A koppenhágai külügyminisztérium a sajtóhírek nyomán be is rendelte magyarázatra az amerikai különmegbízottat.
HIRDETÉS
NATO-partnerek között merőben szokatlan, hogy egymás elleni felforgatással gyanúsítsák egymást, de Donald Trump lankadatlan érdeklődése Grönland iránt ébren tartja a szuverenitási érzékenységet és az óvatosságot.
Dánia külügyminisztere berendelte az országban tartózkodó legmagasabb rangú amerikai diplomatát az ügy megvizsgálására, miután a nemzeti televízió szerdán arról számolt be, hogy Donald Trump elnökhöz kötődő legalább három személy titkos befolyási műveleteket hajtott végre Grönlandon.
A DR közszolgálati műsorszolgáltató szerdán arról számolt be, hogy kormányzati és biztonsági források úgy vélik, hogy legalább három, Trumphoz kötődő amerikai személy titkos befolyási műveleteket hajtott végre a területen.
Egyikük állítólag egy lista összeállításán dolgozik az USA-barát grönlandiakról, és rávett helyieket, hogy mutassanak rá olyan esetekre, amelyekkel Dánia rossz fényt vethet az amerikai médiára.
A jelentés szerint két másik személy megpróbált kapcsolatokat építeni és ápolni helyi politikusokkal, üzletemberekkel és lakosokkal, de nem ismeretes, hogy milyen céllal.
A „befolyásolási művelet” olyan titkos vagy féllegális akciót jelent, amelyben külföldi szereplők megpróbálják formálni egy másik ország közvéleményét, politikai döntéseit vagy elitjeinek gondolkodását. Ez történhet álcivil szervezetek finanszírozásával, fizetett rendezvényekkel, médiakampányokkal, de helyi politikusok és véleményvezérek megszólításával is.
A módszer fejlett és kiterjedt titkosszolgálati és informatikai eszközöket követel meg, de gyakori eszköze a személyes meggyőzés és kapcsolatteremtés is.
A 2. világháború előtt a náci Németország folytatott ilyen aktív tevékenységet az Egyesült Államokban, amelynek célja az amerikai közvélemény megosztása volt, és ez eleinte járt is némi sikerrel.
A hidegháború idején az Egyesült Államok kémszervezete, a CIA rendszeresen végzett befolyásolási műveleteket Európában. Finanszírozott újságokat, kulturális rendezvényeket, diákszervezeteket és egyes személyeket, hogy az antikommunista narratívát erősítse, miközben igyekezett gyengíteni a szovjetbarát mozgalmakat.
Bár ezek a kampányok nem jártak feltétlenül közvetlen politikai beavatkozással, a közvélemény formálásán keresztül hosszú távon hatással voltak a választásokra és a társadalmi légkörre. Ilyen tevékenységet nemcsak a szovjet blokk irányába, hanem Nyugat-Európában is végeztek, a kommunista érzületek letörésére.
Grönland esetében egyes amerikai szereplők olyan narratívákat terjesztettek, amelyek szerint a hatalmas sziget jövőjének inkább az Egyesült Államokhoz kell kötődnie és nem Dániához - erősítve ezzel a függetlenségi hangokat, de valójában Washington érdekeit szolgálva. Ezt maga a megválasztott elnök már hivatalba lépése előtt határozottan bejelentette, és ettől azóta sem tágított, és többször is megismételte.
Az elnök szerint Grönland hozzácsatolása az Egyesült Államokhoz alapvető amerikai nemzetbiztonsági érdek, hivatkozva a sarkköri orosz és kínai terjeszkedésre. Március végén JD Vance alelnököt is elküldte a szigetre, de ez a látogatás nem hozott semmilyen eredményt Washington számára.
Dánia továbbra sem akar hallani semmiféle szuverenitási engedményről
A műsorszolgáltató azt nem tudta tisztázni, hogy az amerikaiak saját kezdeményezésükre vagy valaki utasítására dolgoztak-e. Hozzátette, hogy ismerik a nevüket, de forrásaik védelme érdekében úgy döntöttek, hogy azokat nem hozzák nyilvánosságra.
„Tudatában vagyunk annak, hogy a külföldi szereplők továbbra is érdeklődést mutatnak Grönland és a Dán Királyságban elfoglalt pozíciója iránt” – írta Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter a minisztériuma által szétküldött nyilatkozatban. „Ezért nem meglepő, ha külső kísérleteket tapasztalunk a Királyság jövőjének befolyásolására a jövőben.”