EventsEseményekPodcasts
Loader

Find Us

HIRDETÉS

Költs terroristákra: így destabilizálta Irán a Közel-Keletet

Ebrahim Raiszi
Ebrahim Raiszi Szerzői jogok Fotó: AP
Szerzői jogok Fotó: AP
Írta: FT
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Kifizetődött a moszkvai és a pekingi nyitás Iránnak: a vasárnap meghalt Ebrahim Raiszi Izrael ellenében és az országa számára is úgy keverte a kártyákat a Közel-Keleten, hogy a régiónak kevés az esélye a stabilizálódásra.

HIRDETÉS

Miként arról az Euronews is beszámolt: május 19-én vasárnap Ebrahim Raiszi iráni államfő és nyolc másik utas, köztük Hoszein Amirabdollahián külügyminiszter életét vesztette, amikor lezuhant az őket szállító helikopter Irán északnyugati részén. Raiszi Teherán felé tartott, miután Bakuban tárgyalt Ilham Alijev azeri elnökkel, illetve felavatta Alijevvel a Qiz Qalasi gátat.

Raiszit 2021-ben választották Irán elnökévé, az ország történelmében addigi legalacsonyabbnak számító részvétellel. A keményvonalas elnök Irán addigi külpolitikáját némileg átszabva szorosabbra fűzte a kapcsolatait Oroszországgal, Kínával, illetve a Közel-Kelet más országaival is. 

Elemzésében a Jerusalem Post izraeli lap azt írja, hogy az azeri vizit célja is a két határos ország szövetségének erősítése volt. Az elemző úgy véli, hogy Raiszi pragmatikus külpolitikát vitt, de szerinte Irán soha nem tudott megfelelni annak a képnek, amit magáról mutatott, azaz hogy katonai nagyhatalomként tünteti fel magát, mivel számos problémával küzdenek a felszerelések terén: elég megjegyezni, hogy Raiszi egy közel ötven éves amerikai helikopterrel szenvedett balesetet, Irán pedig részben az ellene életben lévő szankciók miatt nem igazán tud gyártani újabbat és modernebbet sem. 

Ezzel együtt nem szabad elfelejteni, hogy Irán rakéta- és dróngyártása pörög, sőt drónjait előszeretettel veti be az orosz hadsereg az ukrajnai hadszíntéren, és hogy Teherán a saját cirkálórakétáival és drónjaival támadta meg Izraelt április végén. A támadás azután történt, hogy Tel-Aviv egy damaszkuszi légicsapás során kiiktatta Mohammad Reza Zahedit. A csapásban az iráni Forradalmi Gárda szíriai és libanoni hadműveleti parancsnoka mellett a szervezet több más magas rangú vezetője is életét vesztette. 

Befektetés a környék terrorizmusába

2021 áprilisi megválasztását követően Raiszi azt mondta, hogy Iránnak a korábbiaknál jobban kell fókuszálnia a saját képességeire, és több szövetségest kell szereznie Ázsiában. Az elnök továbbra is használta nyugati lobbistáit, de fontosabb volt neki, hogy a saját térségében még dominánsabb országgá váljon, amihez az éppen aktuális belpolitikai viszonyok is kellő táptalajt biztosítottak: a beiktatása előtti évben ölték meg a Forradalmi Gárda Al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnokát, Kászem Szolejmánit. Szolejmáni helyére nem találtak hasonlóan karakteres vezetőt, így Raiszinek könnyű dolga volt: ő lett az iráni vezetés egyik legfőbb arca, ráadásul a politikája is tetszett az ország vezető tisztviselőinek. 

Irán későbbi kül-, katonai- és belpolitikájáról általánosságban elmondható, hogy összhangban voltak azzal, amit Raiszi akart. A Jpost két példát emel ki ezen a téren, az egyik a jemeni húszi lázadók, a másik a Hamász terrorszervezet pénzelése, melyek eredményeit tavaly ősz óta látja a világ: rakétáikkal a húszik a Vörös-tengeren lövik a nemzetközi szállítmányozó cégek hajóit, a Hamász pedig október 7-én végrehajtott egy 1200 halálos áldozattal járó terrortámadást Izraelben, mire válaszul Izrael megtámadta a terrorszervezet rejtekéül szolgáló, eleve a Hamász irányítása alatt álló Gázai övezetet. 

Arról nincsenek biztos információk, hogy Raiszi tudta-e a Hamász támadásának az időpontját, de Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter a támadás előtt és után is állandó kapcsolatban állt a Hamász vezetésével, épp ezért számos elemzés is kitért rá: Irán keze benne volt a támadásban. 

Raiszi irányításával Irán nemcsak a Hamásszal és a húszikkal fűzte szorosra a viszonyt: a Libanonban tanyázó Hezbollah és a Palesztin Iszlamista Dzsihád is közel került az országhoz.  

Moszkva és Peking Teherán fókuszábam

Beiktatása után Raiszi egyik fő külpolitikai célja volt, hogy Oroszország és Kína is közelebb engedje magához. 2022 januárjában Oroszországba utazott, és találkozott is Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Jegyezzük meg: egy hónappal később Oroszország megtámadta Ukrajnát, Raiszi pedig támogatta Moszkva törekvéseit, mellyel átszabnál a világ rendjét. Az ukrajnai háború során az orosz-iráni viszont fontosabb lett, mint előtte bármikor, Irán ugyanis Oroszországba exportálhatta a drónjait. 

A jó viszony megmaradt. Putyin és Raiszi 2023 decemberében.
A jó viszony megmaradt. Putyin és Raiszi 2023 decemberében.Fotó: AP

Raiszi elnöksége idején Teherán nyitott Peking felé, Kína pedig a maga módján tárta szélesre a kapuit. 2023 februárjában húsz év után először érkezett iráni elnök hivatalos állami látogatásra Pekingbe. Raiszi és Hszi Csin-ping kínai elnök megállapodtak, hogy tovább mélyítik a két ország gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait, pedig eleve olyan magaslatokon jártak, ahol előtte soha. A találkozót megelőző tíz hónapban Kína volt Irán legnagyobb kereskedelmi partnere, Teherán 12,6 milliárd dollár értékben exportált árut Kínába, míg visszafelé 12,7 milliárd dollár értékben importált kínai árut.

Hszi Csin-ping és Raiszi 2023 februárjában
Hszi Csin-ping és Raiszi 2023 februárjábanFotó: AP

A kereskedelmi együttműködés mellett diplomáciai előrelépések is történtek: 2023-ban Kína közbenjárásával békült meg Irán Szaúd-Arábiával, de a viszony megromlott a Hamász október 7-i vérengzését követően.

Április végén azt írtuk, hogy Szaúd-Arábia felismerte, hogy a térség biztonsága a Hamász megsemmisítésétől függ, és hogy ez a pillanat még nem alkalmas Tel-Aviv és Rijád megbékéléséhez. A Hamász egyik legfőbb támogatója az iráni rezsim, a terrorszervezet pedig a legerősebb destabilizáló erő a régióban. A fegyveres konfliktusok esélye egészen addig állandó, míg a Hamász irányítja a Gázai övezetet, Irán pedig kulcspozícióban maradhat Raiszi nélkül, akár egy új elnök irányítása alatt is.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

"Teherán mészárosa": tömegeket végeztetett ki Irán rettegett, keményvonalas elnöke

A szír elnök tudhatott a közelgő izraeli légicsapásról, de nem szólt róla Iránnak

Eltemették az iráni elnököt