Az amerikai külügyminiszter sokfelvonásos közel-keleti turnéja már nem Gáza jelenlegi helyzetével foglalkozik, hanem a háború utáni korszakra koncentrál, és ehhez gyűjt szövetségeseket. Erre több arab állam nyitottnak is látszik, akár közös haderő felvonultatásával.
HIRDETÉSMiután Joe Biden elnök legutóbbi béketerve megfenekleni látszik a Hamász csökönyössége miatt, az USA és a regionális hatalmak gyakorlatilag Izraelre bízzák a gázai háború befejezését, fenntartva azt a követelésüket, hogy a civil lakosságot a lehető legkisebb veszteségek érjék. Ez a folyamat valószínűleg leköti az év teljes hátralévő részét.
A figyelem egyre inkább a 'Gáza utáni' korszakra irányul, annak érdekében, hogy az övezet szűnjön meg tartós konfliktusövezetnek és terrorbázisnak lenni.
Antony Blinken legutóbbi tárgyalása a mérsékelt arab országok képviselőivel abba az irányba mutat, hogy az övezet felügyeletét esetleg valamilyen nemzetközi egyezségre bízzák, amiben az Egyesült Államok mellett Egyiptom, Jordánia, az Emirátusok és remény szerint Szaúd-Arábia is rész vesz.
Blinken elmondta, hogy keresnek további partnereket is, akik főként Bahrein, Omán és Marokkó lehetnek, de nem zárta ki Katar és Törökország részvételét sem, feltéve, hogy nem az iszlamista erőknek kedvező javaslatokkal állnak elő.
Amerika és az arab országok megkövetelik Izrael kivonulását az exklávéból a harcok befejezése és a Hamász szétverése után, Jeruzsálem viszont ragaszkodik egy olyan felügyeleti joghoz, hogy beavatkozhasson, ha Gázában új vagy újjászervezett terrorista erők kapnak lábra. Erről feltételeiről még heves viták várhatók az év során.
Lassító ellentétek születhetnek abból is, hogy Egyiptom és az Emirátusok összekötik a gázai újjáépítés kérdését az úgy nevezett kétállami megoldással, azaz egy arab állam létrehozásával a jelenleg izraeli megszállás alatt álló más területeken is. Benjamin Netanjahu az ilyen 'árukapcsolást' eddig határozottan elutasította.
A legfőbb kérdés annak megtervezése, hogy a harcok végeztével kire bízzák az övezet politikai vezetését és a közigazgatási feladatokat. Elvileg és jogilag ez a Palesztin Hatóság (PA) hatásköre lenne, mivel a sávot az 1947-es ENSZ-határozat a létrehozandó arab államnak ítélte.
Ilyen állam viszont eddig nem jött létre, és sem az USA, sem az Öböl-országok, sem Izrael nem helyez bizalmat Mamúd Abbász palesztin kormányzatába. Az Emirátusok továbbra is Salam Fayyad közgazdász személyében látják azt a felkészült és mérsékelt személyt, aki a vezető szerepét betölthetné, de őt Abbász elnök hevesen ellenzi. Az amerikai egyetemeket is megjárt szakembert az Egyesült Államok is elfogadná.
A majdani vezető személyének kiválasztását nehezíti az is, hogy Abbász tavasszal kinevezett új miniszterelnökét sem az Emirátusok, sem Izrael nem tartja hiteles és pártatlan személynek. Ez az egyetlen olyan vélemény, amit a Hamász is oszt.
Pánarab katonaság vonulna be?
Ilyesmire még nem volt példa a Közel-Kelet elmúlt nyolcvan évének egyetlen konfliktusában sem, de most esélyesnek látszik, hogy több arab kormány is küldene haderőket Gáza pacifikálására és felügyeletére a harcok befejezése után.
Az Egyesült Arab Emírségek követelik az Egyesült Államok részvételét is a háború utáni gázai biztonsági erőkben – mondta egy arab tisztviselő, de az USA eddig nem jelezte ilyen igényét.
Blinken külügyminiszter korábban azt mondta, hogy Washington segít a közvetítésekben és az újjáépítésben, de nem szeretne a konfliktus közvetlen szereplője lenni. Nyilatkozatában megerősítette, hogy a Hamászon áll vagy bukik, hogy folytatódik-e a háború vagy sem, de a terrorcsoport „nem dönthet és nem is fog dönteni a térség jövőjéről”.
Június közepén Dohában Blinken azt mondta, hogy az Egyesült Államok és partnerei hamarosan nyilvánosságra hozzák Gáza háború utáni kezelésének terveit. „A következő hetekben javaslatokat fogunk előterjeszteni a napi élet kulcsfontosságú elemeiről, konkrét javaslatokkal a kormányzás, a biztonságra, a lakosság létfeltételeinek javítására és az újjáépítés irányítására vonatkozóan.”
Az ENSZ égisze alatt működő élelmezési szervezet, az IPC legutóbbi jelentése már nem tartalmaz olyan negatív adatokat a gázai éhínségről, mint márciusban, amikor még tömeges éhezést jósolt az övezetben. A szervezet elismerte, hogy korábbi feltételezései tévesek voltak. Ugyanakkor a lakosság ellátásának állapotai továbbra is rendkívül súlyosak.
Izrael általában szűkszavúan kommentálja az USA és az arab kormányok politkai egyezkedéseit, melyeknek ő sem részese. Yoav Gallant védelmi miniszter kedden újságíróknak azt mondta, hogy e heti washingtoni találkozóin megvitatja Izrael saját „másnapi” terveit, és nézete szerint Gázát a Hamászhoz nem köthető helyi palesztinoknak, a regionális partnereknek és az Egyesült Államoknak közösen kellene irányítania.
Gallant nyilatkozata nagyjából egybevág az arab kormányok igényeivel, de ugyanakkor elismerte, hogy ez „hosszú és összetett folyamat lenne”, különösen akkor, ha az egyezkedések során mellőzik Izrael biztonsági szempontjait.