A múlt héten vádalku jött létre a 2001-es New York-i terrortámadás kitervelői között azzal a feltétellel, hogy nem szabnak ki rájuk halálbüntetést. A hétvégén azonban Lloyd Austin védelmi miniszter visszavonta az alkut megkötő jogász felhatalmazását.
„Hazug, megalkuvó és hazafiatlan”
HIRDETÉSMint azt a múlt héten ismertettük: a vádalku szerint a 2001 szeptember 11-i terrortámadás feltételezett kitervelője, a kubai Guantanamo támaszponton őrzött Hálid Sejk Mohamed és két társa bűnösnek vallja magát, cserébe halálbüntetés helyett életfogytiglani börtönbüntetést szabnak ki rájuk.
Az alku nyilvánosságra kerülése után elsöprőnek mondható tiltakozáshullám bontakozott ki, egyrészt a politikai szférában, másrészt a terrortámadás áldozatainak családtagjai felől. A republikánus kongresszusi tagok hazugnak, megalkuvónak és hazafiatlannak bélyegezték a Biden-kormányzatot, amiért megkegyelmez többezer amerikai gyilkosainak. Noha az ügy nem tartozik az elnök hatáskörébe, mégis első osztályú választási propagandatéma, amit a Trump-oldal azonnal ki is használt.
Az ügyletet támogatók nem túl széles köre szerint a vádalku felmondása azért is hiba, mert a közel-keleti helyzet olyan súlyossá vált, hogy az esetleges halálos ítélet tovább mélyítené a válság spirálját. A kegyelempárti csoportok szerint Amerika vállán már így is túl nagy és veszélyes teher nyugszik, amit nem volna szabad tovább tetézni.
Miután az ügyészség tájékoztatta a családtagokat is, az derült ki, hogy közülük szinte senki nem támogatja az alkut, és felháborodásukat jelezték az ügyet 20 éve kezelő hatóság felé.
A szerda történet lényege az, hogy a védelmi minisztérium tisztviselője, aki a katonai bíróságokért felelős, jóváhagyta a Mohameddel és két bűntársával kapcsolatos megegyezést. Az alkut Susan K. Escallier nyugalmazott dandártábornok kötötte meg, aki egy éve tölti be ezt a feladatkört, immár civil jogászként.
Az ügylet tartalma titkos volt, és csak annyit ismertettek róla, hogy a kormány nem kér halálbüntetést, cserébe azért, hogy a vádlottak lemondanak a fellebbezéséről és bűnösnek vallják magukat a történelemfordító terrortámadás előkészítésében.
Az egyenként felhívott 2976 családtagokkal azt közölték, hogy a vádalku „a legkisebb rossz megoldás”, de ez az érvelés szinte senkinél nem talált megértésre.
Amikor mindez zajlott, a védelmi miniszter épp a Fülöp-szigetekről tartott haza, befejezve egyhetes ázsiai utazását. Nem sokkal a washingtoni leszállás előtt értesült arról, hogy a megállapodást éppen akkor most írták alá, és az ügyészek már el is kezdték a tájékoztató levelek és emailek kézbesítését a családtagoknak.
Austin gépének landolásakor tette közzé nyilatkozatát Mitch McConnell kentuckyi szenátor, a republikánusok szenátusi vezetője, aki szerint „a kormány lemondott Amerika védelméről és az igazságszolgáltatásban vállalt felelősségéről”. Ezzel szerda estére világossá vált, hogy az ügy súlyos belpolitikai válsággá fajulhat.
A Pentagon tudott arról, hogy Escallier tábornok tárgyal a vádlottakkal, de nem számított arra, hogy hirtelenjében meg is egyezik velük. Austint meglepte az alkukötés létrejötte, amiről előzetesen nem tájékoztatták, és a leszálláskor azonnal utasította munkatársait, hogy vizsgálják meg a védelmi minisztérium további jogi lehetőségeit, egyben felmentette megbízatása alól Escalliert, és bejelentette, hogy egy új jogi megoldásra adott ki parancsot.
Az amerikai lapok több családtagot és túlélőt is megkerestek, így Kathleen Vigiano-t, akinek rendőr férje és tűzoltó sógora lelte halálát a terrortámadásban. Vigiano asszony maga is jogász, és dühösen fogadta a katonai ügyészség tájékoztatóját. Szerinte az alku alaptalan és jogellenes, mert ilyen esetekben ki kell szabni a halálbüntetést (mandatory minimum), és nincs helye látszat-egyezségeknek. Hasonlóan nyilatkozott az elhunyt rendőr két fia is, akik szintén a New York-i rendőrség tagjai.
A labda most Guantánamo Bay-ben, Matthew N. McCall ezredes hadbíró térfelén pattog, aki támogatta a vádalkut, mert hajlott arra, hogy a bizonyítékok egy részét elutasítsa, amiért törvénytelenül, például kínzással vagy megfélemlítéssel csikarták ki ezeket. Mivel az ügy négy vádlottja közül három aláírta a megegyezést, a hadbíró alig várta, hogy másolatot kapjon róluk, hogy azok alapján folytassa az ügyet.
Ez most meghiúsulni látszik. Egyelőre nem lehet tudni, hogy az augusztus 14-re összehívandó esküdtszék elé milyen anyagot tárnak, miként az is lehetséges, hogy a katonai ügyészek új vagy módosított vádiratot nyújtanak be. Ugyanígy lehetséges az is, hogy az alku előtti vádat viszik tovább.
Újabb fejlemény lehet - ami persze rengeteg időbe kerülhet -, hogy Tim Cotton arkansasi szenátor sürgős törvényjavaslatot készül benyújtani, ami kifejezetten megkövetelné a halálbüntetés kiszabását a WTC-támadás ügyében. „A Biden-Harris kormányzat mindig a gyilkosok és a bűnözők oldalát fogja választani a törvénytisztelő amerikaiakkal szemben", indokolta javaslatát a szenátor, aki szerint törvénnyel kell kötelezni a bíróságokat a legsúlyosabb ítélet meghozatalára, vita és alkuk kizárásával.