyékolták a katonai, a létfontosságú, illetve a polgári infrastruktúra, például a müncheni repülőtér, légterében történt drónincidensek. Mind a kancellár, mind Boris Pistorius védelmi miniszter Oroszországot tette felelőssé a légtérsértések egy részéért.
Az azonban még mindig nem világos, hogy pontosan ki irányította a drónokat. Ehhez a pilóta nélküli repülőgépek üzemeltetőit kellene azonosítani. Az azonban egyértelmű, hogy kétféle berepülésről van szó: a nagyobb drónokkal végrehajtott professzionális küldetésekről és a kereskedelmi forgalomban kapható, kisebb modellekkel végrehajtott amatőr repülésekről.
Az utóbbiak esetében felmerült a gyanú, hogy az akciók egy részét úgynevezett "egyszer használatos ügynökök", más néven "alacsony szintű ügynökök" végezhették.
Rövid bevetés, nagy kockázat
A közelmúltban a német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV), a Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND), a Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) és a Katonai Elhárító Szolgálat (MAD) figyelmeztetést tett közzé, amelyben azt tanácsolják az embereknek, ne engedjék, hogy külföldiek beszervezzék őket "egyszer használatos ügynöknek".
Ez főleg azoknak szól, akik fogékonyak ilyesmire a közösségi médiában. Nagyon gyakori ugyanis, hogy a hírszerző szolgálatok a közösségi médián keresztül bérelnek fel "kisebb" és "könnyű" akciók - például vagyoni károkozás, kémkedés vagy gyújtogatás - végrehajtására civileket viszonylag kis összegért.
"Az egyszer használatos ügynököket általában kézzelfogható akciókra használják" - magyarázza Dr. Christopher Nehring, a dezinformáció szakértője és a Cyber Intelligence Institute hírszerzési igazgatója az Euronewsnak adott interjújában.
Ugyanakkor elismeri, hogy bár ezek az ügynökök hírszerzői munkát végeznek, nem nevezhetők kémeknek, mivel a kémkedés a titkos információgyűjtést jelenti. "Nem igazán erre használják őket" - mondja Nehring, hozzátéve, hogy információgyűjtés helyett inkább felgyújtanak dolgokat, propagandamatricákat ragasztanak a falakra, graffitit fújnak vagy összetörnek dolgokat.
Elég az ideológia az ügynökké váláshoz?
Dr. Hans Jakob Schindler terrorizmus-szakértő, a Counter Extremism Project vezetője az Euronewsnak adott interjújában kifejti, hogy ezeket az "ügynököket" csak egy konkrét feladatra veszik fel, ezért nem ismerik az orosz titkosszolgálatok németországi és európai struktúráit. Nemcsak Németországban, hanem egész Európában tevékenykednek ilyen alacsony szintű ügynökök.
A külföldi szereplők, köztük Oroszország számára ezért előny a névtelenség. Általában oroszbarát Telegram-csatornákon találnak rá a jelöltjeikre, akik oroszbarát nyilatkozatokkal hívják fel magukra a figyelmet. Schindler szerint általában férfiakkal és alacsonyabb iskolai végzettségűekkel veszik fel a kapcsolatot, ezután megismerkednek velük, és felbérelik őket.
"Igazából csak arról van szó, hogy találnak valakit, aki vagy ideológiailag motivált a segítségnyújtásra, vagy anyagi érdeke fűződik hozzá - ideális esetben mindkettő" - mondja Schindler, aki szerint azonban aligha vesz részt valaki pusztán ideológiai okokból, hiszen a pénz mindig szerepet játszik. "A bizonytalan gazdasági körülmények plusz az ideológiai közelség gyakorlatilag az ideális csomag" - teszi hozzá a terrorizmus-szakértő.
Az egyszer használatos vagy eldobható ügynökök dolga viszonylag egyszerű, mondja Schindler. Arról van szó, hogy minél több kisebb akciót kell végrehajtaniuk, amelyek akár jelentős hatással is bírhatnak, de a lényeg, hogy ne kerüljenek sokba, illetve, hogy minimálisra csökkentsék a kockázatot a beszervező, ez esetben az orosz fél számára - magyarázza.
Nehring egyetért, megerősítve, hogy ezeknek az ügynököknek a műveletei általában "nem igazán bonyolultak". Ami a szabotázsakciókat illeti, ezek gyakran kis léptékű, viszonylag kis kárt okozó akciók, amelyek inkább mennyiségükkel érik el céljukat, bizonytalanság érzetét keltik.
