Az izraeli miniszterelnök nehezményezi, hogy Emmanuel Macron az ENSZ 1947-es határozatához köti Izrael létrejöttét, vagyis hálásnak kell lennie a világszervezetnek, amiért egyáltalán létezhet. Netanjahu szerint viszont Izraelt a zsidó nép szabadságharca alapozta meg, amiben az ENSZ nem segítette.
HIRDETÉS
A szóváltást, pontosabban Netanjahunak a francia elnökhöz címzett X-üzenetét az váltotta ki, hogy Macron zárt körben kijelentette: „Netanjahu úrnak nem szabad elfelejtenie, hogy országát az ENSZ döntése hozta létre.” A francia elnök szavait a Libanonban történt minapi incidensek váltották ki, amikor az oda telepített ENSZ-békefenntartók francia egységei is veszélybe kerültek.
Macronnak az Elysée-palota zárt értekezletén elhangzott megjegyzéseit az AFP-nek nyilatkozó egyik fültanú idézte. Erre a megjegyzésre érkezett Netanjahu éles válasza, amely más történelmi előzményeket említ meg.
A történelmi tények szerint 1947-ben az ENSZ egy folyamathoz kötötte az úgy nevezett kétállami rendszer létrehozását, azaz egy új zsidó és egy új arab (nem palesztin) kormány működésbe lépését a korábbi birt megszállási (mandátum) területen. Ha határozat megvalósult volna, akkor 1948 október 1.-én kellett volna hivatalosan létrejönnie mindkét államnak, de az arab oldal ezt katonailag megakadályozta.
A határozat függelékei (II. és III.) menetrendet szabtak a mandátumbirtokos brit csapatok és közigazgatás fokozatos kivonására, amelynek befejezését 1948 októberére remélték kitűzni, és ami meg is történt.
Netanjahu pontosan hivatkozik arra, hogy a független Zsidó és Arab Államot valójában nem az ENSZ gyakran emlegetett 1947-es 181. számú döntése létesítette, hanem távlati célként rendelte el a létrejöttüket. Az államokat az erre jogosult népnek áll jogában létrehozni (konstituálni.) Az ENSZ-nek nincs is államalapító joga, mert az a népek önrendelkezési jogának függvénye.
Netanjahu nem mulasztotta megbökni Macront azzal is, hogy Izrael szabadságharcában sok olyan francia zsidó is részt vett, akik a német csatlós Vichy Franciaországból menekültek a brit mandátumterületre
„Emlékeztetőül Franciaország elnökének: nem az ENSZ határozata hozta létre Izrael államát, hanem a függetlenségi háborúban hősies harcosok vérével elért győzelem, akik közül sokan holokauszt-túlélők voltak – köztük Vichy-ből is” – áll Netanjahu közleményében.
1948 május 14.-én Izrael - az ENSZ határozatának megfelelően - kikiáltotta saját államát, David Ben Gurion miniszterelnökségével. Ám a döntés másik kedvezményezettje, az arabok ehelyett nem új államuk létrehozásával, hanem a zsidóság teljes kiszorításával foglalkoztak, hatalmas menekülttömeget képezve, amely máig is a migrációs válság és az arab nép szenvedéseinek kiinduló pontja.
Az újszülött Izrael elleni offenzívában gyakorlatilag a teljes Arab Liga részt vett, így Egyiptom, Szíria, Jordánia, Irak, Szaúd Arábia, Libanon és Jemen. A fronton megjelent a Hitler-barát háborús bűnös, Hadzs Amin al-Husszeini jeruzsálemi főmufti gárdája is. (Ez a Husszeini javasolta Hitlernek a gázkamrák rendszerét a zsidók tömeges kiirtására.)
Keserves harcok után az arab erők az elhúzódó háborút elveszítették, és Izrael két évtizedet nyert gazdasági és katonai erejének kiépítésére.
