Másfél hete szenved Magyarország a rendkívüli hőségtől, az utcán és a hűtetlen lakásokban alig lehet megmaradni. De lehet, hogy ez még csak a kezdet: a legpesszimistább forgatókönyvek szerint az évszázad végére kilencszer annyi hőhullámos nap lesz, mint most. A helyzet azonban nem reménytelen.
HIRDETÉS80 százalék az esély arra, hogy a következő öt év legalább egyikében átlépjük a Párizsban meghatározott másfél fokos felmelegedési küszöböt, mondta az Euronewsnak Kis Anna meteorológus, a Földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai tanszékének tudományos munkatársa és a Másfélfok szerzője. A szakértő szerint azonban ez még nem jelenti azt, hogy kongathatjuk a vészharangot, sőt: van visszaút, és minél előbb állítjuk meg a klímaváltozást, annál jobban járunk. Interjú a jövőbeli kilátásainkról, a magyarországi hőmérsékleti és csapadékviszonyok átalakulásáról, és arról, hogy bár rövid távú előnyök elképzelhetők, a klímaváltozás hosszú távon mindenkire nézve káros, legyen szó a mezőgazdaságról, a pénzügyi szektorról vagy a nemzetközi migrációról.
Másfél hete tikkasztó a hőség, kedden az abszolút magyar rekordot is megközelítette a csúcshőmérséklet. Mi az oka annak, hogy ilyen erős hőhullámok is vannak Magyarországon?
Ez az áramlási viszonyokhoz köthető. Az elmúlt héten tőlünk keletre helyezkedett el egy anticiklon, és a Nyugat-Európában lévő frontok éppen csak súrolták a Kárpát-medencét. A száraz, forró levegő utánpótlása viszont végig biztosított volt Afrika felől.
Hogyan illeszkedik a hosszútávú trendekbe egy ilyen hőhullám?
Ha az elmúlt körülbelül 120 évet vizsgáljuk, akkor az látszik, hogy az utóbbi 30 évben megnövekedett a hőhullámos napok száma. A 20. század elején is voltak forró napok, de sokkal kevesebb. Az 1961-90-es időszakban Magyarországon országos átlagban 4 hőhullámos nap fordult elő, de az 1990-2020-as időszakban már 10. Ez azokat a napokat jelenti, amikor a napi középhőmérséklet eléri a 25 fokot, és elsőfokú hőségriadót adnak ki. Most éppen egy harmadfokú van érvényben.
A múlt hét előtti vasárnaptól egészen most csütörtökig.
Így van.
Az szokatlan, hogy ennyire hosszú egy hőhullám?
Igen, ez szerintem meglehetősen hosszúnak számít, de erre vonatkozó pontos adatokat nem tudok mondani.
Az előrejelzések és a hosszútávú trendek alapján jobb, ha hozzászokunk az ilyen hőhullámokhoz, vagy az ilyesmi továbbra is kuriózum marad?
A jövőre vonatkozóan a klímamodelleket felhasználva tudunk információkat adni. Ezek pedig különböző forgatókönyveket vesznek figyelembe, annak függvényében, hogy az emberi tevékenység hogyan fog alakulni, hogyan változik például a népesség, a felszínhasználat, az üvegházhatású gázok kibocsátása.
Tehát rajtunk múlik, hogy mi fog történni.
Igen, hiszen a melegedés összefüggésben van az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjával.
Térjünk még vissza arra, hogy mit kell csinálnunk, hogy az optimista forgatókönyv valósuljon meg, de most még maradjunk a jelennél. Egy korábbi interjújában azt mondta, hogy Európa a leggyorsabban melegedő kontinens. Miért van ez?
Az, hogy Európa az átlagnál gyorsabban melegszik, a légköri áramlási viszonyokkal van összefüggésben. Ha ránézünk a világtérképre, azt látjuk, hogy az Északi-sarkon növekszik a leggyorsabban a hőmérséklet. Mi egész közel helyezkedünk el ehhez a térséghez. És mivel csökken a hőmérsékletkülönbség az Egyenlítő és az Északi-sarkvidék között, az áramlások megváltoznak, és ez összefüggésbe hozható a szélsőséges időjárási helyzetek kialakulásával Európában is. Gyakrabban előfordulhat, hogy északról extrém hideg tör be, ahogy az pár éve télen Észak-Amerikában történt, de ugyanakkor Európába is eljutnak az afrikai, melegebb légtömegek.
