EventsEseményekPodcasts
Loader

Find Us

HIRDETÉS

Nemzeti zászlóba törölte könnyeit a szerb elnök, miután az ENSZ döntött a Srebrenica-emléknapról

 Vucic az ENSZ Közgyűlésén
Vucic az ENSZ Közgyűlésén Szerzői jogok Al-Jazeera-Balkan
Szerzői jogok Al-Jazeera-Balkan
Írta: Ferenc SzéF
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az ENSZ közgyűlésének szavazása arról szólt, hogy rendezzenek-e évente emléknapot a délszláv polgárháborúban Srebrenicánál meggyilkolt polgári áldozatok emlékére. Az igenlő döntés erős többséggel ment át, Magyarország nemleges szavazata mellett.

HIRDETÉS

Csütörtökön New Yorkban Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése elfogadta a srebrenicai népirtást elítélő határozatot. A szöveg szerint július 11-ét ezentúl a Boszniában lezajlott tömeges népirtás áldozatainak emléknapjává nyilvánítják, valamint elítélik a népirtás tagadását és a háborús bűnösök felmagasztalását.

A Németország és Ruanda által előterjesztett tervezet nem említette Szerbiát bűnösként, ennek ellenére a boszniai szerb elnök, Milorad Dodik és Szerbia elnöke, Aleksandar Vučić intenzíven kampányolt az emléknap elutasítása mellett.

A határozat nem említi a szerbeket vagy egyes vezetőket, nem bélyegzi meg kollektív bűnösként a szerb népet, noha a belgrádi vezetés éveken át a kollektív bűnösség kimondásával vádolta a népirtás hangoztatóit. A határozat teljes szövege magyarul is olvasható.

Aleksandar Vučić szerb államfő New York-ban előzőleg azt mondta, hogy már az is győzelem lesz számára és országának, ha kilencvennél kevesebb állam mond igent a határozatra. Amikor a szavazás menetét látva érzékelte, hogy ez a vágya nem teljesül, a szerb nemzeti zászlóba törölte könnyeit.

Mint látható, az emléknapot elutasító álláspontok között Oroszország, Kína, Belarusz, Észak-Korea, Nicaragua és Szíria mellett Magyarország is ott látható, lentebb pedig a teljes szavazási végeredmény.

Egyebek közt igennel szavazott Albánia, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Kanada, Horvátország, Csehország, Dánia, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Montenegró, Észak-Macedónia és Szlovénia.

Jegyzet

A helsinki.hu összefoglalója szerint 1995 júliusában, a volt Jugoszláviában zajló polgárháború során mintegy 8,700 boszniai muszlimot, férfit és fiút gyilkoltak meg a Szerb Köztársasági Hadsereg (VRS) martalócai Ratko Mladić szerb tábornok vezetésével (a képen). Mladić később a Hágai Büntetőbíróság elé került, ahol bűneiért életfogytiglani büntetésben részesült. 

A kivégzések előtt az áldozatokat megfosztották minden azonosításra alkalmas tárgyuktól. A gyilkosok célja nem egyszerűen a srebrenicai férfiak kivégzése volt, hanem a tömegmészárlás az egész boszniai muszlim közösség ellen irányult. Dolgukat megkönnyítette, hogy ekkorra már a néhány ezres település lakossága a környékről ide menekülők miatt 40 ezer fölé duzzadt.

A tömegmészárlás emlékműve
A tömegmészárlás emlékműveExperience Balkan

Korábban az ENSZ-haderők (UNPROFOR) biztonságosnak minősítették Srebrenicát. A „különleges övezetben” állomásozó holland kéksisakosok passzivitása sokban hozzájárult ahhoz, hogy a VRS mészárosai ennyi embert meggyilkolhattak zavartalanul. 2013-ban egy holland bíróság megállapította Hollandia felelősségét, és kártérítésre kötelezte az országot.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Szerbia: Vucic szatellitpártja is kedvet kapott egy orosz mintájú külföldi ügynöktörvényhez

Szabadkereskedelmi megállapodást kötött Szerbia és Kína

Mint minden rendes populista, a szerb elnök is bedobta a halálbüntetés témáját