A kazettás bombák ellen jóval nehezebb a légvédelem dolga, mert ezek szétszórják a tölteteket egy nagyobb terület fölött. Pénteken a jemeni húszik már be is vetették Közép-Izrael ellen. A támadást szinte azonnali izraeli válaszcsapás követte.
HIRDETÉS
A húszik Izrael elleni kazettás ballisztikus rakétáinak telepítése aggasztó új fejlemény a jemeni terrorcsoport működésében.
A pénteken indított rakétatámadás nem pusztán taktikai váltás, hanem stratégiai jelzés is, amelynek következményei lesznek a regionális elrettentésre, a légvédelmi architektúrára nézve. Tömörebben fogalmazva, új veszélyt és új helyzetet teremtett, hogy Irán ilyen veszélyes eszközzel látta el jemeni csatlósait
Vasárnap Israel légicsapásokat hajtott végre Jemen fővárosában, Szanaában – célba véve katonai és energia-infrastruktúrát, így a Hizaz és Asar erőműveket, egy üzemanyag-raktárat, valamint az elnöki palota körüli katonai létesítményeket. A légicsapásnak legalább két halottja és több tucat sérültje volt a húszi egészségügyi minisztérium adatai szerint, de más beszámolók ennél akár magasabb, négy és 67 közötti halottról is említést tettek.
A légicsapások rövid időn belül érkeztek a pénteki támadás után, így egyértelmű, hogy azonnali, arányos és célzott válasz volt Izrael részéről a húszik kazettás műveletére.
Az előzmények
Korábban a húszik egységes robbanófejekre és drónrajokra támaszkodtak, amelyek a radarokon egy-egy támadó egységet mutattak. A kazettás bombák esetében azonban a pusztító erő szétszóródik, és kárt okoz „puha célpontokban” is, beleértve az ipari infrastruktúrát, lakóépületeket és a polgári lakosságot.
Ballisztikus hordozórendszerben való használatuk exponenciálisan növeli a fenyegetés sugarát, bonyolítja az elfogást, és megnehezíti a becsapódás utáni kármentesítést.
A hagyományos robbanófejekkel ellentétben a kazettás bombák repülés közben szétválnak, több tucat vagy akár több száz független lőszert bocsátva ki, bármely irányban. Ez a szétrobbanás olyan magasságban történhet, amely a hagyományos rakétavédelmi rendszereket, amilyen az izraeli Nyíl vagy a Dávid Parittyája kevésbé hatékonnyá teszi.
A nagy elfogó rendszerek ugyanis a nagyobb magasságban utazó lövedékek likvidálására vannak optimalizálva, de nem pedig a szétszórt bombák elfogására. Az a tény, hogy egy ilyen lőszer Ginaton kisvárosban landolt pénteken, rávilágít a teljes spektrumú elfogás nehézségeire, és felfesti a tömeges áldozatokkal járó események képét nagyvárosi környezetben.
Irán többféle ballisztikus rakétával rendelkezik, köztük a kazettás bombákkal ellátott Qadar és Khoramshahr rakétákkal, és ezeket be is vetette Izrael ellen a 12 napos háború alatt. A tudás és a fejlett fegyverek átadása a húsziknak régóta nem titok, ilyen értelemben a Jemenből való bevetésük nem meglepetés, de mindenképpen stratégiai újdonság.
A kazettás lőszerek bevetése az elmúlt évtizedekben több nagy konfliktusban is jelentős szerepet játszott. Az Egyesült Államok és szövetségesei a 2003-as iraki háborúban, valamint a 2011-es líbiai beavatkozás során alkalmaztak ilyen fegyvereket, Oroszország pedig tömegesen használja őket Ukrajnában 2022 óta, elsősorban városok és frontvonalak elleni tűzcsapásokban.
A szíriai polgárháborúban a rezsim és Oroszország egyaránt bevetett kazettás bombákat civil lakónegyedekben, a húszik pedig Jemenben rendszeresen alkalmazták őket a szaúdi és emírségei erők ellen. 2023-tól Ukrajna is kapott és bevetett amerikai gyártmányú kazettás tüzérségi lőszereket.
A fegyverek alkalmazása minden esetben súlyos nemzetközi vitát váltott ki, hiszen a szétszóródó, fel nem robbant lőszerek évtizedekre aknamezővé változtatják a célterületet.
A kazettás fegyverek használatát 2008 óta a Dublini Egyezmény tiltja, amely több mint 110 országra kötelező érvényű. A világ legnagyobb katonai hatalmai – köztük az Egyesült Államok, Oroszország, Kína és Izrael – azonban nem csatlakoztak hozzá az egyezményhez, így a gyakorlatban továbbra is bevetik ezeket a fegyvereket.
Erős a pszichikai nyomás Izraelre, és ez eszkalációval fog járni
A húszik bejelentése, miszerint a rakéta a Ben Gurion repülőteret vette célba, a terrorsereg szélesebb körű pszichológiai kampányának része. A cél nemcsak a befolyás és az elszántságuk demonstrálása, hanem a légiforgalmi blokád érvényesítése is.
A húszik nyíltan üzennek a nemzetközi légitársaságoknak, hogy Izrael légtere továbbra sem biztonságos. Bár a nyár folyamán számos amerikai és európai cég (United Airlines, Air France, Wizzair, Delta) fokozatosan újraindították a járatokat a Tel-Aviv-i Ben Gurion repülőtérre, a jemeni rakéták és drónok újbóli fenyegetése bármikor ismét járatstophoz vezethet. A húszik így a polgári légi közlekedést is fegyverként használják, hogy gazdasági és diplomáciai nyomást gyakoroljanak Izraelre.
A pénteki támadás azt is jelzi, hogy noha Irán súlyos sebeket szerzett a júniusi „Ébredő Oroszlán” hadműveletben, nem adta fel elszántságát a proxy hadviselés folytatására. Erre a célra régóta Jement használja tesztterületként, amelynek távolsága Izraeltől nagyobb biztonságot nyújt, mint ha a Hezbollahot vagy a Hamászt bíznák meg a feladattal.
A húszik már többféle fejlett fegyverrendszerhez jutottak Teherántól, beleértve a cirkálórakétákat, a csavargó lőszereket, és most már kazettás bombákkal felszerelt ballisztikus platformokat is. Legújabb képességüket nem csak Izrael, hanem a Vörös-tenger térségében is bevetik, ezáltal fenyeget a veszély, hogy az erőszakos cselekmények ismét megjelennek a globális fontosságú kereskedelmi útvonalon.