HIRDETÉSÉs milyen következménye van annak, hogy egyre gyakrabban jelenik meg Európában a forró, afrikai levegő?
Ez számos szektorra gyakorolhat hatást. Mondhatjuk például az egészségügyet, hiszen a hőhullámok egészségügyi problémákat és többlethalálozást okoznak, és ez nyilván plusz terhet ró az ellátórendszerre. A mezőgazdasági termelés is érintett, hiszen nemcsak az emberek, hanem a növények és az állatok is megszenvedik az extrém hőmérsékleti körülményeket. A hőség mellett a fagykárok is elég jelentősek. A vegetációs időszak kitolódik amiatt, hogy melegebb van, tavasszal tehát korábban indulnak fejlődésnek a növények. Viszont nincs kizárva, hogy márciusban, áprilisban bejön egy-egy fagy, és ekkor könnyen lehet, hogy már érzékenyebb periódusban van a növény, mintha később kezdett volna el kibújni a földből.
Egy idei cikkében arról ír, hogy az Európai Környezetvédelmi Ügynökség definiálta az Európát fenyegető klímakockázatokat. Ebben a dokumentumban is hasonló veszélyek szerepelnek.
Így van, összesen 36 tényezőt határoztak meg, és ezeket 5 nagy csoportba sorolták. Ezek az élelmezés, az egészségügy, a gazdaság és a pénzügy, az infrastruktúra, illetve az ökoszisztémák. Az Ügynökség megállapítása szerint 8 tényezővel kapcsolatban már most nagyon sürgésen cselekednünk kellene. Az egyik ilyen tényező a hőstressz, ami leginkább Dél-Európát sújtja. Ott a mezőgazdasági termelésnek is gondot okoz a hőség, és a vegetációtüzekből eredő károk is nagyok.
HIRDETÉSAz egészségügyre vagy a mezőgazdaságra leselkedő veszélyeket viszonylag könnyű elképzelnünk, de milyen kockázatokkal néz szembe a pénzügyi szektor?
Ezek a hatások sokkal közvetettebbek, de példaként megint a hőségre tudok visszautalni: ha valaki a szabadban dolgozik, egy építkezésen vagy a mezőgazdaságban, akkor egy extrém hőséggel terhelt napon kevesebbet tud dolgozni a saját egészsége megőrzése érdekében. Munka közben pedig valószínűleg kevésbé hatékony, és ezt talán nem is csak a kint dolgozókra mondhatjuk el, hanem mindenkire. A hőség megviseli a szervezetünket, kevésbé tudunk koncentrálni, mint máskor. Ezáltal a hatékony munkaórák száma és a termelékenység csökken, aminek már lehetnek pénzügyi hatásai is.
Az előbb említett cikkben arról is írt, hogy az utóbbi időszakban elterelődött a figyelem a klímaváltozás elleni küzdelemről az uniós porondon.
Igen, a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború a háttérbe szorította a klímaváltozás ügyét. Az EU 2019-2024-es stratégiai menetrendjében még négy fő prioritási pont szerepelt, és ezek egyike volt a zöld és klímasemleges Európa. Az új, 2024-ben indult menetrendben viszont már csak három pillér szerepel: az, hogy Európa szabad és demokratikus, erős és biztonságos, valamint virágzó és versenyképes legyen. A zöld átállás viszont már nem jelenik meg ilyen kiemelten. Van persze szó arról, hogy fejlesztéseket kell végrehajtani a klímasemlegesség irányába, de ez nem szerepel a három fő pont között.
HIRDETÉSMik a legfontosabb dolgok, amiket muszáj lenne megtennünk ahhoz, hogy megállítsuk a globális felmelegedést?
