Európai polgárok ezrei nem szavazhatnak majd a következő választásokon, még ha akarnának sem: ők a hajléktalanok. Egy brüsszeli segítő szervezetnél készítettünk riportot.
HIRDETÉSEurópai polgárok ezrei nem szavazhatnak majd a következő választásokon, még ha akarnának sem: ők a hajléktalanok.
A Feantsa, az ezzel foglalkozó egyesületek hálózata szerint az Európai Unió 27 tagállamában közel 900 ezer ember él az utcán, szükségintézményekben vagy átmeneti szállásokon.
Bár a pontos százalékos arányt nehéz kiszámítani, az biztos, hogy sokan közülük valamelyik uniós ország állampolgárai, nem feltétlenül azé, ahol éppen tartózkodnak. Bár elméletileg jogosultak a szavazásra, gyakran fizikailag képtelenek elmenni a szavazóhelyiségekbe.
Több országban, például Olaszországban, valójában komoly adminisztratív akadálya van a szavazásnak: ahhoz, hogy valaki szavazhasson, lakhellyel kell rendelkeznie. Ezeknek az embereknek pedig nagyon gyakran nincs címük.
Más államokban, például Belgiumban is állandó lakcímre van szükségük, ahol regisztrálhatnak - magyarázza az Euronewsnak María José Aldanas, a Feantsa munkatársa, aki kutatást végzett a lakhatási nehézségekkel küzdő emberek szavazati jogáról az uniós országokban. "Az átmeneti szállásokon, menedékhelyeken vagy az utcán élők nehezen tudnak állandó lakcímen regisztrálni".
"Ezeknek az embereknek megvan a szavazati joguk, de valójában nem élnek vele" - mondja Manuel Lambert, a Ligue des droits humains nevű egyesület munkatársa, aki más kiszolgáltatott csoportok, például a fogvatartottak vagy a mentális problémákkal küzdők jogainak garantálása mellett is elkötelezte magát. "Az egyenlőség elve, miszerint mindenkinek egy szavazata van, ezekben az esetekben nem elégséges. Konkrét politikákra van szükség a korlátok lebontásához".
Ebben az értelemben az Európai Parlament a lakóhely igazolásának, mint a szavazat leadásának feltételének újragondolására szólított fel. Mint a Feantsa beszámolt róla, jelenleg két irányelvről is vitatkoznak ezzel a kérdéssel kapcsolatban, de a választásokig már túl kevés idő van.
Unió a hajléktalanokért Brüsszelben
Sokan tehát ki lesznek zárva a szavazás lehetőségéből. És ezek nem csak azok az emberek, akik a szabadban vagy a metróállomásokon alszanak, hanem a bonyolult lakhatási helyzetű egyének is.
Ezért vitatja Laurent d'Ursel, a szindikátus titkára a "hajléktalan" kifejezést. Az Immense egy rövidítés, amely franciából lefordítva azt jelenti: "hatalmas anyagi problémák között élő, de nem szükségletek nélküli egyének".
D'Ursel szakszervezetének tagjait "sans chez-soi"-nak nevezi, szó szerint "saját hely" nélkülieknek. Emberek, akik azzal az ötlettel jönnek össze, hogy segítsenek egymásnak, nem csak az alapvető szükségleteik kielégítésében, hanem a szabadidős és kulturális tevékenységekben való részvételben is. "Ma éjjel egy szociális intézményben, egy barátjuknál, egy elfoglalt házban vagy egy szálláson alszanak" - mondja az Euronewsnak.
Minden hétfő reggel operatív megbeszélést tartanak a hétre vonatkozó tervekkel: támogató beavatkozások, rendezvények, nyelvtanfolyamok, sőt, hétvégi kirándulások. Ezt a brüsszeli Déli pályaudvar közelében található létesítményben tartják, amely népszerű a hajléktalanok körében, akik itt lezuhanyozhatnak és kimoshatják ruháikat jelképesen egy euróért.
Napirendre került a szavazás témája is, amellyel korábban soha nem foglalkoztak. A jelenlévők többsége európai polgár, de nem mindenkinek van lehetősége szavazni. Mint Joëlle, egy középkorú hölgy, akinek közel-keleti múltja és meglehetősen bizonytalan jelenlegi élete van.
"Nincs címem, mert elvesztettem a lakásomat, és már személyi igazolványom sincs, mert ellopták az irataimat. Belga vagyok, de nem úgy létezem, mint az országom polgára. És ha nem létezel közigazgatásilag, nos, akkor nem szavazhatsz".
Elvileg Belgiumban elég lenne egy referenciacím, ami akár ideiglenes szállás is lehet, hogy bejegyezzék valamelyik településen, és hivatalos értesítéseket kapjanak.
De az eljárás gyakran hosszú és bonyolult, és aki - általában akarata ellenére - megváltoztatja a lakhelyét, annak újra kell kezdenie az egészet.
HIRDETÉS"Nem mehetek vissza a hivatalos közigazgatási címemre, mert már nem engednek be az épületbe: ez egy idősek otthona volt, ahonnan a rendőrség kidobott" - mondja Roberto Marzipani. Német állampolgár, aki jobban beszél angolul, mint franciául, és fotós múltja van, amit az interjú során néhány jól sikerült felvétel is bizonyít. Nem veszítette el a szakmáját, és amikor veszélyes helyeken fekvő emberekkel találkozik, lefényképezi őket, hogy jelentse a helyzetet szakszervezeti társainak.
Más tagok, mint Toni vagy Jolie, elmehetnek szavazni. Toni egy belga és egy portugál gyermeke, és szeretné, ha innen, Belgiumból szavazhatna a portugál jelöltekre. Flamandul beszélve mutat rá, milyen bonyolult a hozzájuk hasonló emberek számára a választásokon való részvétel.
A szavazás a legkisebb probléma?
A lakhatási nehézségekkel küzdő emberek számára fontos dolgok között között aligha szerepel a szavazás. Gyakran azért, mert nem kapnak megfelelő tájékoztatást a szavazás időpontjáról vagy a szükséges regisztrációról.
De talán azért is, mert a választási verseny és a valós élet között nagy a távolság: a szakértők szerint a prioritások mások, és amikor az embernek azon kell gondolkodnia, hogy mit egyen vagy hol aludjon, akkor már aligha törődik azzal, hogy kire szavazzon.
HIRDETÉS"A választások eredménye, a szavazás eredménye a személyes helyzetük miatt egymástól végtelenül távolinak tűnik. És ha vészhelyzetben vagy túlélési módban vagy, akkor egyáltalán nem ez a prioritás." - véli Laurent d'Ursel, aki szintén jelölt Belgiumban, de az országos választásokon, az Ecolo párt listáján.
A kérdés bármilyen megfontolása azonban szerinte az érintetteken múlik. Akik, legalábbis az "Immense" érdekképviseletnél, úgy tűnik, nem hajlandóak lemondani a jogukról, és nem is állnak olyan távol a politikától.
Vannak, akik hevesen bírálják az Európai Bizottság elnökét anélkül, hogy megneveznék, vannak, akik az igazságtalanság és a szegénység ellen szeretnének küzdeni hazájukban, vannak, akik még életük nehéz időszakában is megcsillogtatják a polgári érzéket: "Ha nem szavazol, akkor nem panaszkodhatsz, hogy nem változnak a dolgok" - mondják.