A legújabb bizalmas katonai egyeztetés Bahreinben zajlott a hét elején.
A Közel-Kelet mérsékelt arab kormányai aggodalommal figyelik a Hamász politikai térhódítását a régióban, és nem kívánják, hogy a gázai konfliktus túlterjedjen az övezet határain, veszélyeztetve saját országaik belső stabilitását. Az ügyben leginkább érintett Egyiptom és Jordánia mellett Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein is rendszeresen egyeztet Izraellel a katonai kockázatokról és azok kezeléséről.
Irán és a Hamász közös ellenség, míg Izrael inkább partner
A hét eleji titkos találkozón az Egyesült Államok központi katonai vezetésének (CENTCOM) küldötte is részt vett Michel Kurilla tábornok személyében (a képen). A nem hivatalos egyeztetések a katonai titkosszolgálati együttműködésre is kiterjednek, aminek példája volt az Izrael ellen áprilisban indított iráni rakétatámadások elhárítására szervezett együttműködés.
Amerikai tisztviselők szerint az Izraellel és a régió arab országaival folytatott egyeztetés tette lehetővé, hogy hírszerzési információkat gyűjtsenek és korai figyelmeztetést kapjanak a támadásról.
Az együttműködés magában foglalta Jordánia és Szaúd-Arábia aktív részvételét is a légterükön áthaladó rakéták és drónok elfogásában, miután Iránból, Irakból és Jemenből Izrael felé lőtték ki őket.
Az utálkozás a politikusok dolga, a katonáké a védelem
A katonai egyeztetések teljesen függetlenek a gázai háború ügyében folyó alkudozásoktól a Hamásszal, illetve az ENSZ vagy más nemzetközi hatóságok határozataitól.
Herzi Halevi izraeli vezérkari főnök szerint a koordináció ideológiai és politikai szempontokat mellőzve a katonai és hírszerzési együttműködésre koncentrál. Szavai szerint a gyűlölködés és az eszmei vita a politikusok dolga, a katonáké pedig az, hogy az érintett népek biztonságáról gondoskodjanak, mondta az izrael 13-as csatornának.
Hasonló háttéregyeztetések már jó ideje zajlanak az Irán által szponzorált jemeni lázadók csapásainak elhárítására a Vörös-tengeren, amiben az Emirátusok és Szaúd-Arábia is érintett, mint Teherán legfőbb politikai ellenlábasai az arab rezsimek táborában.
Szíria, Irak, Katar és a Palesztin Hatóság nem részese az egyeztetéseknek, mert ezeket vagy Irán zsoldosainak és korrumpáltnak, vagy katonailag jelentéktelennek tartják.
Szaúd-Arábia világossá tette, hogy addig nem lép diplomáciai kapcsolatba Izraellel, amíg a kétállami megállapodás meg nem születik, de mivel az még a távoli jövő megjósolhatatlan kérdése, addig is fenntartja a regionális biztonságpolitikai egyeztetést Jeruzsálemmel.
A bahreini találkozó annak a jelzése, hogy Izrael és az arab országok közötti katonai párbeszéd amerikai esernyő alatt folytatódik, annak ellenére, hogy Izrael gázai műveleteit az arab kormányok keményen bírálják.
Példátlan értékű és mértékű amerikai felajánlás a szaúdiaknak
Az Egyesült Államok továbbra is ösztönzi a szaúdi-izraeli politikai megbékélést, aminek példája egy új és csábító amerikai ajánlat a királyság felé, hogy a gázai konfliktus ellenére is életet leheljen a közeledésbe. Washington az kínálja fel, hogy megvédi Szaúd-Arábiát, ha támadás éri, és egyben lehetővé teszi számára a hozzáférést a magasabbb szintű amerikai fegyverzetekhez.
1960 óta ez lenne az első kölcsönös védelmi paktum, amelyet az USA egy NATO-n kívüli országgal köt. Akkor Japán volt a kedvezményezett, most pedig Szaúd-Arábia lenne az első tekintélyelvű ország, amely garantált amerikai védelemben részesül.