Április végén parázs jelenetek zajlottak az arab felek között, Antony Blinken amerikai külügyminiszter füle hallatára. Az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztere vezetésre alkalmatlan és korrupt társaságnak nevezte a palesztin önkormányzatot, ami heves szócsatát váltott ki a felek között.
HIRDETÉSA találkozó a szaúd-arábiai Rijádban zajlott április 29-én, ahol a Világgazdasági Fórumot rendezték. Az Axios hírmagazin forrásai szerint a megbeszélésen éles vita és kiabálás robbant ki, aminek az Emírségek külügyminisztere és Mahmúd Abbász palesztin elnök vezető tanácsadója volt a főszereplője.
Az indulatos nézeteltérés tükrözi a Palesztin Hatóság reformjaival kapcsolatos szkepticizmust, és jelzi az arab vezetők és a palesztin kormányzat közti nézeteltéréseket a háború utáni gázai vezetés és az újjáépítés stratégiájáról.
Az eseményen Szaúd-Arábia, Egyiptom, Jordánia, Katar, Kuvait külügyminiszterei is jelen voltak. A palesztin kormányzatot Huszein al-Sejk miniszter képviselte.
A vita akkor robbant ki, amikor a palesztin fél azt panaszolta a jelenlévőknek, hogy miközben kormányzata reformokat hajt végre, ehhez nem kap kellő politikai és pénzügyi támogatást. Erre reagálva közölte az emirátusi fődiplomata, Abdullah bin Zayed sejk, hogy nem lát jelentős reformot a Palesztin Hatóságon belül, melyet „Ali Babának és a negyven rablónak” nevezett.
Garanciák nélkül nem adnak segítséget a palesztinoknak
A miniszter ezt megtetézte azzal, hogy a palesztin vezetés magasrangú tisztségviselői "haszontalanok", ezért "egymással való felcserélgetésük csak ugyanarra az eredményre vezet”, azaz nem nevezhető reformnak.
„Miért adna az Emírségek segítséget a Palesztin Hatóságnak valódi reformok nélkül?” kérdezte, amire Al-Sejk azt kiabálta vissza, hogy senki sem fogja megszabni a PH-nak, hogyan hajtsa végre reformjait.
A források szerint a vendéglátó szaúdi külügyminiszter megpróbálta hűteni a heves szóváltást, de a találkozó akkor már kicsúszott az irányítása alól. A két fél egymásra kiabált, majd az Emírségek minisztere elhagyta a termet.
Szintén távozott Ajman al-Szafadi jordán külügyminiszter, majd néhány perccel később mindketten visszatértek az ülésre, hogy bocsánatot kérjenek – de nem a palesztinoktól, hanem az amerikai külügyminisztertől, amiért olyan helyzetbe került, hogy asszisztálnia kellett egy belső „családi” viszályhoz, amihez nem szólhatott hozzá.
Egy emirátusi tisztviselő megerősítette, hogy a külügyminiszter kijelentése nem magánvélemény, mert Mohammed bin Zayed emirátusi elnök (MBZ) is úgy gondolja, hogy ha a Palesztin Hatóság annyi figyelmet fordítana saját népére, mint az Izraellel való biztonsági huzavonára, akkor a palesztinok sokkal jobb állapotban lennének.
A feszültség kirobbanásának módja és helyszíne szokatlan, de annyiban nem meglepő, hogy az Emirátusok már jó ideje korruptsággal és alkalmatlansággal vádolja Abbászt és a palesztin vezetést. Cserébe a palesztin oldal azt vetette az Emirátusok szemére, hogy árulás volt a részéről 2020-ban normalizálni kapcsolatait Izraellel, az Ábrahám egyezmények keretében.
Új egyensúlyi helyzet formálódik
A gázai háború kirobbanása óta Szaúd-Arábia és az Emirátusok az Izraellel és az USA-val való háromszögesítésre törekednek, mert az elmúlt évek diplomáciai előrelépései az érintett országok számára előnyösek voltak.
Az új háromszög-politikában a palesztinokról nem esik szó. Mi több, egy X-bejegyzés szerint az új szaúdi tankönyvekből törölték is Palesztinát. A kép valódiságát az Euronews nem tudta ellenőrizni, de a tankönyvi változtatásokról több forrás is beszámolt.
