Az Iszlám Álam (IS) és Oroszország hasonló taktikát alkalmaz: propaganda, dezinformáció és gyenge csoportok célzott toborzása a káosz megteremtése érdekében. Hibrid hadviselés ma, terror akkoriban - módszerek, amelyek destabilizálják a társadalmakat.
A Nyugat elleni hibrid hadviselésében Oroszország néha úgynevezett egyszer használatos, vagy "eldobható ügynökökre" támaszkodik. Ezek olyan civilek, akiket fel lehet bérelni - általában a közösségi médián keresztül -, majd viszonylag kis értékű kémkedési és szabotázsakciókat hajtanak végre.
Ezek közé tartozik például a gyújtogatás, a katonai vagy kritikus infrastruktúráról készült fényképek és videók készítése vagy csomagbombák küldése. A cél mindig ugyanaz: káoszt és bizonytalanságot kelteni a lakosság körében.
Friedrich Merz német kancellár októberi kormánynyilatkozatában a Nyugat elleni hibrid hadviseléssel vádolta Oroszországot.
Ez a katonai, politikai, gazdasági és kibertechnológiai eszközök olyan kombinációjára utal, amely elmossa a háború és a béke közötti határokat. Az IS-t is azzal vádolták, hogy egyfajta hibrid hadviselést folytatott a Nyugat ellen azáltal, hogy az interneten keresztül radikalizálta és elbizonytalanította az embereket.
"Van ez az elképzelés, hogy a hibrid hadviselés vagy kis zöld emberkéket jelent, mint 2014-ben (az oroszok által megszállt Krímen - a szerk.), vagy dezinformáció" - magyarázza Kacper Rękawek, a Nemzetközi Terrorizmusellenes Központ (ICCT) vezető kutatója és programigazgatója az Euronewsnak adott interjújában. "De nagyon sok más szempont is van, például a bűnözés".
"Ha megnézzük Oroszország katonai doktrínáját, az államközi terrorizmust - vagyis állam az állam ellen, ők nagyon is tisztában vannak azzal, hogy a hibrid hadviselés egy olyan eszköz, amelyet szívesen használnak opcióként" - teszi hozzá Rękawek, aki szerint ebben az esetben is ugyanaz a helyzet, mint korábban: az erkölcsileg megkérdőjelezhető embereket veszik célba és használják ki, mivel ők talán engedékenyebbek és bosszúállóbbak. "Ezek Oroszország természetes szövetségesei" - mondja Rękawek.
Ily módon Oroszország hibrid hadviselést folytathat, és bűnözőket használhat fel megbízottként Európában - hasonlóan ahhoz, amit az Iszlám Állam (IS) terrorszervezet szokott csinálni, európai bűnözőket toborozva erőszakos akciókhoz.
A szakértők párhuzamokat látnak itt: az orosz titkosszolgálatok toborzási és bevetési módszerei hasonlítanak az IS-éhoz, amely 2013 áprilisi megalakulása óta a saríára - a Koránon és a szunnán alapuló vallási, erkölcsi és jogi szabályrendszerre - épülő totalitárius állam létrehozására törekszik.
Ennek megfelelően az IS-t különösen brutális és médiaszintű fellépés jellemzi minden "hitetlen" ellen. A szövetségi alkotmányvédelmi hivatal szerint a legnagyobb veszélyt az egyéni elkövetők vagy a propaganda által inspirált kis csoportok jelentik.
"Putyin titkos terrorja Németországban" - a sorozat első három cikke:
Oroszország és az IS is ideológiai töltetű propagandát terjeszt.
Az IS elsősorban a fiatal, gyakran marginalizált muszlimokat célozta meg világszerte - a férfiakat, majd egyre inkább a nőket is -, és közösséget és értelmet ígért nekik.
Egyre több harcost toboroztak 2012 és 2017 között németországi mecsetekben, például a berlin-moabiti Fussilet-33 mecsetben. A Konrad Adenauer Alapítvány tanulmánya szerint az ottani prédikátorok szalafista tanításokat terjesztettek, és kapcsolatot teremtettek a szíriai harcosokkal. Kezdetben arra szólították fel az embereket, hogy csatlakozzanak az iszlám dzsihadista csoportokhoz, például a Junūd ash-Shāmhoz, később pedig az úgynevezett Iszlám Államot támogatták. Utólag a mecsetet az IS legfontosabb németországi toborzóközpontjának tartják.
Ahogyan az IS 2013 és 2019 között konkrét csoportokat mozgósított, Oroszország is ideológiailag megfelelő - vallási vagy nacionalista - üzeneteket használ a lojalitás és a harci hajlandóság generálására. Moszkva azonban nemcsak a nacionalistákra, hanem a társadalmi kívülállókra is apellál.
Az ideális "eldobható ügynök" vagy ideológiailag motivált, vagy anyagi biztonságra törekszik - magyarázza Dr. Hans Jakob Schindler, a Counter Extremism Project (CEP) vezetője.
A hagyományos szélsőséges csoportokkal ellentétben az ilyen "kisstílű ügynökök" ritkán keverednek bele pusztán ideológiai okokból, mivel Schindler szerint szinte mindig pénzügyi ösztönzők is szerepet játszanak. "A bizonytalan gazdasági körülmények plusz az ideológiai közelség gyakorlatilag az ideális csomag".
