rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Fudan: a többség nem akarja, mégis jön

Az 1905-ben alapított sanghaji Fudan 2019-ben törölte chartájából az „akadémiai függetlenség és gondolatszabadság” elvét
Az 1905-ben alapított sanghaji Fudan 2019-ben törölte chartájából az „akadémiai függetlenség és gondolatszabadság” elvét   -   Szerzői jogok  Hector Retamal/AFP
Betűméret Aa Aa

A nyilvános információk alapján nehéz megmagyarázni, miért is telepítené a kormány magyar közpénzből Budapestre a kommunista Kína elitegyetemét. A beruházás alsó hangon több mint 500 milliárd forint, a piacinál drágább kínai hitelből valósulna meg, és kínai kivitelezők építenék. A méregdrága tandíjat csak a legtehetősebb magyarok engedhetnék meg maguknak.

A kínai oktatási minisztérium 2019 decemberében törölte a sanghaji egyetem alapokmányából, a chartából az „akadémiai függetlenség és gondolatszabadság” elvét, és helyette a „a kommunista párt vezetésének követésére” kötelezte az egyébként nemzetközileg elismert intézményt.

„A Fudan egyetem magyarországi megjelenésével már itthon is lehet majd a világelsőktől tanulni” – így érvelt Schanda Tamás fideszes államtitkár expozéjában, amikor az Országgyűlés a minap a kínai felsőoktatási intézmény budapesti kampuszának létrehozásáról tárgyalt.

A feltételes mód, a „lehet” ebben az esetben teljesen indokolt, a Fudan ugyanis a tehetős külföldi diákokat megcélzó fizetős magánegyetem lesz. A magyar hallgatók legfeljebb csak NEReséges szülők csemetéi közül kerülhetnek ki, vagy esetleg ösztöndíjasként.

A tandíj ugyanis a Direkt36 által megszerzett ITM háttérszámításai szerint igencsak borsos:

  • az alapszakos tanulmányok 2,5 millió,
  • a mesterszakosak 3,7 millió forintos éves tandíjjal indulnának,
  • majd ezek még tovább emelkednének az évek során 3, illetve 4,4 millió forintra.

Ezzel a budapesti Fudan kétszer olyan drága lesz, mint a prágai közgazdaságtudományi egyetem, és kb. a felével olcsóbb, mint például a világhírű London School of Economics.

Összehasonlításul: a tandíj az anyaintézményben, Sanghajban alapképzések és mesterképzés esetében egyaránt évi nagyjából 3348 dollár, azaz jelenlegi árfolyamon körülbelül 950 ezer forint.

A dokumentumok sehol nem említik, hogy az Orbán-kormány biztosítana a magyar diákoknak államilag finanszírozott képzést. Palkovics László miniszter több interjúban is arról beszélt, hogy maga az egyetem, illetve vállalatok kínálhatnak majd ösztöndíjat.

A magyar adófizetők pénzéből

A cél tehát nem a magyar diákok minél tömegesebb képzése egy kiemelkedő intézményben, mégis a magyar adófizetők állják majd nemcsak a költséges intézmény megépítését, hanem javarészt a fenntartását is.

A magyar kormány egy kínai állami óriásvállalattal szeretné megvalósítani a magyar felsőoktatás elmúlt évtizedeinek egyik legnagyobb beruházását, a sanghaji elitegyetem, a Fudan budapesti kampuszának építését – ez derült ki egy szintén a Direkt36 által közzétett kormányzati dokumentumokból.

A minisztériumi előterjesztés szerint a kormány által 540 milliárdosra becsült építkezés jelentős részben kínai alapanyagokból, kínai munkával, nagyrészt kínai hitelből valósulna meg, amit Magyarország fizetne. A kínai kivitelezőnek attól sem kell tartania, hogy nyílt versenyben másik cég nyeri meg a beruházást. A javaslat szerint ugyanis „a kivitelezés kizárólagosan kínai projektként valósítható meg”, a jogi szabályozást illetően pedig „szükséges elérni azt a pontot, amelynek eredményeként a beruházással összefüggő folyamat már nem állítható le”.

