Szabados Gábor sportjogász szerint a Manchester City elleni pénzügyi vizsgálatnak aligha lesz következménye az angol klub BL-szereplésére nézve.
HIRDETÉSKedden elrajtolt a megreformált labdarúgó Bajnokok Ligája, amely az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) szándékai szerint izgalmasabb és érdekesebb lesz, mint a korábbi kiírások alkalmával. De vajon korrekt – vagy ha már az UEFA pár éve a pénzügyi fair play bevezetését rendelte el –, fair lesz-e?
A 2011-ben hatályba lépett pénzügyi fair play intézkedéseinek fő célja a futballklubok kiadásainak ellenőrzése és korlátozása a versenyképesség biztosítása érdekében. A szándékot senki sem kérdőjelezi meg, a gyakorlattal viszont sokak szerint baj van. Közéjük tartozik Szabados Gábor sportközgazdász is, aki – a témában korábban megnyilvánuló más futball-, illetve gazdasági szakértőkhöz hasonlóan – úgy látja, hogy a rendszer kifejezetten akadályozza a kisebb csapatokat abban, hogy csökkentsék a köztük és a nagyok között áthidalhatatlannak látszó különbséget.
Átlagszurkolónak úgy tűnhet, hogy kizárólag a kicsik tartják be a szabályokat, a nagyok nem, vagy legalábbis jóval szabadabban értelmezik azokat, az UEFA pedig nem tud mit kezdeni a szabályok alól rendre kibúvót találókkal.
Mielőtt erre a felvetésre válaszolna, Szabados fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a pénzügyi fair play nem egyetlen nagy szabályozás, hanem különböző szabályozások rendszere. „Van egy UEFA szabályozás, amit most már nem is pénzügyi fair playnek hívnak, hanem pénzügyi fenntarthatóságnak. Ennek hatására most már több országban is bevezettek hasonlót, de valamennyire mindig különböző elvek alapján” – mondja a sportközgazdász.
A szabályozás tehát egyes elemeiben más az UEFA-nál, és más a tagszövetségeknél, de a cél mindenhol ugyanaz: megfékezni a túlköltekezést, ami szinte mindig a játékosok fizetésében és az átigazolási díjakban jelenik meg.
Az említett „összfizetési plafon” miatt a Barcelonának legutóbb a klasszis német középpályást, Ilkay Gündogant kellett visszaengednie az angol Manchester Cityhez, mert a katalán klub csak így tudta regisztrálni a keretébe Dani Olmót, az RB Leipzigtől hazájába visszatérő friss Európa-bajnokot.
És ha már Manchester City: sokan vélik úgy, hogy a Bajnokok Ligáját tavaly, az angol bajnokságot (Premier League) a 2011/12-es szezontól kezdődően (13-ból) nyolcszor, az utolsó négy alkalommal zsinórban megnyerő klub az egyik, amely mintha mindig megtalálná a módját annak, hogy kibújjon a szabályozások alól.
Az Egyesült Arab Emírségek alelnöke, az abu-dzabi királyi család tagja, Manszúr sejk többségi tulajdonában lévő City ügyében – a médiában megjelentek szerint – éppen a napokban indult egy várhatóan két hónapig tartó független testületi meghallgatás, amely jogerős ítélettel zárulhat. Ennek előzménye, hogy a Premier League tavaly azzal vádolta meg a klubot, hogy a 2009–2010-es futballszezon óta 14 idényben – tehát éppen abban az időszakban, amelyben a klub a korábban már taglalt legnagyobb sikereit érte el – összesen 115 alkalommal megszegte a liga szabályait.
A vádpontok közel fele arra vonatkozik, hogy a klub nem adott pontos információt általános pénzügyeiről, emellett pontatlan adatokat adott meg menedzserei és játékosai fizetéséről, valamint megszegte a Premier League és az UEFA fenntarthatósági szabályait. Ugyanilyen okból a Premier League az Evertont és a Nottingham Forestet is pontlevonással sújtotta az előző szezonban, amennyiben a vádak beigazolódnak, hasonló várhat a Manchester Cityre, amely jelentős pénzbírságot is kaphat, illetve akár ki is zárhatják az angol bajnokságból.
Bármi is lesz azonban a szigetországi vizsgálat eredménye, annak Szabados szerint nem lesz hatása a Citynek a Bajnokok Ligájában elért korábbi eredményeire még akkor sem, ha bebizonyosodnának az angol klub pénzügyi szabálysértései abban a Premier League szezonban (is), amelyben kivívta a BL-szereplés jogát a 2022/23-as kiírásban, amelyet végül megnyert.
A sportközgazdász úgy látja, feltűnő, hogy a nagycsapatokat mennyire nem tudják a szabályozásokkal megfogni, a Paris Saint Germain sem kapott soha semmilyen komoly büntetést, holott például Neymar 222 millió eurós megszerzése a Barcelonától, illetve további sztárok átigazolása annak idején igencsak szembe ment a gazdasági racionalitással.
„Ugye azt látni kell, hogy akinek nagyon jelentős szurkolótábora – és ebből fakadóan nagyon jelentős bevétele van –, az értelemszerűen könnyebben tudja teljesíteni a kritériumokat, úgy értem a bevételeit jobban fel tudja mutatni a kiadásaival szemben” – mondja Szabados, aki szerint lehet vitatkozni azon, hogy jó vagy rossz-e a rendszer, de pénzügyi szabályozásra mindenféleképpen szükség van.
Visszatérve a Manchester Cityre, bár visszamenőleg aligha törlik bármelyik BL-eredményét, ha a vizsgálat eredményeként kizárnák az angol bajnokságból, értelemszerűen nem tudná kivívni a BL-szereplést sem, aminek azért jelentős költségvonzata is lenne.
De mekkora a valós esélye ennek?