Dübörögve épülnek a környezetre káros kínai akkumulátorgyárak. Hónapokig állt a munka a Budapest-Belgrád vasút korszerűsítésén, mert a kínai kivitelezők nem feleltek meg az uniós szabályozásnak. Felfüggesztették viszont a Fudan-projektet, és kínai rendőrök sem érkeztek Magyarországra.
HIRDETÉSAz eredeti kérdés a Brian élete című filmben úgy hangzott, hogy a zsidók mit kaptak a rómaiaktól? Aztán kényszeredetten elismerték: csatornát, gyógyászatot, oktatást, bort, közrendet, öntözést, utakat, vízvezeték-hálózatot, sőt a békét is elhozták.
Lássuk hát, mit kapott Magyarország Kínától, és az kinek a javát szolgálja?
Az egymilliárd eurós hitel
Egészen véletlenül derült ki július végén, hogy a magyar kormány egymilliárd eurós hitelt vett fel kínai bankoktól több mint két hónappal korábban, még április 19-én. A teljes összeget még aznap le is hívták – jelentette a Portfolio.
A lényeges részletek – a kamat és a törlesztés ütemezése – nem ismertek. Ennek fényében az sem világos, hogy a hitel mennyire előnyös. Annyit tudni csak, hogy a kölcsönt 2027 április 19-ig kell visszafizetni, vagyis a futamidő három év, a kamatozás pedig változó.
A kínai hitelt az állam az indoklás szerint a csúcstechnológia, az infrastruktúra építése, a közlekedési infrastruktúra, illetve az energia területein jelentkező kiadásainak finanszírozására vette fel.
Júniusban jelentették be, hogy a magyar állam nagyjából 2,5 milliárd dollárt fizetett a budapesti Liszt Ferenc repülőtér tulajdonjogának négyötödéért. A vételár egyharmada költségvetési forrásból, egyharmada banki hitelből, a fennmaradó egyharmad pedig állami ingatlanok értékesítéséből származik. A „költségvetési forrás” akár a korábban felvett kínai hitel is lehet.
A tervek szerint egyébként a reptéri gyorsvasutat Kína építené.
A reptér a beavatottak becslése szerint évi 30-35 milliárd profitot termelhet, ennél azonban sokkal magasabbak a felvett hitelek kamatterhei, amelyek az évi 78 milliárd forintot is elérhetik. A budapesti repülőtér megvásárlása egyszóval ugyanannyira hasznot nem hajtó beruházás, mint a stadionépítés vagy a déli határkerítés.
A korábbi gyakorlattal ellentétben az áprilisban felvett kínai hitel körülményei nem átláthatók. A kormány már az EU-s forrásokról szóló tárgyalások korábbi szakaszában arra utalt, hogy a „brüsszeli pénzek” Kínából pótolhatók.
A fontos különbség, hogy az uniós támogatás ingyenes, a magyar adófizetőknek egy fillérjébe sem került volna – igaz, ehhez néhány, elsősorban jogállamisági követelménynek kellett volna eleget tenni.
A Budapest-Belgrád vasút
Az áprilisi hitelt megelőzően a magyar kormány 917 millió dolláros kölcsönt vett fel a Budapest-Belgrád vasút építésére. A magyarországi szakasz újjáépítése az elmúlt évtizedek legnagyobb magyar vasútfejlesztési projektje. Jövőre kellene elkészülnie, de a szakértők bő fél éve úgy vélték: erre nincs sok esély.
A kínai kivitelezők ugyanis nem tudtak olyan, az európai szabványnak megfelelő biztosítórendszert kiépíteni, amely ahhoz szükséges, hogy a vonatok 160 kilométeres sebességgel közlekedjenek.
Emiatt a kivitelezés több mint fél évig szünetelt, és csak májusban folytatódott – jelentette a Telex a kínai állami televízió tudósítása alapján.
A beruházás közlekedési szakértők szerint túlárazott: a kilométerenkénti 10-15 millió euróból másutt nagysebességű, jóval gyorsabb szupervonatok számára építenek pályát. A durván 850 milliárd forintba kerülő fejlesztés kivitelezői a kínaiak mellett Mészáros Lőrinc cégei.
A vasútvonalat elsősorban a teherszállítás céljából korszerűsítik, befejezése pedig Kína érdekeit szolgálja: a görög kikötőkből gyorsabban juttathatja el termékeit az európai piacra.
HIRDETÉSA koronavírus
Csak annyi biztos, hogy a több mint hétmillió ember halálát okozó, és a világot hosszú időre megbénító koronavírus Kínában szabadult el. Talán sosem fog kiderülni, hogy a fertőzés egy vuhani piacról vagy az ottani virológiai intézetből indult végzetes útjára. Peking cáfolt, tagadott, vádaskodott, és ami a leglényegesebb: nem engedélyezte a hozzáférést azokhoz a laboratóriumi jegyzőkönyvekhez, amelyek alapján azonosítani lehetne a vírus származását.