Az egyetem elindítása és működtetése még évekig milliárdokba kerül majd a magyar államnak, pontosabban a magyar adófizetőknek. Az ITM számításai szerint 2023-27 között kb. százmilliárd forintot, majd 2028-tól évi 15,5 milliárdot kellene a Fudan működtetésére és felszerelésére költeni.

A Fudan magas költségeit nemcsak a drága építkezés okozza, hanem a kiemelkedő oktatói fizetések is. Az ITM számításai szerint a Fudanon átlag havi 1,1 millió forinttól havi 6,3 millióig terjedne a munkatársak, tanárok fizetése. Egy magyar állami egyetemen a közalkalmazotti bértábla szerint bruttó havi 221 és 587 ezer forint között mozognak a fizetések a tudományos segédmunkatárstól az egyetemi tanárig. De egy egyetemi professzor például még az azóta Bécsbe elköltöző Közép-európai Egyetemen is csak kicsit több mint a felét kereste annak Budapesten, mint amit a Fudanon kaphatna – derül ki egy, a Direkt36 által megszerzett belsős CEU-s dokumentumból.

A budapesti kampusz az ITM februári háttérszámítása szerint 2028-ra érné el az 5000 fős teljes hallgatói létszámot, ami 3000 alapszakos, 1500 mesterszakos és 500 doktori hallgatóból állna össze. Ők négy karon (Bölcsészettudományi és Társadalomtudományi Kar, Természettudományi és Mérnöki Kar, Közpolitikai és Üzleti Kar, Orvostudományi Kar) tanulnának.

„Színtiszta hazaárulás”

Az ellenzék a parlamentben élesen támadta a budapesti kampusz tervét. A Fudan komoly versenytársa lesz a kivéreztetett magyar felsőoktatásnak – mondták. Aggályosnak tartották az alapítványi fenntartást, és a sokismeretlenes hitelkonstrukciót.

„Az egyetemen nem marxizmus-leninizmust fognak oktatni, de egyvalami biztos, hogy nem egy demokráciafelfogású intézményt engedünk Budapestre – mondta a jobbikos Brenner Koloman.

A DK-s Arató Gergely indulatosan „Godzilla és King Kong szerelemgyermekének” nevezte a projektet.

A Párbeszéd képviselője szerint az egész Fudan-ügy hazaárulás. Orbán a Fidesszel karöltve többszáz milliárdos kínai hitelből, kínai munkásokkal, kínai alapanyagokból egy olyan, a kínai kommunista párt által alapított elit egyetemet akar felépíteni itt, ami kínai titkosügynök-lerakat. Az egészre pedig annyit tervez költeni, mint a teljes magyar felsőoktatásra egy évben, ami Szabó Tímea szerint színtiszta hazaárulás.

Egyetlen négyzetméter területet sem adunk át a Fudan-projektnek – ezt viszont Tordai Bence mondta, hozzátéve, hogy ezért indítanak nemzeti konzultációt az egyetem építéséről és támogatják a június 5-re tervezett Fudan-ellenes tüntetést is. A Párbeszéd képviselője szerint nem alaptalan az a félelem, hogy az egyetem valójában kémközpont lesz.

„Négy nem-es” konzultáció

Nyolc párt és mozgalom állt be az érintett Ferencváros polgármesterének, Baranyi Krisztinának és Karácsony Gergely főpolgármesternek a konzultációs kezdeményezése mögé, amelyben a budapestiek véleményét kérik ki a Fudan-beruházásról. Abban bíznak, hogy így talán sikerül lelassítani a kormány elköteleződését a kínai elitegyetem felé.

A konzultáción a hvg.hu szerint a következő kérdések szerepelnek:

  • Egyetért-e azzal, hogy a Diákváros ne az eredeti tervek szerint és helyszínen épüljön meg?
  • Egyetért-e a kínai Fudan egyetem budapesti központjának létrehozásával?
  • Egyetért-e azzal, hogy a magyar állam hitelt vegyen fel vagy költségvetési forrást biztosítson a kínai Fudan egyetem budapesti központjának megépítésére?
  • Egyetért-e azzal, hogy Magyarországon olyan egyetem működjön közpénzből, amely nem nyújt ingyen képzést magyar diákoknak?

