Az amerikai gyártmányú Bell 212-es helikoptert még valószínűleg Mohammad Reza Pahlavi iráni sah uralkodása alatt vásárolta Irán, tehát még 1979 előtt.
HIRDETÉSMájus 19-én vasárnap Ebrahim Raiszi iráni elnök helikoptere Azerbajdzsánból hazafelé tartva lezuhant Iránban. A balesetben Raiszi és Hoszein Amirabdollahián külügyminiszter is életét vesztette.
A két vezető politikust és kíséretét egy Bell 212-es gép szállította, melynek prototípusát az amerikai hadsereg még a vietnámi háborúban használta, később viszont elkészítették a nem harcászati célokra használt replikát, mely világszerte népszerű lett a polgári közlekedésben.
A Bell 212-es masszív gép, de csak akkor "él hosszú életet", és akkor alkalmas repülésre, ha megfelelően karbantartják. A teheráni rezsim évtizedek óta nyugati szankciók alatt áll, Raiszi gépének lezuhanása pedig arra utalhat, hogy épp a megfelelő karbantartási munkálatok maradhattak el.
A balesetet követően a szakértők rámutattak, hogy a közel 50 éves Bell 212-essel megfelelő látási körülmények közepette jó repülni, mivel a pilóta fő támpontja az irányításban éppen az, amit az ülésében ülve a két szemével lát.
A baleset napján kialakult sűrű köd és a készülődő vihar feltehetőleg zavarta a pilótát, és épp ezért zuhanhattak le a géppel Irán északnyugati részén, mintegy 20 kilométerre az azerbajdzsáni határtól. A terület erdős, a tájat meredek hegyoldalak tűzdelik, így a kutatóakció is nehézkes volt - ehhez török drónokat és egy EU-s műholdat hívtak segítségül.
A baleset részletei még mindig rejtélyesek, de azt tudni, hogy a másik két, szintén iráni tisztviselőket szállító gép rendben landolt Teheránban.
A teheráni rezsim még mindig a sah által vásárolt repülőgépekkel repül
A Bell 212-esről a helyi média azt írja, hogy az Iránban is működő Vörös Félhold üzemeltette, és hogy valószínűleg az 1979-es iráni forradalom előtt vásárolták. Mohammad Reza Pahlavi iráni sah szeretett repülni, ő maga is képzett pilóta volt, nem véletlen viselte sokszor az apja, Reza Pahlavi által 1920-ban alapított Császári Iráni Légierő (IIAF) marsalli egyenruháját, sőt: többet invesztált a légierőbe, mint a fegyveres erők bármely más ágába.
A sah célja egy csúcsminőségű légierő-flotta létrehozása volt, épp ezért rengeteget költött gépekre, például F-14 Tomcat vadászgépekre, illetve Bell gépekre is.
Az 1979-es, Iszlám Köztársaság kormánya elleni amerikai fegyverembargó viszont egyet jelentett azzal, hogy a legtöbb nyugati gyártmányú repülőgép hamar tönkrement. A teheráni rezsim persze tovább üzemeltette a flottát, új alkatrészek híján a már tönkrement gépekből vettek ki megfelelő kellékeket épp úgy, mint egy autóbontóban, sőt: adott esetben megpróbálták iráni üzemekben legyártani az alkatrészeket.
Az amerikai fegyverek beszállításának leállásával Irán a Szovjetunióból és Kínából importált fegyvereket, az elöregedő amerikai flottával kapcsolatos problémák pedig az 1980-1988 között zajló Irak-iráni háború során eszkalálódtak. Teherén a háború során jelentős veszteségeket szenvedett a repülőgépek és a pilóták mennyiségében is.
A sah által vásárolt repülőgépek egy része a mai napig megvan, és bár Irán jelenlegi képességei nem ismertek, a Flight Global 2024-es becslése szerint még mindig legalább két Bell 212-es van az országban.
Kinél van még?
Az 1968-ban bevezetett Bell 212 változatai népszerűen voltak harcászati és polgári körökben is. A katonai változatot (UH-1N Twin Huey) az USA globális konfliktusokban használta, többek között a vietnami háborúban és a 2003-as iraki invázióban. Az amerikai légierő, illetve Olaszország, Spanyolország, Argentína és Szaúd-Arábia még mindig használja. 2024-ben Bell 212-est tartott többek közt a szlovén, a horvát, a szerb és az észak-macedón rendőrség, valamint Kanada és Japán parti őrsége.
A Bellek a típusuktól függően egy vagy két pilótával repülnek, és akár tizennégy utast szállíthatnak.
Az utóbbi negyven évet tekintve a típusnak egy emlékezetes balesete volt: 1986 szeptemberében az Északi-tengeren egy skót üzemeltetésű orvosi mentőhelikopter mentési feladat ellátása közben hat fővel zuhant le, a zuhanás következtében a személyzet és az utasok is meghaltak. A balesetet a heves esőzés és a rossz látási viszonyok okozták.