Az ugyancsak kudarccal végződött 1967-es és 1973-as arab támadások után békefolyamatok kezdődtek a térségben, melyekhez Egyiptom, Jordánia, később pedig az Emrirátusok, Bahrain, Omán és Marokkó is csatlakozott.
A jelen állás
Az izraeli Miniszterelnöki Hivatal közleménye szerint a két politikus telefonon is beszélt a történelmi lecke után. Netanjahu azt mondta a francia vezetőnek, hogy ellenzi a libanoni „egyoldalú tűzszünet” elfogadását, és hivatkozott az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2006-os határozatára, amely ütközőzónát rendelt el Izrael és Libanon északi szakaszában, ahol nem tartózkodhatnak libanoni Hezbollah fegyveresek éa nem tárolhatják rakétaerőiket.
Erre az intézkedésre azóta sem került sor, és terrorhadsereg egészen az izraeli határig, sőt azon túl is terjeszkedik, és onnan tartja megismétlődő támadások alatt Észak-Izraelt.
Példa erre a Hezbollah erőitől lefoglalt alagútrendszer egyik szakasza, ahol a felszereltség és felfegyverzettség a gázai rendszert is felülmúlja. Ez a felvétel egy tudatos és hosszú ideje folytatott előkészületet mutat.
Izraelnek sosem volt célja és most sem az, hogy megszállja Libanont. A küzdelem nem a libanoni állam szuverenitása ellen, hanem a területén elterpeszkedett terrormozgalommal folyik.
„Netanyahu miniszterelnök világossá tette Macronnak, hogy Izrael nem egyezik bele olyan megállapodásba, amely a védelmi zónát nem biztosítja, és amely nem akadályozza meg a Hezbollahot az újrafegyverkezésben és az átcsoportosításban" - áll a jeruzsálemi niniszterelnöki hivatal közleményében.
A feszültség az elmúlt napoban nőtt Netanjahu és Macron között. A francia vezető a múlt héten ragaszkodott ahhoz, hogy az Izrael által Gázában és Libanonban használt fegyverek exportjának leállítása az egyetlen módja a konfliktusok megállításának, és ezt más kormány is részben vagy egészben osztottá.
Netanjahu „szégyennek” nevezte a javaslatot
Izrael válasz az volt, hogy külföldi katonai segélyek nélkül is meg tudja magát védeni.
Izraelt nemzetközi bírálatok érték az elmúlt napokban az ENSZ Libanoni Ideiglenes Hadereje (UNIFIL) által az elszenvedett sérülések és károk miatt, amelyek 1978 óta az első, és véletlenszerűek. Izrael viszont fontosnak tartja érzékeltetni, hogy az ENSZ haderők keveset tettek azért, hogy teljesítsék eredeti küldetésüket, miszerint távol kell tartaniuk az Irán által támogatott Hezbollah fegyveres tagjait Dél-Libanontól, akik zavartalanul lófrálnak az ország egész területén, és sorra helyezik el a déli körzet magánházaiban az Izraelre célzott cirkáló rakétákat.
Izrael a múlt hónap végén indított korlátozott offenzívát a Hezbollah ellen, miután Irán csatlósa egy éven át fokozta a rakéták, drónok és rakéták tüzét észak-izraeli városokra és katonai állásokra, úgymond szolidaritásként a gázai Hamászszal.
A Libanonban végrehajtott rajtaütések során az izraeli légierő gyakorlatilag megölte a Hezbollah parancsnoki elitjének egészét.
A Hezbollah vezette erők szinte napi rendszerességgel támadnak izraeli közösségeket és katonai állásokat a határ mentén, és a terrorsereg állítja, hogy ezzel szövetségesét, a Hamaszt támogatja gázai háború közepette.
Észak-Izrael mintegy 60 000 lakosát evakuálták a libanoni határ közelében lévő városokból nem sokkal a Hamász október 7-i támadása után, attól tartva, hogy a Hezbollah hasonló támadást hajt végre. A terület azóta is folyamatos csapásokat szenved a libanoni terrorcsoporttól.