A konzultációt június 4. és 13. között fogják lebonyolítani; az online, illetve Budapest több mint húsz pontján elérhető kérdőívet pedig minden 14. életévét betöltött, budapesti lakcímmel vagy tartózkodási hellyel rendelkező kitöltheti.

„Üzenjünk Pekingnek és a Kormánynak a négy NEM-es konzultáción!” – buzdítja követőit Baranyi Krisztina.

A ferencvárosi polgármester egy újabb posztban bejelentette, hogy a „tervezett kínai egyetem környezetében szép új neveket adtunk a közterületeknek. Mert el akarjuk mondani, mi a véleményünk arról, hogy közpénzből a Fidesz-kormány egyetemet akar építeni Budapesten a Kínai Népköztársaságnak”.

Az új utcanevek:

  • a Dalai Láma út,
  • az Ujgur Mártírok útja,
  • a Szabad Hongkong út és a
  • Hszie Si-kuang püspök út (a katolikus egyházi méltóság hite miatt 28 évet töltött kínai börtönökben).
Fotó: Bődey János (a Telex engedélyével)
Az egyik átnevezett utcaFotó: Bődey János (a Telex engedélyével)

Prágában hasonló módon bosszantották a Kremlt az orosz nagykövetség környékén levő utcák átnevezésével.

Az utcák átnevezésére a kínai külügy is reagált.

– Az ilyen viselkedés megvetendő – mondta Vang Ven-bin, a kínai külügy szóvivője. – Ezek a politikusok eltúlozzák a Kínával kapcsolatos ügyeket, és hátráltatják a Kína és Magyarország közti együttműködést.

Szakmai kifogások

Közben tizenöt tekintélyes közgazdász írta alá azt a nyilatkozatot, amelyben bírálják a Fudan egyetem Budapestre tervezett kampuszát. Nyolc szakmai pontban szedték össze fenntartásaikat:

  • a projekt kínai hitelből valósul meg,
  • a költsége 90 milliárd forinttal meghaladja a költségvetésben 2022-ben felsőfokú oktatásra szánt összeget,
  • a felvett hitel kamatlába hatszorosa egy uniós hitelnek,
  • a hitel feltételei ismeretlenek,
  • a betelepülő egyetem működtetése 2023 és 2027 között 100 milliárd forintba kerülne, ráadásul ezen felül évi 15,5 milliárd forintos veszteséget kellene megtéríteni,
  • a fenntartásra létrehozott alapítványban kisebbségi a magyar részesedés,
  • bérkülönbségek miatt hátrányos a magyar felsőoktatásra,
  • a tandíj sokszorosa lenne a magyar felsőoktatásban kiszabottnak, ezért csak egy szűk réteg engedheti meg magának, hogy a gyerekét itt taníttassa.

Az aláírók – Bihari Péter, Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Felcsuti Péter, Győrffy Dóra, Király Júlia, Mellár Tamás, Nagy Zoltán, Oblath Gábor, Palócz Éva, Petschnig Mária Zita, Prinz Dániel, Riecke Werner, Scharle Ágota és Vértes András – úgy ítélik meg, hogy kifejezetten káros lenne a magyar gazdaságot és a jövő társadalmát további, soha meg nem térülő, újabb, többszáz milliárd forintra becsülhető kiadással megterhelni.

Emlékeztetnek ugyanis arra, Paks II. és a Budapest-Belgrád vasút létesítésére alsóértéken 4300 milliárd forintos adósságunk halmozódik fel – a piacinál magasabb kamatlábak mellett – miközben a magyar államadósság rátája ismét 80 százalék fölé emelkedett.

Pedig a Diákváros meseszép lehetne

A Fudan kampusza a kormány számításai szerint több pénzbe fog kerülni, mint amennyit a teljes magyar felsőoktatás működésére költött az állam 2019-ben. A Fudan épületei ezen kívül elveszik a helyet a sokezer magyar diáknak tervezett, modern kollégiumi és közösségi tereket ígérő Budapest Diákváros projekt elől is, ahol 8-12 ezer kollégiumi férőhely mellett további 5800 bérlakás épülne fiatal pályakezdőknek, vidékről és határon túlról Budapestre költöző magyaroknak. A városfejlesztés a kormányzati remények szerint 16 ezer új munkahelyet is létrehozott volna.

