A megreformált klubsorozat a korábbiaknál érdekesebb és izgalmasabb lesz az UEFA ígérete szerint.
HIRDETÉSÚj formátumban kezdődik meg kedden a labdarúgó Bajnokok Ligája: a legrangosabb európai klubsorozatban már nem 32, hanem néggyel több, 36 csapat vesz részt, a csoportkört pedig felváltja a ligaszakasz, amelyben az együttesek eredményeit ugyanúgy vetik össze, mint egy bajnokságban.
A ligaszakaszban minden résztvevő nyolc mérkőzést vív (az eddigi hat csoportmeccs helyett), az ezek után kialakult sorrend első nyolc helyezettje egyből a kieséses szakaszba jut, a 9-től a 24. helyig végző csapatok pedig kétmérkőzéses párharccal döntik el, hogy melyikük jut a legjobb 16 közé.
A 25-től a 36. helyig végző csapatok kiesnek, a korábbi évektől eltérően megszűnik az „átjárás”, azaz nem lesz olyan, hogy egy BL-ből kieső együttes az Európa-ligában folytathatja európai kupaszereplését.
A ligaszakaszban minden csapat négyszer-négyszer játszik otthon és idegenben is, a minimálisan kettővel (hazai pályán eggyel) több mérkőzés értelemszerűen minden résztvevőnek garantált bevételnövekedést jelent – elég csak a jegyeladásokra és a televíziós közvetítések után járó díjazásra gondolni.
A BL formátuma már jó néhányszor megújult, most miért a változtatás?
Aki esetleg azt gondolná, hogy az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) a kiscsapatok érdekében vezette be az új formátumot, tévúton jár: a selejtező szakaszból csak eggyel juthatott be több csapat a BL-be, mint korábban, a további három pluszhely az előző európai kupaidényben a résztvevő csapataik arányában legjobban szereplő két bajnokságnak (német és olasz, Dortmund és Bologna), valamint az ötödik számú európai bajnokság (francia Ligue 1) harmadik helyezettjének (Brest) jutott.
A mozgatórugó persze a pénz. Jó néhány futballszakértőhöz hasonlóan Szabados Gábor sportközgazdász is úgy látja, nem lehet nem észrevenni azt, amit az UEFA sem nagyon cáfolt, azaz, hogy összefüggés van az európai topklubok által a (még) nagyobb bevétel reményében 2021 áprilisában nagy dérrel-dúrral bejelentett, majd napokon belül összeomlott Szuperliga-projekt és a Bajnokok Ligája megújítása között.
A közgazdász szerint annak idején, amikor a topklubok és az UEFA alkudozása elkezdődött, a BL ilyen formán történő átalakítása volt az európai szövetség egyik ajánlata a Szuperliga létrejöttének megakadályozására. Az, hogy az új lebonyolítás minden résztvevőnek nagyobb publicitást, nézettséget, illetve az ezzel járó bevételt biztosít, egyértelműen főként a nagyobb klubok igényeinek felel meg.
De jobb lesz-e az új rendszer a szurkolóknak is?
Szabados szerint igen, egyáltalán nem kár a csoportkörös rendszerért, amely már-már kifejezetten unalmas volt.
Nem kizárt, hogy ez most is így lesz, hiszen azzal, hogy a csapatok a ligaszakaszban több mérkőzést játszanak, mint a néhai csoportkörben, a topklubok erőfölénye a nagy számok törvénye alapján még inkább kidomborodhat.
Mit tett az UEFA azért, hogy a ligaszakasz izgalmas legyen?
Bár a ligaszakaszban a csapatok eredményeit – a nemzeti bajnokságokéhoz hasonló, vagy a kosárlabda Euroligában már bevett módon – egyetlen tabellán tartják nyilván, értelemszerűen nem játszik mindenki mindenkivel.
A sorsolásnál a csapatokat az UEFA-együtthatójuk, más néven klub-koefficiensük (melyet attól függően, hogy melyik a magasabb érték, egy adott klub legutóbbi 5 évben a Bajnokok Ligájában, az Európa-ligában és az UEFA Konferencia Ligában szerzett pontjainak összessége, vagy a klub tagországának legutóbbi 5 éves átlaga – mint a BL pluszhelyek meghatározásánál – ad meg) alapján négy kalapba sorolták.
Minden kalapba 9 együttes került, mindegyikük két-két ellenfelet kapott minden kalapból annak érdekében, hogy a résztvevő csapatok nagyjából hasonló erősségű ellenfelekkel mérkőzzenek.