"A hibrid hadviselés célja nem Németország vagy a NATO ellehetetlenítése, hanem a védelem szándékával fellépő politikai erő meggyengítése a bizonytalanság érzetének megteremtésével és fokozásával" - mondja Nehring.
Sok akciójuk első pillantásra ártalmatlannak tűnhet, de a további eszkaláció előhírnökeinek tekintik őket.
Hogyan néznek ki ezek a szabotázsakciók?
Az év eleji választási kampány során több mint 270 autót tettek működésképtelenné több német tartományban purhabbal, és olyan matricákkal ragasztgatták tele ezeket, amelyeken Robert Habeck zöld kancellárjelölt arca és a"Légy zöldebb" szlogen volt látható.
Kezdetben klímaaktivistákat gyanúsítottak, de a Spiegel nyomozása szerint valószínűleg orosz szabotázsról van szó, és a Zöldek, illetves kancellárjelöltjük elleni hangulatkeltés volt a cél.
Az ilyen akciók középpontjában azonban az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás áll mostanában. Nemrég jelentették, hogy orosz kémdrónok nyomoztak az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások után. Ilyen akciókhoz is felhasználnak egyszer használatos ügynököket, többek között Dieter S.-t és Alexander J.-t, akiknek ezért a müncheni felsőbb tartományi bíróságon kellett felelniük.
Dieter S. ellen az a vád, hogy megígérte egy kapcsolatnak, hogy robbantásokat és gyújtogatásokat hajt végre katonai infrastruktúra és ipari létesítmények ellen Németországban. A nyomozók szerint Alexander J. legkésőbb 2024 márciusában csatlakozott hozzá.
Állítólag felderítette a potenciális célpontokat, és kép-, illetve videóanyagokat küldött a kapcsolatának, például katonai szállítmányokról. A vádirat szerint a tervek célja az volt, hogy megakadályozzák az Ukrajnának nyújtott német támogatást. Az egyik megnevezett lehetséges célpont egy fegyverszállításokra használt vasútvonal volt.
Az internet anonimitása lehetővé teszi, hogy a külföldi szereplők ilyen akciók során eltüntessék a nyomokat, "lenyomozhatatlanná" tegyék magukat. Ha a felbérelt ügynököt szabotázs vagy kémkedés során elfogják, mint Dieter S. esetében, akkor a bűncselekményért egyedül ő a felelős.
Hogyan bánnak a szolgálatok az "egyszer használatos ügynökökkel"?
A német titkosszolgálatok szerint Oroszország egyre gyakrabban folyamodik tapasztalatlan bérencekhez. Az ok: az Ukrajna elleni totális invázió kezdete óta az orosz titkosszolgálatok számára egyre nehezebbé vált saját ügynökeik bevetése Németországban.
Bár pontos számadat nem ismert, különböző jelentések szerint az ukrajnai háború kezdete óta legalább 60 orosz diplomatát utasítottak ki Németországból. Nem minden orosz diplomata automatikusan kém, de sok nyugati titkosszolgálat feltételezi, hogy egyes diplomatákat kémkedésre használnak. Mentességet élveznek, és hivatalosan politikai, gazdasági vagy kulturális feladatokra akkreditálták őket.
Miután képzett ügynökeikkel a mostani kiélezett helyzetben az orosz titkosszolgálatoknak nehezebb dolguk van, az "alacsony szintű ügynökök" bevetését nemzetbiztonsági körökben "kétségbeesett manővernek" tartják.
"Ebből a megfontolásból vetnek be egyszer használatos ügynököket" - magyarázza Schindler, hozzátéve, hogy az orosz titkosszolgálatok nem törődnek ezeknek az alacsony szintű ügynököknek a sorsával. "Őket csak az érdekli, hogy bizonytalanságot keltsenek és információkat gyűjtsenek".
Ezekért a bűncselekményekért, az "alkotmányellenes szabotázstól" kezdve a "titkosszolgálati ügynöki tevékenységig", legalább öt év börtönt, de akár tíz évig terjedő börtönbüntetést is kiszabhatnak.
A nyomozók eddig általában csak ezeket az "egyszer használatos ügynököket" tudták elfogni, a megbízóikat nem. A ZDF "frontal" című dokumentumsorozata szerint ez állandó dilemmája a német alkotmányvédelmi hivatalnak: az igazi felelősöket gyakran még alapos nyomozás után sem sikerül kétséget kizáróan azonosítani.
Hogyan toborozzák az egyszer használatos ügynököket? Holnap megtudhatja az euronews.hu oldalon