Az oslói Snøhetta tervezőiroda magyar építészekkel együtt álmodta meg a városképet.

Forrás: Snøhetta
A Diákváros, ahogy az oslói tervezőiroda álmodta meg magyar építészekkelForrás: Snøhetta

„Budapest identitásának központi eleme a Duna, Európa második leghosszabb folyója, amely tíz országon folyik keresztül. A város utcái, tömegközlekedési infrastruktúrája és kompkikötői azonban akadályozzák a folyóhoz való hozzáférést a város központjában, ami szinte lehetetlenné teszi a közvetlen kapcsolatot a vízzel. A Snøhetta által a városközponttól mindössze néhány kilométerre délre fekvő új városrészre vonatkozó elképzelés a vizet a várost formáló elemként vonja be, és a folyóval közvetlen kapcsolatban egy vibráló teret hoz létre. A 135 hektáros városi pusztaságon épülő új városrész egy félsziget jellegét kapja” – írja a tervről a Snøhetta.

A budapestiek a Diákvárost akarják, nem a Fudant

A budapestiek döntő többsége nem ért egyet a fővárosban létesítendő kínai egyetem gondolatával – ez derült ki az Opinio Intézet által készített, korra, nemre és végzettségre reprezentatív kutatásból, amelyet 473 fős mintán végeztek: 18-59 év közötti, okostelefonnal rendelkező budapesti lakosok válaszoltak a kérdésekre.

A férfiak 84, míg a nők 68 százaléka hallott már arról, hogy a kínai Fudan egyetem a magyar fővárosban létesítene kampuszt és több mint 90 százalékuk ellenzi azt, hogy a felsőoktatási intézmény létesítésére a magyar kormány 500 milliárdos hitelt tervez felvenni Kínától.

A kutatás alapján nincs jelentős eltérés a Fudan megítélésében a válaszadók végzettsége, neme, illetve életkora alapján. A kínai egyetemi kampusz helyén eredetileg egy 8500 magyar hallgatót befogadó diákvárost terveztek.

A két intézmény közti választást felvető kérdésre a kutatás résztvevőinek nagy többsége, 91 százalék válaszolta, hogy a magyar diákokat kiszolgáló intézményt kell előtérbe helyezni a kínai egyetemmel szemben.

Forrás: Euronews
Az Opinio kutatása az Euronews megbízásábólForrás: Euronews

Jóllehet a kínai Fudan egyetemet a világ 50 legjobbja között tartják számon, ez nem befolyásolta a megkérdezetteket, akiknek 80 százaléka gondolja úgy, hogy ezzel együtt sem jó döntés a budapesti terjeszkedés támogatása.

„Miért kellene Magyarországnak vagy Budapestnek pont egy kínai egyetemet befogadni, mikor néhány éve űzte el a CEU-t, amely magánpénzből hozott létre köz számára értéket? Ez állami beruházás, amely a magyar adófizetők fizetnek annak érdekében, hogy kínai egyetem jöjjön Magyarországra, amelynek a statútumában szerepel a marxizmus leninizmus és a kínai kommunista pártvilágnézetének képviselete” – nyilatkozta az Euronewsnak Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere.

A kormány terve – azaz a Fudan Egyetem megépülése – általánosan elutasított a magyar társadalomban – ezt állapította meg a Republikon Intézet június első napján közzétett közvéleménykutatása. A válaszadók nagy többsége, éppen kétharmada (66 százalék) inkább elutasítja a kampusz megépülését, a támogatók aránya mindössze 27 százalék.

