Az ENSZ közgyűlésének szavazása arról szólt, hogy rendezzenek-e évente emléknapot a délszláv polgárháborúban Srebrenicánál meggyilkolt polgári áldozatok emlékére. Az igenlő döntés erős többséggel ment át, Magyarország nemleges szavazata mellett.
HIRDETÉSCsütörtökön New Yorkban Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése elfogadta a srebrenicai népirtást elítélő határozatot. A szöveg szerint július 11-ét ezentúl a Boszniában lezajlott tömeges népirtás áldozatainak emléknapjává nyilvánítják, valamint elítélik a népirtás tagadását és a háborús bűnösök felmagasztalását.
A Németország és Ruanda által előterjesztett tervezet nem említette Szerbiát bűnösként, ennek ellenére a boszniai szerb elnök, Milorad Dodik és Szerbia elnöke, Aleksandar Vučić intenzíven kampányolt az emléknap elutasítása mellett.
A határozat nem említi a szerbeket vagy egyes vezetőket, nem bélyegzi meg kollektív bűnösként a szerb népet, noha a belgrádi vezetés éveken át a kollektív bűnösség kimondásával vádolta a népirtás hangoztatóit. A határozat teljes szövege magyarul is olvasható.
Aleksandar Vučić szerb államfő New York-ban előzőleg azt mondta, hogy már az is győzelem lesz számára és országának, ha kilencvennél kevesebb állam mond igent a határozatra. Amikor a szavazás menetét látva érzékelte, hogy ez a vágya nem teljesül, a szerb nemzeti zászlóba törölte könnyeit.
Mint látható, az emléknapot elutasító álláspontok között Oroszország, Kína, Belarusz, Észak-Korea, Nicaragua és Szíria mellett Magyarország is ott látható, lentebb pedig a teljes szavazási végeredmény.
Egyebek közt igennel szavazott Albánia, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Kanada, Horvátország, Csehország, Dánia, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Montenegró, Észak-Macedónia és Szlovénia.
Jegyzet
A helsinki.hu összefoglalója szerint 1995 júliusában, a volt Jugoszláviában zajló polgárháború során mintegy 8,700 boszniai muszlimot, férfit és fiút gyilkoltak meg a Szerb Köztársasági Hadsereg (VRS) martalócai Ratko Mladić szerb tábornok vezetésével (a képen). Mladić később a Hágai Büntetőbíróság elé került, ahol bűneiért életfogytiglani büntetésben részesült.
A kivégzések előtt az áldozatokat megfosztották minden azonosításra alkalmas tárgyuktól. A gyilkosok célja nem egyszerűen a srebrenicai férfiak kivégzése volt, hanem a tömegmészárlás az egész boszniai muszlim közösség ellen irányult. Dolgukat megkönnyítette, hogy ekkorra már a néhány ezres település lakossága a környékről ide menekülők miatt 40 ezer fölé duzzadt.
Korábban az ENSZ-haderők (UNPROFOR) biztonságosnak minősítették Srebrenicát. A „különleges övezetben” állomásozó holland kéksisakosok passzivitása sokban hozzájárult ahhoz, hogy a VRS mészárosai ennyi embert meggyilkolhattak zavartalanul. 2013-ban egy holland bíróság megállapította Hollandia felelősségét, és kártérítésre kötelezte az országot.