EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Idén már kétszer annyian kapták el a dengue-lázat Európában, mint tavaly egész évben

A dengue-lázat is terjesztő aedes aegypti szúnyog mikroszkóp alatt
A dengue-lázat is terjesztő aedes aegypti szúnyog mikroszkóp alatt Szerzői jogok Felipe Dana/AP
Szerzői jogok Felipe Dana/AP
Írta: Magyar Ádám
Közzétéve:
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az EU 13 tagállamában telepedett meg az ázsiai tigrisszúnyog, köztük Magyarországon is. A faj olyan egzotikus betegségeket hordoz, amelyek eddig csak a trópusokon okoztak problémákat, Európában pedig legfeljebb olvasni lehetett róluk. A klímaváltozás azonban valószínűleg ezt is megváltoztatja.

HIRDETÉS

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) figyelmeztetése szerint most már Európában is kedvezők a feltételek az ázsiai tigrisszúnyog terjedéséhez, méghozzá az éghajlatváltozás miatt. A kutatók sorra jegyzik fel az újabb és újabb észleléseket, már Franciaország északi részén, sőt, Svédországban is. Az ECDC ezért azt javasolja az európaiaknak, hogy esténként használjanak szúnyoghálót és szúnyogriasztót, valamint szüntessék meg a kertjeikben, vagy éppen a teraszaikon kialakuló kis tócsákat, pocsolyákat, amelyek ideális keltetői a szúnyogoknak.

A világ más részein már tömeges megbetegedéseket okoz a dengue-láz

A problémát elsősorban a világ legerősebben invazív szúnyogfaja, az ázsiai tigrisszúnyog, azaz az aedes albopictus jelenti. A faj először Európa déli részén jelent meg, de mára megtelepedett Ausztriában, Bulgáriában, Horvátországban, Franciaországban, Németországban, Görögországban, Olaszországban, Máltán, Portugáliában, Romániában, Szlovéniában, Spanyolországban és Magyarországon is. Észleléseket pedig még több uniós tagállamból jelentettek a tudósok.

A tigrisszúnyogok több trópusi eredetű betegséget terjesztenek. Ilyen a chikungunya-láz, a zika-vírus és a dengue-láz is. Ezek közül jelenleg az utolsó okozza a legnagyobb problémát a világon, 2024-ben Dél-Amerika több országában is egészségügyi válsághelyzetet okozott a betegség. Brazíliában már több mint ötmillió megbetegedést regisztáltak idén, ami rekordnak számít, és a kormány legpesszimistább várakozásait is felülmúlta.

A szúnyogirtás füstje egy perui kisvárosban
A szúnyogirtás füstje egy perui kisvárosbanAP Photo

Az amerikai kontinensen már két évtizede szinte folyamatosan nő az esetszám, de az idei év így is kiugró. Peruban megháromszorozódott a halálos kimenetelű megbetegedések száma, és egészségügyi válsághelyzetet kellett hirdetni a rengeteg fertőzés miatt.

Európában is nő az esetszám

Európában egyelőre sokkal jobb a helyzet, a megbetegedések döntő többségét olyan személyeknél mutatják ki, akik külföldre utaztak, és ott kapják el a dengue-lázat. Tavaly nagyjából 5000 ilyen ember volt, miközben csak 71 betegnél mutatták ki, hogy Európában fertőződtek meg. Aggasztó viszont, hogy idén már 130 ilyen esetet regisztráltak, kevesebb mint fél év alatt tehát majdnem kétszer annyian kapták el a dengue-lázat Európában, mint tavaly egész évben.

A dengue-láz influenzaszerű tünetekkel kezdődik, és súlyos, esetenként pedig halálos betegséget is okozhat. Szintén aggodalomra ad okot a nyugat-nílusi láz, amelyet ugyanúgy az invazív szúnyogok terjesztenek. Dél-Spanyolországban már márciusban kimutatták a fertőzést egy ember szervezetében, ami arra utal, hogy a klímaváltozás miatt ez a trópusi vírus is egyre jobban érzi magát Európában.

Az egyiptomi csípőszúnyog, azaz az aedes aegypti szintén megjelent Európában, egészen pontosan Cipruson, ahol egyre többet észlelnek belőle. Ez a faj más betegségek mellett a sárgalázat is terjeszti, legszívesebben az emberek vérét szívja, és a szakértők szerint könnyen lehet, hogy más európai országokban is el fog terjedni.

Európában egyelőre nincs maláriaveszély, de még lehet

Tavaly a dengue-láz 7000 áldozatot szedett a világon, a legtöbb megbetegedést pedig Bangladesben, Malajziában, Thaiföldön és Vietnamban regisztrálták. A szúnyogok által terjesztett leghalálosabb betegség azonban nem ez, hanem a malária. A maláriaszúnyogok nagyjából 2022-ben 250 millió embert fertőztek meg, akik közül több mint 600 ezren meghaltak.

Európában a hetvenes években sikerült megszabadulni a maláriától. A parazitát hordozó szúnyogokat kis számban most is kimutatják a kontinensen, valamint sokan hozzák be a betegséget külföldi útjaikról, de egyelőre nem áll fenn a veszélye annak, hogy a malária újra széles körben elterjed Európában.

A klímaváltozás azonban ezt is megváltoztathatja, a szakértők ezért arra szólítják fel az európai országok vezető politikusait, hogy tartsák készenlétben az egészségügyi rendszereiket, és tegyenek meg mindent, hogy megakadályozzák a betegség terjedését, ha az valahol felüti a fejét.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Füstölőkkel védekeznek Peruban a dengue-láz ellen

Az éghajlatváltozás okozta áradások után most a dengue-láz pusztít Szudánban

Beoltott szúnyogokkal harcolnak a dengue ellen