Forrás: Republikon Intézet
A Republikon Intézet 2021 májusában készült gyorselemzéseForrás: Republikon Intézet

Politikai hovatartozás alapján az ellenzéki összefogás szavazói egyértelműen ellenzik a kampusz megépülését. Túlnyomó többségük, 89 százalékuk nyilatkozta ezt. A Fidesz-KDNP szavazói esetében már nem ennyire egyértelmű a helyzet: miközben 60 százalékuk támogatja a tervet, még a kormánypárti szavazók majdnem egyharmada is elutasítja a kampusszal kapcsolatos terveket.

Aki a Fudant nem akarja, a magyar felsőoktatás fejlesztését nem akarja

A kormány kommunikációja hivatalosan arról szól, hogy egy világszínvonalú egyetem érkezik Budapestre, aminek mindenki csak örülhet. A projekt gazdája Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztériumot vezető kormánytag, rajta kívül pedig elsősorban Gulyás Gergely miniszterelnökségért felelős miniszter válaszolgatott kérdésekre a kormányinfón. Azokat a kérdéseket azonban, amelyek arra vonatkoznak, hogy azért a pénzért, amit ezért kifizet Magyarország, megéri-e, rendre érdemi válasz nélkül hagyják. Ezért jobbára a kormánypárti sajtó gyűjtöget ellenérveket az ellenzék felvetéseire. Mivel az, amit a tervekről tudunk, nagyrészt kiszivárgott terveken alapszik, ezek hitelességét vitatják, illetve azt mondják, még nincs is döntés arról, ki és milyen hitelből fogja felépíteni a kampuszt.

Palkovics többek között az ATV-ben azzal érvelt, hogy az egyetem a tandíjakból és egyéb bevételekből fogja fenntartani magát, illetve kutatás-fejlesztést is hoz az országba, ezekkel a tovagyűrűző hatásokkal akár öt év alatt is megtérülhet. Palkovics korábban még azt mondta, hogy a magyar egyetemek fejlesztésére többet fognak költeni, mint a Fudanra, csakhogy ez még azelőtt volt, hogy Orbán Viktor nagyvonalúan lemondott az uniós koronavírus-mentőcsomag kedvezményes hitelrészéről, amiből ezeket a fejlesztéseket meg akarták valósítani - jelenleg pedig nem lehet tudni, mennyi forrás jut valóban a – jelentős részben vagyonkezelő alapítványokba kiszervezett – egyetemeknek.

A Diákváros kapcsán Palkovics azt kommunikálja, hogy a Fudan jelenléte még tovább is fejleszti a projektet – kár, hogy a kiszivárgott a tervek alapján a Fudan sokszorta nagyobb területet kap, köztük a legjobb adottságú, vízparti telkeket, valamint a Nagyvásárcsarnokot is, vagyis szinte mindazt, amire a Snøhetta a Diákváros terveit elkészítette. A Diákváros számára marad a terület forgalmas utakra néző, kevésbé értékes és jóval kisebb része.

Fudan: a „szüntelen erőfeszítés” egyeteme

A Fudan 2021-ben a TopUniversities besorolása alapján, 79,9 ponttal a világ 34. legjobb intézménye. Kínában a top 5 között tartják számon.

Eddig legnagyobb külföldi kampusza a 2016-ban nyílt malajziai. A budapesti létrehozásáról személyesen a kínai külügyminiszter gondoskodott. Vang Ji 2019-ben Budapesten világossá tette, hogy a kampuszépítést rendkívül fontosnak tartja a kínai állam.

A hivatalos kormányzati dokumentumok szerintaz egyeztetés során Vang Ji államtanácsos a Fudan egyetem magyarországi kampuszának alapítását kiemelt projektként, a Budapest-Belgrád vasút építésével egy szinten kezelte”. Azaz az eddigi legjelentősebb Magyarországon megvalósuló kínai beruházáshoz hasonlította a Fudan építését.

A Fudan egyetemet egyébként 1905-ben alapították, eredetileg Fudan Public School néven. Maga a Fudan szüntelen erőfeszítést jelent.

A II. világháború előtt magánegyetemként működött, majd 1941 és 1949 nemzeti egyetemként. Ezt követően szovjet modellre formálták át, majd a 70-es évek végén, a kínai kulturális forradalom után vált korszerű oktatási felsőintézménnyé.