A közel-keleti békefolyamatokat tanulmányozó IMPACT-SE nevű szervezet tanulmány pedig azt találta, hogy a szaúdi tanterv [Izrael-ellenes tartalmai „markánsan csökkentek”.](https://www.middleeasteye.net/news/saudi-textbooks-remove-palestine-most-maps-says-israeli-study https://www.jns.org/saudi-arabia-removes-antisemitism-from-schoolbooks/) Már nem tanítják, hogy a cionizmus „rasszista” európai mozgalom, és nem tagadják a 3,000 éves történelmi zsidó jelenlétet a régióban.
Emellett a tankönyvekből az Izraelre vonatkozó ellenséges hivatkozásokat is törölték. Szintén kikerültek a tananyagból a dzsihád erőszakos értelmezésére vonatkozó tanítások, ami teljes szembefordulást jelez az iszlamista mozgalmakkal és terrorcsoportokkal.
Maga az ország de facto uralkodója, Mohammed bin-Szalmán koronaherceg (MBS) erről azt mondta, hogy eljött az ideje a szélsőségekkel való szakításnak, ami egyet jelent az Izraellel való enyhüléssel. 2018-ban, a belső családi tisztogatás után úgy fogalmazott, hogy nem fog újabb 30 évet eltékozolni a szélsőségesek kezelésére.
Idén májusban a koronaherceg börtönbe záratta a királság legveszedelmesebb szélsőséges személyiségeit.
Folyamatosan növekvő belső arab feszültség
A palesztin-pánarab kapcsolatok már 2018 óta romlottak, ami később odáig fajult, hogy Ramallah (azaz a palesztin vezetőség) visszahívta diplomatáit az Egyesült Arab Emírségekből az Izraellel kötött Ábrahám-egyezmények miatt.
Újabb fejlemény az ellentétek körében, hogy a gázai háború további menetéről és a Hamász felszámolásáról Izrael és az arab vezérkaokr a palesztin főnökség kihagyásával egyeztetnek. Abbász elnök dühét az is fokozta, hogy a Gáza-övezet Hamász előtti Fatah-főnöke, Mohammed Dahlan is részt vállalt az arab országok és Izrael közötti kapcsolatok normalizálásban.
HIRDETÉSAz Izraellel folytatott megállapodások miatt Palesztina többször is elutasította az Egyesült Arab Emírségektől érkező segélyeket, amivel viszont saját nélkülöző népét sújtotta leginkább.
Az Emirátusok támogatja a gázai palesztin lakosokat, de a maga módján, például azzal, hogy különjáratokat indít, hogy a harcokban megsebesült gyerekeket saját kórházaiban gyógyítsa. Februárra már harmincnál több ilyen járat tette meg az utat. November óta 3,200 gyermek lelt gyógyulásra az Emirátusokban, amire Gázában esélyük sem lett volna.
Az emirátusok más segélyezési formákat is igyekszik a palesztin vezetés megkerülésével megoldani.
Nem hisznek az új palesztin kormánynak
Idén márciusban Abbász elnök új kormányfőt nevezett ki, és ezzel együtt reformok érkezését is bejelentette. Az új miniszterelnök, Mohammed Musztafa kinevezése előtt az Emirátusok lobbizott a személye ellen a Biden-kormányzatnál, azt állítva, hogy nem független politikusról, hanem Abbász egyik bizalmasáról van szó, aki az elnököt fogja képviselni, nem pedig a palesztin politika sokszínűségét, amiben jelenleg a Hamász éppúgy szerepet játszik, mint a liberális vagy a kommunista csoportok.
Az Emirátusok szerint helyette Salam Fayyad közgazdászt, volt palesztin miniszterelnököt kellett volna kinevezni, aki Abbász politikájának kritikusa.
HIRDETÉSFayyad nem veti el a kétállami megoldást, de történelmi távlatban bölcsebbnek látná egy olyan közös zsidó-arab állam létrehozását, amiben a két nép együttműködve élhetne, és az egész területet egyetértésben kormányoznák. „Egymás mellé vagyunk rendelve, ezért együttélésre is vagyunk ítélve”– mondja, és szerinte egy ilyen állam a Közel-Kelet nagyhatalma lehetne. Tisztában van vele, hogy ez egy két nemzedéket követelő folyamat, amit a Hamász most súlyosan megzavart, de távlatilag esélyesebb, mint a palesztinok jelenlegi külső-belső háborúskodása.