Kulcsfontosságú, hogy laborból „szökött-e” a koronavírus
Az eredettörténet egyfelől meggyorsította volna a védekezéshez szükséges vakcinák kifejlesztését, másrészt megkönnyítené a következő járványok elleni védekezést.
A koronavírus különösen súlyos csapást mért Magyarországra: 49 ezren nem élték túl a fertőzést. Népességarányosan Peru, Bulgária, Észak-Macedónia és Bosznia-Hercegovina után Magyarországon szedte legtöbb áldozatát a járvány.
HIRDETÉS
A Kínából érkezett járványt a kormány a többi között Kínából importált oltóanyaggal próbálta kezelni.
A vakcinabiznisz
Szinte minden tekintetben a kínai Sinopharm-oltás nyújtja a legalacsonyabb védelmet, ráadásul az alapvető fontosságú emlékeztető oltásként is sokkal kevésbé válik be, mint a többi, Magyarországon használt vakcina – ezt írta egy 2022 júliusában közétett vizsgálatban, amely szakmailag magas színvonalú, kormányzati támogatást élvezett, szerzői között pedig ott volt Müller Cecília és Kásler Miklós. A vakcinahatékonyságot vizsgálva jutottak arra a következtetésre, hogy bár az oltás beadása után idővel minden vakcina hatékonysága csökken, szinte minden tekintetben a kínai Sinopharm-oltás nyújtja a legalacsonyabb védelmet, ráadásul a mára alapvető fontosságú emlékeztető oltásként adva is sokkal kevésbé válik be, mint a többi vakcina.
Az Európai Unióban csak Magyarországon vetették be az orosz és kínai vakcinákat, amelyek nem rendelkeznek az Európai Gyógyszerügynökség engedélyével.
Ennek ellenére a mindössze öt alkalmazottat foglalkoztató Danubia Pharma hatalmasat kaszált a „vakcinabizniszen”. A közvetítőcég, amelynek tulajdonosan ismeretlen, 4,4 milliárd forintos nyereségre tett szert rövid idő alatt.
HIRDETÉSA magyar kormány egyébként már 2021 derekáig 4,5 milliárd forint értékű oltóanyagot, jobbára a kínai Sinopharm vakcináját ajándékozta el.
A lélegeztetőgépek
Megmagyarázhatatlan – vagy nagyon is megmagyarázható volt az adófizetők pénzéből 300 milliárd forintért vásárolt értelmetlenül sok, tizenhatezer (!) lélegeztető.
Ezeket sokkal később töredék áron próbálták árverésen elkótyavetyélni.
A lélegeztetőgépek beszerzésére szerződött egyik cég tulajdonosa Tóth László, a Magyar Judo Szövetség elnöke, akit 2022-ben az európai szövetség elnökének is megválasztottak. TMT Technics elnevezésű vállalata maszkgyártásra is átnyergelt: a kínai gyártósort 226 ezer euróért vették, és majdnem háromszoros áron, 600 ezer euróért adták tovább azonnal a magyar államnak.
HIRDETÉS
Mindenesetre 2023 októberében még mindig tizenkétezer bontatlan lélegeztetőgép porosodott egy gödöllői raktárban azért, „mert Szijjártó Péter a Covid alatt egy totál korrupt beszerzésen keresztül elherdált több mint 300 milliárd forintot az adófizetők pénzéből” – írta Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője. A tárolás akkor havi több mint 80 millió forintba került.
Az akkumulátorgyárak
Tavaly nyáron jelentette be a magyar külügyminiszter, hogy egy újabb kínai akkumulátorgyár épül a Komárom melletti Ácson, ahol katódokat fognak előállítani.
Újabb kínai óriásgyár épül Magyarországon, az akkugyárakat látja majd el alkatrésszel
Az elmúlt hét esztendőben 51 elektromosautó-iparhoz kapcsolódó beruházás érkezett Magyarországra, 4000 milliárd forint értékben, egyelőre – jelentette ki akkor Szijjártó Péter.
HIRDETÉSA beruházásoknak a helyi tüntetések és a környezetvédelmi aggályok egyaránt nem tudnak gátat szabni.
„Nem biztos, hogy a legbölcsebb minden erőnket az akkumulátoripar megtelepítésére fordítanunk, aminek alapanyagai és hagyományai éppoly távol állnak Magyarországtól, mint a kohászaté” – írta májusban a magát klímaügyi magazinnak nevező xForest, amely megjegyezte: az akkumulátoripar fejlesztése ugyanolyan politikai döntés, mint amilyen az erőltetett iparosítás volt a szocialista rendszerben.