Az Associated Press archívumában fellelhető egyik, 1974-ben készült fotó szerint „a különböző nemzetiségű, a sanghaji Fudan egyetemen tanuló lelkes hallgatók 1974. április 1-jén szorosan összefognak és aktívan részt vesznek a Lin Piao és Konfuciusz kritikáját megfogalmazó mozgalomban”.

AP Photo
A Fudan „lelkes” hallgatói 1974-benAP Photo

Magyarázatul: Lin Piao Mao Ce-tung kijelölt utóda volt, de hatalomkoncentrációját még a mindenek felett álló Mao is megelégelte. A puccsal vádolt Lin Piao menekülésre kényszerült, de rejtélyes körülmények között meghalt. A kínai „agymosás” korszakában a diákokat is arra kényszerítették, hogy aktívan bírálják a rendszer ellenségeit.

Ronald Reagan 1984-es történelmi kínai látogatása során volt a Fudan vendége.

AP Photo/Bob Daugherty
Ronald Reagan és Hszie Hsziden a Fudanon, 1984-benAP Photo/Bob Daugherty

„Sok éven át nem közeledtünk egymáshoz. A csendnek ára volt” – mondta az amerikai elnök, aki mellett ott állt Hszie Hszide, a Fudan egyetem elnöke, aki történetesen, az akkori first ladyhez, Nancyez hasonlóan a Smithben, majd a neves Massachusetts Institute of Technology-ban tanult.

A Fudan egyetemnek egyébként jelenleg 44 300 hallgatója van, beleértve a nappali tagozatos, a továbbképzésben vagy hálózati oktatásban részt vevőket, valamint a tengerentúli hallgatókat.

Ki az elvtárs a házban?

Tavalyelőtt, 2019 decemberében a Fudan egyetem alapokmányából, a chartából törölte az „akadémiai függetlenség és gondolatszabadság” elvét, és helyette a „a kommunista párt vezetésének követésére tett fogadalmat”. A Fudan alapszabályának módosítását az oktatási minisztérium jelentette be a honlapján – idézte a francia hírügynökség, az AFP tudósítását az Asia Times.

Az intézkedés a diákok ritka dacos tiltakozását váltotta ki.

Gyorsan terjedt egy videó, amelyben a sanghaji Fudan diákjai a „tudományos függetlenséget és a gondolatszabadságot” dicsőítő iskolai himnuszukat éneklik, mielőtt a kínai online cenzorok törölték a bejegyzéseket és blokkolták a vitákat.

Az oktatási tárca a „gondolatszabadság” elvének eltávolítása mellett a chartát nyomban kiegészítette egy újjal: „a tanárok és diákok elméjének felfegyverzését Hszi Csin-ping új, a kínai sajátosságú szocialista ideológiájának a korszakának”.

Hector Retamal/AFP
2019 decemberében a lámpavasra tűzött üzenet felszólítja a Fudant, hogy kövesse Hszi Csin-ping kínai elnök tanaitHector Retamal/AFP

Az oktatókat és a diákokat arra kötelezték, hogy tartsák magukat az „alapvető szocialista értékekhez”, és építsenek „harmonikus” egyetemi környezetet – ez a kormányellenes érzelmek mellőzésének kódja.

A hivatalát 2012-ben elfoglaló Hszi elnök kampányt folytatott a Kommunista Párt hatalmának erősítéséért. Az új pártvonal magában foglalja a homályosan meghatározott „Hszi Csin-ping gondolatok” követésére való felhívást, amely a kommunista alapító Mao Ce-tungot övező személyi kultuszra emlékeztet.

A kínai kormány évek óta éberen figyeli az egyetemi kampuszokat, amelyek az ország legjelentősebb 20. századi politikai mozgalmának voltak a bölcsői.

AP Photo
Egyetemista tiltakozások a pekingi Tienanmenen 1989-benAP Photo

Egyetemi hallgatók ezrei vettek részt például részt 1989-ben a pekingi Tienanmen, a Mennyei Béke Kapujának terén tartott nagyszabású demokráciapárti tüntetéseken. Az azt követő véres leszámolás mindmáig tabutéma Kínában.