Elsősorban az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésére lenne szükség. Ehhez az egyéni cselekvéseink is hozzájárulhatnak, de mindenképpen szükséges, hogy rendszerszintű változás is történjen, mert ez egyrészt ösztönözheti az egyéneket is a változtatásra, másrészt pedig a legnagyobb hatalom mégiscsak a vezetők kezében van. Különböző területek vannak, amiken változtatnunk kellene, például a közlekedés, vagy az energiafelhasználás. Fontos, hogy csak annyi energiát használjunk, amennyire szükségünk van, és az is fontos, hogy ez az energia tiszta forrásból érkezzen. Számítanak a vásárlási, fogyasztási szokásaink, a táplálkozásunk, és az is, hogy milyen politikai szereplőket támogatunk.
A legtöbbet úgy lehetne tenni a változásért, ha kikényszerítenénk a politikusainktól, hogy egy zöld programot hajtsanak végre?
Ez önmagában nem biztos, hogy elég. Szerintem az is nagyon fontos, hogy az egyének tájékozódjanak arról, hogy mit tudnak tenni. És az is, hogy ne legyen rájuk kényszerítve valami, amiről nem értik, hogy miért van rá szükség. El kell magyarázni, hogy ha például egy tízperces útra autó helyett biciklivel vagy gyalog megyek el, az nemcsak a környezetnek jó, hanem az egészségemnek is.
HIRDETÉSBeszéltünk arról, hogy a klímaváltozás egy folyamat, és ezért nehezebb észrevenni azt, hogy sürgősen tennünk kell ellene. Az internet viszont tele van rémisztő hírekkel, amik szorongást keltenek az emberekben. Nemrég például azt írták, hogy 13 hónapja folyamatosan megdőlnek a havi melegrekordok. Indokolt az aggodalom?
Az tényleg döbbenetes, hogy az elmúlt 13 hónap mindegyike a valaha volt legmelegebb volt az azonos hónapok között. Ez egy intő jel. Ugyanakkor azt nem lehet mondani, hogy most már minden mindegy. A Párizsi Megállapodásban azt tűzték ki célul, hogy lehetőség szerint másfél fokon belül kell tartani a felmelegedést, és ehhez most már nagyon közel vagyunk. De ha át is lépjük egy évben ezt a küszöböt, akkor sincs veszve minden, mert több évtized átlagát kell nézni. És ha túllépünk a küszöbön, a folyamatokat még akkor is vissza lehet fordítani.
Van még bármi esély arra, hogy az emberiség másfél fokon belül tudja tartani a felmelegedést az ipari forradalom előtti szinthez képest?
Elég nagy az esély arra, hogy legalább egy évben át fogjuk lépni ezt a másfél fokot. A becslések szerint 80 százalék a valószínűsége annak, hogy a következő öt év közül legalább egyben átlépjük a küszöböt. És sajnos a jelenlegi kutatások alapján annak is körülbelül 50 százalékos a valószínűsége, hogy a következő öt év átlagában meg fogjuk haladni ezt a másfél fokot. Ha randikálisan megváltozna a hozzáállásunk, akkor szerintem még tartható lenne a másfél fokos szint. Erre azonban eddig nem nagyon látunk jeleket.
HIRDETÉSJöjjünk be egy kicsit a határokon belülre. Magyarországot mennyire érinti a klímaváltozás?
Magyarország meglehetősen kitett a klímaváltozásnak, de ez azért relatív. A hőmérséklet például a globális átlagnál nagyobb mértékben növekszik, de mondjuk a tengerszint emelkedése nem érint minket közvetlenül. Amit leginkább a bőrünkön érezhetünk, az egyértelműen a melegedés, ami a mostanihoz hasonló hőhullámokban és a korábbinál enyhébb telekben nyilvánulhat meg. A fagyos napok száma kimutathatóan csökkent az elmúlt 50 évben, a nyári napok száma viszont nőtt: szeptemberben is egyre több olyan nap van, amikor 25 fok feletti a csúcshőmérséklet.
Ahogy az EU-ban, úgy Magyarországon sem nagyon látszik, hogy a döntéshozók fókuszában ott lenne a klímaváltozás, nincs például környezetvédelmi minisztérium sem. Itthon mik lennének a legsürgetőbb lépések?
Magyarországon van egy Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, ami pozitívum, hogy elkészült, de a cselekvés szintjén tényleg nem nagyon vannak átfogó lépések. Az biztos, hogy nagyobb hangsúlyt kellene kapnia a klímaváltozás elleni küzdelemnek, de egy-egy jó kezdeményezésre azért találni példákat.