A négy-négy hazai, illetve idegenbeli mérkőzésekre vonatkozóan azt a szabályt alkalmazták, hogy a csapatok az azonos kalapból érkező ellenfelek közül az egyikkel hazai pályán, a másikkal idegenben találkoznak.
Szabados szerint az UEFA sokkal nagyobb nézettséget tud biztosítani a Bajnokok Ligájának azzal, hogy a terméknek nemcsak a minősége javul, de a mennyisége is nő. De mennyivel lehet így több egy-egy csapat összbevétele?
A garantált plusz két meccs bevételei számítanak-e igazán a topkluboknak?
A sportközgazdász szerint a különbség inkább a kisebb csapatok számára számottevő, még akkor is, ha számszerűen a nagyoknál kisebb bevételhez jutnak, mert az ő költségvetésükben egy BL-részvétel bevétele nagyobb hányadot tesz ki.
HIRDETÉS
Arra a felvetésre, hogy a nemzeti bajnoki és kupaküzdelmek, valamint az európai kupaküzdelmek és a válogatottak számára kiírt sorozatok már eddig is túlzottan nagy terhelést róttak a játékosokra, amihez most további pluszmérkőzések jönnek, Szabados azt mondja, ez meglehetősen visszás hozzáállás.
A sportközgazdász szerint nagyon komoly orvosi háttér óvja a labdarúgók egészségét, és bár a kétségtelenül meglévő problémát nem szabad lesöpörni az asztalról, azt azért látni kell, hogy nem klasszikus kapitalista kizsákmányolásról van szó. Amikor például a játékos-szakszervezetek felemelik a hangjukat azért, hogy legyen mondjuk 20 százalékkal kevesebb mérkőzés, akkor azt soha nem teszik hozzá, hogy a játékosok belemennének egy 20 százalékos fizetéscsökkentésbe, azaz a játékosok tulajdonképpen kevesebb mérkőzést szeretnének játszani ugyanazért a fizetésért.
„Bár nyilván elértünk egy határt, de szerintem a jelenlegi keretek még fenntarthatók, és nyilván olyan klubokról beszélünk, amelyeknek olyan játékoskeretük van, hogy megtehetik, hogy szerdán és szombaton ne ugyanaz a tizenegy játékos fusson ki a pályára” – mondja.
A probléma tehát valós, de nem lehet gátja a növekedésnek, az idő kerekét pedig nem lehet visszafordítani. A Bajnokok Ligája 2024/25-ös szezonja kedden este az újonnan bevezetett ligaszakasz hat mérkőzésével indul.
HIRDETÉS
Korábbi lényeges változtatások a BL lebonyolításában
A Bajnokok Ligája jogelődjét a Bajnokcsapatok Európa-Kupáját (BEK) először az 1955-56-os idényben rendezték meg. A sorozat kieséses kuparendszerben zajlott, 16 együttes – köztük meghívott csapatok –részvételével.
A 16-os tábla idővel 32-esre bővült, melyből a csapatok – a nemzeti bajnokságok győztesei plusz a BEK előző kiírásának címvédője – 1992-ig továbbra is kuparendszerben juthattak el a döntőig.
A BEK-ből az 1992–93-as szezonra lett Bajnokok Ligája, amivel együtt változott a lebonyolítás is: bevezették a csoportküzdelmeket, majd az 1997-98-as szezontól kezdve az UEFA-együttható alapján készített rangsor első nyolc helyezett országa elindíthatta bajnoksága második helyezettjét is.
Az 1999/2000-es szezontól a 2002/2003-asig egy második csoportkört is bevezettek.
HIRDETÉSA 2009/2010-es idénytől kezdődően megváltoztatták a selejtező lebonyolítását: az utolsó körben a bajnokcsapatok és a nem bajnokok külön ágon vívhatták ki a 32-es táblára jutást (a Ferencváros 1995/96-os részvételét követően a Debrecen ennek is köszönhetően jutott be második magyar csapatként a Bajnokok Ligájába).
A 2015/16-os szezontól kezdődően az UEFA a csoportkiemelésen változtatott, attól kezdve a címvédő, valamint az első hét legerősebb bajnokság győztesei nem kerülhettek egy csoportba.
Keddtől életbe lép a legújabb formátum, azaz – mint az UEFA honlapján olvasható – ismét új fejezet kezdődik a legrangosabb európai klubsorozat történetében.