Oroszország aktívan toboroz társadalmilag marginalizált, gyakran oroszul beszélő európai személyeket, hogy megbízottként vegyenek részt a hibridháborús műveletekben. A Nemzetközi Terrorizmusellenes Központ (ICCT) jelentése szerint bizonyos népességcsoportok sebezhetőségét Oroszország geopolitikai céljaira használja ki.
Megfigyelők elképzelhetőnek tartják, hogy Oroszország a németországi orosz nyelvű közösségekben is toborozhat. Különösen az orosz ortodox egyházközségek állnak megfigyelés alatt az oroszországi ortodox anyaszentegyházhoz való közelségük miatt.
"Az orosz ortodox egyház nagyon közel áll a Kremlhez, és 2014 óta és 2022-ben is támogatja Oroszország agressziós háborúit" - jegyzi meg Schindler, de hangsúlyozza, hogy nem nevezné az egyházat "különösen sebezhetőnek".
Egy ortodox pap, aki saját biztonsága érdekében névtelenségét kívánta megőrizni, azt mondta az Euronewsnak, hogy az orosz narratíva "egy kicsit óvatosabbá vált".
"Az egyházmegyéik például azt mondják - és ez természetesen az orosz pátriárkátus moszkvai központjának utasítása volt -, hogy 'mi nem avatkozunk bele a politikai vitába, mi csak azért vagyunk itt, hogy a helyi emberek vallási igényeit szolgáljuk'. Ezt alaposan meg kell vizsgálni" - mondja.
Az egyház a Kreml ideológiai pilléreként működik, és mozgósítja a lakosságot, I. Cirill pátriárka és más egyházi vezetők vallási szempontból legitimálják a háborút, és az ortodox értékek nyugati befolyással szembeni védelmeként instrumentalizálják azt.
Tavaly márciusban az orosz ortodox egyház rendeletet adott ki, amelyben kijelentette, hogy az Ukrajna elleni orosz támadó háború "szent háború", amelynek célja az ukrán függetlenség felszámolása és az orosz uralom megteremtése. Azt is mondta: "Megvédeni a világot a globalizmus támadásától és a sátánizmusnak áldozatul esett Nyugat győzelmétől".
Az ortodox pap szerint egy nagyon sajátos világnézetet közvetítenek egyes orosz ortodox közösségekben, ahol például a püspökök nagyon magas szintű tekintéllyel rendelkeznek. "Amikor vége az istentiszteletnek, nagyon nehéz megkérdőjelezni ezeknek a püspököknek az álláspontját. Olyanok ott, mint az istenek, bizonyos tekintélyt követelnek maguknak" - magyarázza.
Szabotázs, dezinformáció, destabilizáció: a hibrid hadviselés alkalmazása mindkét esetben nyilvánvaló. Oroszország és az IS is a célzott propagandára és dezinformációra támaszkodik a társadalmak destabilizálása érdekében. Összességében mindkét fél stratégiája hasonló, mivel a hagyományos erőszakot finom aláásó intézkedésekkel kombinálják.
A válaszlépések azonban nagyon eltérőek. "Mindannyian egy véleményen voltunk: az IS gonosz" - mondja Rękawek, aki hozzáteszi, hogy Oroszország esetében ez nem így van, ezért az orosz hibrid hadviselésre adott válasz nem olyan határozott, mint az IS esetében.
"Az emberek bizonyos célcsoportokra gondolnak, és szabotázsnak nevezik, elterelésnek hívják, de nem akarják egy kalap alá venni. Valójában még sok szakértő, sok politikus és sok nyugati döntéshozó is egyetért a 'hibrid hadviselés' vagy 'hibrid kampány' kifejezéssel, mert a közfelfogásban még mindig mérföldekre van a terrorizmustól" - magyarázza a terrorizmus-szakértő.
A dezinformáció és hírszerzés szakértője, a Cyber Intelligence Institute igazgatója, Dr. Christopher Nehring szerint a hibrid támadások fő hatáspontja a társadalom pszichéje. "Természetesen problémás, ha emberek sérülnek - például az eldobható ügynökök által elkövetett gyújtogatások esetében -, de stratégiailag az állam egésze szempontjából ennek nincs jelentősége" - magyarázza Nehring.
"Az egyes emberek biztonságát a lehető legjobban meg kell védeni, de nem szabad hagyni, hogy ez vezérelje a stratégiánkat. A terrorszervezeteknél - gondoljunk csak a RAF-ra vagy az Iszlám Államra - ez mindig is a kommunikációs stratégia része volt: a terror rossz, de nem hagyjuk, hogy hatással legyen ránk. Hasonlóképpen nem hagyjuk, hogy Oroszország apróságokkal ijesztgessen minket. Ugyanakkor ki kell építenünk és kommunikálnunk kell a pszichológiai ellenálló képességet" - mondja Nehring, hozzátéve: egyértelmű, hogy a védelem jelenlegi állapota "még nem elégséges".
Hogyan lehet megvédeni egy társadalmat a hibrid hadviseléstől? Tudja meg holnap az Euronews "Putyin titkos terrorja Németországban" című sorozatának ötödik részében.