HIRDETÉSA kutatási területe a csapadékviszonyok elemzése. Ezügyben mit lát Magyarországon?
Az éves csapadékmennyiség nem igazán változott az utóbbi időszakban, és a modellekből úgy tűnik, hogy nem is nagyon fog változni, bár itt nagyobb a bizonytalanság, mint a hőmérséklet esetén. A csapadék éven belüli eloszlása viszont már változik: a téli csapadékmennyiség valamelyest növekedni, a nyári pedig csökkenni fog a szimulációk szerint. Ez azért kritikus, mert pont nyáron van a mezőgazdasági termelés csúcsidőszaka, tehát ekkor lenne szüksége a növényeknek leginkább a vízre. Ezt persze öntözéssel lehet kompenzálni, csak hát sokkal gazdaságosabb lenne, ha nem kellene. A modellek pedig még egy dolgot mutatnak: az extremitás felé való eltolódást.
Szűkebben a Felső-Tisza vidékével foglalkozik, ott mit mutatnak a modellek?
Azt, hogy kevesebb árvízre lehet számítani a jövőben, viszont azok súlyosabbak lehetnek. Ez is a hőmérsékletváltozással függ össze. Nyáron melegebb van és kevesebb a csapadék, ezért alacsonyabb lehet a folyók vízállása, így az időnként hirtelen jövő nagy vízmennyiséget is könnyebben el tudják vezetni. Viszont télen is nő a hőmérséklet, sőt, januárban számítunk a legnagyobb, 4 fok körüli emelkedésre, ami már azt jelenti, hogy az átlaghőmérséklet nem feltétlen lesz 0 fok alatt. Ez hatással van a csapadék halmazállapotára, és eközben a téli csapadékmennyiség is növekedni fog. Ha pedig több csapadék hullik, és nem is hó, hanem eső, akkor az rögtön belekerül a folyókba, és a korábbinál nagyobb áradásokat okozhat. Egy évből nem érdemes kiindulni, de az idei tél pont alátámasztotta ezt, öt olyan árhullám is volt decembertől februárig a Tiszán, amelyik elérte, illetve megközelítette az első vagy másodfokú készültségi szintet Tiszabecsnél.
HIRDETÉSVégül egy kicsit térjünk még vissza arra, hogy a modellek alapján mire számíthatunk a jövőben. Mivel kell majd együtt élnünk a következő évtizedekben Magyarországon?
Egyrészt a hőmérséklet emelkedésére számíthatunk, és ebben benne foglaltatnak az ilyen hőhullámos időszakok is, mint a mostani. Ezek intenzívebbek és gyakoribbak lehetnek, sőt, időben is kitolódhatnak, akár úgy, hogy már májusban megjelennek, vagy akár szeptemberig eltarthatnak. A telek várhatóan enyhébbek lesznek a térségünkben. A fagykárok ugyanakkor nem maradnak el, abból kifolyólag, hogy az éghajlat természetes változékonysága továbbra is megmarad. A csapadék esetén pedig a szélsőségesség az, amire elsősorban készülnünk kell.
Ez nem túl pozitív jövőkép. Van azért olyan is, aki jól jár a klímaváltozással?
Az északi területeken vannak pozitív hatások, mondjuk a kanadai vagy a skandináv mezőgazdaság profitálhat, megteremhetnek majd olyan növények, amilyenek korábban nem. De hosszú távon ők sem járnak jól. Egyrészt azért nem, mert ha egy rendszert megbolygatunk, akkor annak a negatív hatásai is elérnek előbb-utóbb mindenhová, másrészt pedig azért nem, mert nem függetleníthető egyik ország sem a másiktól. Például Kanadában is isznak kávét, amit jelenleg a trópusokon termelünk meg, de a körülmények egyre kedvezőtlenebbek a termesztéséhez. A másik ilyen probléma pedig a migráció: az emberek nem fogják bírni az egyre rosszabb körülményeket, ezért valószínűleg többen elhagyják majd az otthonukat. És pont azokra a helyekre fognak menni, amelyek még élhetőbbek lesznek.
HIRDETÉS