Magyarország volt az egyetlen EU-s és NATO-tagállam, amely nem szavazta meg, hogy a nemzetközi közösség népirtásnak tekintse a mészárlást. A lépésnek most Bosznia-Hercegovinában markáns nyoma marad.
HIRDETÉS
Csütörtökön az ENSZ közgyűlése elfogadta a srebrenicai népirtást elítélő határozatot. A szöveg szerint július 11-ét ezentúl a Boszniában lezajlott tömeges népirtás áldozatainak emléknapjává nyilvánítják, valamint elítélik a népirtás tagadását és a háborús bűnösök felmagasztalását.
A határozat nem említi a szerbeket vagy egyes vezetőket, nem bélyegzi meg kollektív bűnösként a szerb népet, noha a belgrádi vezetés éveken át a kollektív bűnösség kimondásával vádolta a népirtás hangoztatóit - ezzel együtt Magyarország (egyetlen EU-s és NATO-tagállamként), ahogy Szijjártó Péter előre közölte is, nem szavazta meg a döntést.
A 444 most a Balk Magazin nyomán arról számolt be: annak érdekében, hogy a szavazás eredménye ne menjen feledésbe, a Srebrenicai Anyák Egyesülete a Potocariban lévő emlékhelyen egy szégyenfát állít fel, amire határozat ellen szavazó államok neveit - így Oroszország, Kína és még néhány állam mellett Magyarországét vésik fel.
A magyar szavazat miatt egyébként Elmedin Konaković boszniai külügyminiszter tiltakozó jegyzék küldését helyezte kilátásba - írja a Balk.
A srebrenicai vérengzés a második világháború után a legborzalmasabb tömeggyilkosság volt Európa területén. A jobbára bosnyákok lakta, a szerb határ közelében fekvő kisvároskában a helyi szerbek több mint nyolcezer muszlim fiút és férfit öltek meg napok alatt, sok nőt megerőszakoltak. A srebrenicai népirtás váltotta ki végül a Nyugat beavatkozását. A NATO a Megfontolt Erő művelettel, a szerb erők bombázásával vetett véget az esztelen háborúnak.
Milorad Dodik, a boszniai szerbek mai vezetője, Orbán Viktor szövetségese, a mai napig tagadja, hogy Srebrenica népirtás lett volna.