A Welt szerint a nemrég kötött kínai-magyar megállapodás hasonlít arra, amit Kína a még nem EU-tag Szerbiával kötött. Ott a kínai rendőrök hivatalosan is felhatalmazást kaptak arra, hogy járőrözzenek a szerb városokban.
HIRDETÉSÚj szempontból világítja meg a Welt a nemrég kötött kínai-magyar biztonsági együttműködési megállapodást: a német napilap szerint az sem kizárt, hogy akárcsak Szerbiában, hamarosan magyar városokban is megjelenhetnek kínai rendőrök.
Mint arról nemrég beszámoltunk, Budapesten nemcsak Pintér Sándor belügyminiszterrel, de Orbán Viktorral is tárgyalt Kína közbiztonsági minisztere, aki felajánlotta, hogy a kereskedelmi és befektetési kapcsolatokon túlmenően "közbiztonsági kérdésekben is támogatná régi stratégiai partnerét, Magyarországot."
Vang Hsziahong a magyar miniszterelnöknek reményét fejezte ki, hogy az együttműködés "a kétoldalú kapcsolatok új csúcspontját" jelenti majd olyan területeken, mint a terrorizmus és a nemzetközi bűnözés elleni küzdelem. A kínai hírügynökség - vagy akár az MTI - tudósításában azonban nincs szó arról, hogy Orbán Viktor hogyan reagált a kínai ajánlatra.
A német napilap emlékeztet arra, hogy az EU- és NATO-tag Magyarország évek óta keresi Oroszország és Kína közelségét. Eddig elsősorban a gazdasági kapcsolatokról volt szó, így Magyarország volt az első uniós tagállam, amely csatlakozott a kínai "Új Selyemút" (Egy Övezet Egy Út) kezdeményezéshez, amelyen keresztül Peking külföldi befektetésekkel kívánja növelni befolyását.
Kína számos, több milliárd eurós projektet tervez Magyarországon, többek között vasútvonalat, gyárakat az e-autóipar számára és egy kampuszt a sanghaji Fudan Egyetem számára. Ősszel Orbán Viktor volt az egyetlen uniós államfő, aki részt vett az "Új Selyemút" pekingi fórumán.
A most megkötött szerződés azonban messze túlmutat a gazdasági szférán - írja a Welt: számos jel arra utal, hogy hasonlít arra a megállapodásra, amelyet Kína a még nem EU-tag Szerbiával kötött. Ott a kínai rendőrök már hivatalosan is felhatalmazást kaptak arra, hogy járőrözzenek szerb városokban, a kínai turisták által kedvelt területek ellenőrzése érdekében.
A megállapodás kritikusai attól tartanak, hogy a jövőben Magyarországon is lesznek ilyen ellenőrzések. "A kínai befektetésekkel sok kínai állampolgár is érkezik Magyarországra. A kínai állam szempontjából ezeket az embereket ellenőrizni kell" - mondta Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a német lapnak, szerinte nyilvánvaló, hogy Kína meg akarja teremteni ennek a kereteit.
Nem titok, hogy a Kínai Kommunista Párt világszerte kémkedik polgárai után. A Safeguard Defenders emberi jogi szervezet 2022-ben kiderítette, hogy Kína e célból illegális rendőrőrsök nemzetközi hálózatát működteti. Ezeknek az árnyékhatóságoknak a célja a kínai állampolgárok ellenőrzése és megfélemlítése külföldön, és néha visszahozni őket Kínába.
Budapesten két helyen, Józsefvárosban és Kőbányán üzemelhetett olyan kínai “szolgáltató állomás”, amelyeket jogvédők a kínai rendőrség illegálisan kihelyezett és a diaszpóra vegzálására is használt irodájaként azonosítottak - írta akkor a hvg.hu. A Belügyminisztérium azonban állítólag nem tudott a kínai rendőrség magyarországi jelenlétéről.
Peking számára Magyarország az EU mint fontos kereskedelmi partner befolyásolásának eszköze - állapítja meg a Welt. Orbán Viktor többször is felhasználta vétójogát, hogy megakadályozza vagy gyengítse a Kínával szembeni brüsszeli intézkedéseket. Mivel egyre több ország lép ki a Kína által a közép- és kelet-európai országokkal folytatott "17+1" párbeszéd formátumából, Budapest még fontosabbá válik Peking számára.