Az ágazat állami támogatására 700 milliárd forintot szánt a kormányzat az elmúlt időszakban.
A külföldi befektetők számára nagyon kedvező a magyarországi termelés: adót alig fizetnek, miközben munkásaikat végső soron a költségvetés szponzorálja. A betöltendő állásokra magyar munkaerőt nemigen fognak találni, ezért a termelés valószínűleg vendégmunkásokra fog támaszkodni.
HIRDETÉSA magas hozzáadott értéket termelő ágazatnak nem nevezhető gyártáshoz szükséges nyersanyagot importálni kell. Nem a kutatás és a fejlesztés települ Magyarországra, hanem az alacsony bérekkel dolgozó összeszerelés, ami azt jelenti: amint másutt olcsóbb lesz az előállítás, a gyárak elköltözhetnek innen.
És akkor a környezetre káros hatásokról még nem is beszéltünk.
A Fudan egyetem
A beruházás lényegében lekerült a napirendről – harangozta be 2023 tavaszán a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely pénzhiányra hivatkozva kijelentette, hogy a projekt „a beruházási stop áldozata lett”. Az 550 milliárd forintosra becsült, vagyis a teljes 4-es metró beruházásánál is drágább projekt a javarészt kínai hitel mellett 100 milliárdos saját forrásból valósult volna meg.
A budapestiek elsöprő többsége ellenezte a kínai egyetem megnyitását, és a kínai hitel sem aratott osztatlan elismerést – legalábbis ez derült ki az Euronews megbízásából készült felmérésből.
HIRDETÉSA megnyitása a CEU elűzése után merült fel. A magyar kormány a keleti nyitás ürügyén ragaszkodott sokáig a Fudan budapesti kampuszának megnyitásához magyar adófizetők pénzéből, pedig a Budapest-Belgrád vasúthoz hasonlóan szinte csak kínai érdekeket szolgált volna.
A kínai oktatási minisztérium 2019 decemberében törölte a sanghaji egyetem alapokmányából, a chartából az „akadémiai függetlenség és gondolatszabadság” elvét, és helyette a „a kommunista párt vezetésének követésére” kötelezte az egyébként nemzetközileg elismert intézményt.
„A Fudan egyetem magyarországi megjelenésével már itthon is lehet majd a világelsőktől tanulni” – így érvelt egy államtitkár expozéjában, amikor az Országgyűlés 2021 nyarán a kínai felsőoktatási intézmény budapesti kampuszának létrehozásáról tárgyalt.
A feltételes mód, a „lehet” ebben az esetben teljesen indokolt, a Fudan ugyanis a tehetős külföldi diákokat megcélzó fizetős magánegyetem lett volna a tervek szerint. A tandíjat csak a legtehetősebb magyarok engedhetnék meg maguknak.
HIRDETÉSKarácsony Gergely főpolgármester egyébként a Fudan tervének visszavonásától tette függővé az atlétikai vb rendezéséhez szükséges támogatást. Sosem derült ki, hogy ennek végül szerepe volt-e az elképzelés felfüggesztésében.
A kínai rendőrök Magyarországon
Végül mégsem érkeztek meg Magyarországra a korábban beígért kínai rendőrök.
Tavasszal derült ki, hogy Pintér Sándor belügyminiszter és a kínai közbiztonsági miniszter megállapodást kötött arról, kínai járőrök teljesítenek majd szolgálatot Magyarországon.
Hasonló megállapodást kötött korábban Belgrád és Peking, egy a szerbiai utcákon meg is jelentek a kínai egyenruhások szerb rendőrök kíséretében.
HIRDETÉSA magyar belügyminisztérium úgy nyilatkozott: a megállapodás csak az „elvi lehetőséget teremti meg” az együttműködés elindításának. A Népszava szerint nem kizárt, hogy a diplomáciai visszhangok miatt nem siettetik Magyarországon a közös járőrözést.
Az Európai Parlament ugyanis áprilisban külön vitanapot szentelt a kínai rendőrég európai tevékenységének. Ezen kifogásolták, hogy Peking a rendőri jelenlétet a másként gondolkodók megfenyegetésére használja.
A Momentum akkori országgyűlési képviselője másfél éve kezdte keresni a magyar fővárosban a kínai portálok által is népszerűsített helyeket, a kétes kínai, 110-es fedőnevű rendőrőrsöket.
Tompos Márton a két helyszín közül csak az egyiken talált a Csintien tengerentúli rendőrőrsre utaló táblát, ám amikor napokkal később visszatért, ez a jelzés is eltűnt.
HIRDETÉS„... A Belügyminisztériumnak nincs tudomása Budapesten működő kínai rendőri jelenlétről” – ezt a lakonikus választ kapta a tárcához intézett kérdésére.
Magyarországon egyébként valamivel több mint tízezer kínai él a KSH nyilvántartása szerint.