Az izraeli miniszterelnök ellen több éve megindított eljárások zavarosak, ellentmondásosak és rendkívül bonyolultak, és politikai szempontból nagyobb fenyegetést jelentenek a számára, mint a Nemzetközi Büntetőbíróság ellene kiadott elfogatási parancsa.
HIRDETÉS
A miniszterelnök elleni perek új szakaszba lépnek, és folytatódik a bíróságokkal és az ügyészi szervekkel való birkózása. Az eljárások 2021 januárja óta szüneteltek (iacet), hivatkozással a koronavírus és a lezárások okozta helyzetre.
Mindeddig a miniszterelnöknek még arra a kérdésre sem kellett válaszolnia a bizonyítási eljárás kezdete előtt, hogy bűnösnek érzi-e magát a felhozott vádpontokban. Ügyvédjei most azt ígérik, hogy jövő kedden meg fog jelenni nyilatkozattételre a Tel Aviv-i kerületi bíróságon. Erre azért kerül sor, mert Rivkah Friedman bíró elutasította Netanjahu további halasztási kérelmeit.
Mindez olyan politikai közegben történik, amikor a miniszterelnök viszonylagos fölényt élvez, mivel parlamenti többsége három fővel növekedett. Belső erejének növekedését jelzi az a merész lépése is, amellyel november elején menesztette a háborús gépezet eddigi felelősét, Joav Galant védelmi minisztert.
Az izraeli közvélemény többsége szükségesnek és eredményesnek tartja a gázai és a libanoni hadműveleteket, és üdvözölte az Iránra mért légicsapásokat is. A Nemzetközi Büntetőbíróság Netanjahu és Galant ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancsa is inkább növelte mintsem rontotta a miniszterelnök belső elfogadottságát, mert a politikai főszereplők és a közvélemény egyaránt jogellenes és antiszemita indíttatású döntésként élte meg.
A politikai mérleg másik serpenyőjében azonban komoly súlyt jelent a Gázában még mindig fogva tartott túszok sorsa, és annak megoldatlansága, amiért sokan a miniszterelnököt tartják felelősnek.
A bíróság azonban nem politikai szempontok szerint jár el - miről szólnak az ügyek?
Izrael történetében még sohasem fordult elő, hogy regnáló miniszterelnök üljön a vádlottak padján. A 75 éves Netanjahu sajtónyilatkozatai szerint egyik feltételezés sem igaz, és az eljárás csak a szokásos boszorkányüldözés, amit többször miniszterelnökségei során rendszeresen el kellett szenvednie.
A legközvetlenebb veszélyt az 1000. számú ügy jelenti a miniszterelnök számára, mert ez tűnik leginkább bizonyíthatónak. Az eset során Netanjahu állítólag mintegy 120 ezer dollár értékben szivart és pezsgőt fogadott el egy milliárdostól 2011 és 2016 között. Ugyanebben az esetkörben szerepelt a miniszterelnök felesége, Sara Netanjahu is, aki a nyomozók szerint 45 ezer dollár értékben jutott ékszerekhez egy izraeli és egy ausztrál mágnástól.
A 4000. számú eset súlya nagyobb, viszont a vád itt már akadályokba ütközött. Úgy fest, hogy a védők bizonyítani tudják az egyik koronatanú elfogultságát, sőt az esetleges hamis vallomástételt is. A vád állítása szerint a miniszterelnök mintegy 300 esetben használta befolyását, hogy manipulálja a róla és politikai riválisairól szóló tudósításokat, de a védelemnek sikerült több esetet megtámadnia, és bemutatni, hogy Netanjahu riválisai olykor önmaguk tudósítását is manipulálták.
A független jogi szakértők szerint az eset súlyos, de a sok ellentétes érdekű szereplő miatt egyben áttekinthetetlen is, mert gyökeresen ellentmondó nyilatkozatok kerültek a bíró elé. Nem is véletlen, hogy a bíróság vádalku megkötését javasolta a feleknek, de az ügyészek ezt elutasították.
A The Jerusalem Post szemleírója szerint Izraelben a büntetőjogi pereket nem a bizonyítékok fele nyeri meg, hanem a több mint 90 százalék. Ha az ügyészek nem tudják ilyen arányú biztonsággal igazolni a vádat, akkor veszíteni fognak.
A 2000-es esetet (Yediot Ahronot-Yisrael Hayom-ügy) kezdettől fogva gyengének tartották a szakértők. Avichai Mandelblit volt főügyész eleve vonakodva és késlekedésekkel nyújtotta be a vádemelést, mert egy médiavesztegetési kísérletet nagyon nehéz megnyerni, hiszen az izraeli jogtörténelemben nem fordult elő ilyen eset.
Ugyanakkor több polgári rágalmazási ügyben, ahol a vezető jeruzsálemi lap nyomon követte Netanjahu vallomásait, feltűnő volt, ahogy lekezelően beszél a teremben tartózkodó ügyvédekkel, bíróval és média megjelent munkatársaival. A szakértő szerint ez a fajta viselkedés és hatalmi gőg sosem szolgál a vádlott javára, mert az a benyomást kelti, hogy hivatali pajzsa mögé bújik a jogi érvekkel szemben.
IIyen tekintetben hasonló eset volt az Ehud Olmert volt miniszterelnök ellen indított korrupciós büntető eljárás, amelynek során a bíró azt javasolta a politikusnak, hogy fölényeskedés és kioktatás helyett bízza az ügyvédekre az érvelést, és szorítkozzon saját tapasztalatainak közlésére. Ez nem történt meg, és a végeredmény börtönbüntetés lett.
Hogy kibontakozik-e egy hasonló folyamat Benjamin Netanjahu ellen, abban mérföldkő lesz a december 10.-i megújított tárgyalás. Eközben a miniszterelnöknek felelnie kell az országa történetében leghosszabb háború vezetéséért is.