NewsletterHírlevélEventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Szudánban már füvet és mogyoróhéjat esznek az emberek

A csádi Metche-táborban az MSF (Orvosok HAtárok Nélkül) szervezet orvosa vizsgál egy szudáni kisgyereket 2024. április 6-án
A csádi Metche-táborban az MSF (Orvosok HAtárok Nélkül) szervezet orvosa vizsgál egy szudáni kisgyereket 2024. április 6-án Szerzői jogok Patricia Simon/Copyright 2024 The AP. All rights reserved.
Szerzői jogok Patricia Simon/Copyright 2024 The AP. All rights reserved.
Írta: Nóra Shenouda
Közzétéve:
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Habár a világ vezetői tudnak róla, a médiában alig hallani a gázai konfliktus és az ukrajnai háború keltette "zajban" arról, hogy több millióan éheznek és kényszerültek otthonaik elhagyására Afrika egykor legnagyobb országában. Az UNICEF szerint négymillió szudáni gyerek alultáplált.

HIRDETÉS

A „brutális erőszak poklában" rekedtek a szudáni emberek – közölte az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatalának (OCHA) vezetője nemrégiben, aki a háború sújtotta országban tartott sajtótájékoztatót. Clementine Nkweta-Salami szerint "borzalmas atrocitásokat követnek el" a szudániak ellen, nemi erőszakról, kínzásról és etnikai indíttatású erőszakról érkeznek jelentések. 

Emlékezetes, hogy Szudánban tavaly áprilisban robbant ki fegyveres konfliktus az Abdel Fattáh al-Burhán tábornok vezette hadsereg és a Mohamed Hamdan Dagalo irányítása alatt álló Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF), valamint az utóbbival szövetséges milíciák között. Ekkor sem az állami katonaság, sem a milicisták nem fogták vissza magukat: volt, hogy vadászgépek bombázták a fővárosban, Kartúmban található katonai állásokat, a lakónegyedek és a repülőtér közvetlen közelében.  

Kartúm utcái így festettek 2023 áprilisában a harcok után
Kartúm utcái így festettek 2023 áprilisában a harcok utánMarwan Ali/Copyright 2023 The AP. All rights reserved.

A konfliktus átterjedt az ország más területeire is, a legsúlyosabb harcok jelenleg a nyugat-szudáni Dárfúr régióban zajlanak, amely egy Franciaország méretű terület. Dárfúr neve azt jelenti: a fúrok otthona. A fúrok, habár muszlim vallásúak, fekete bőrűek. 2003 és 2020 között ezt a kisebbséget az akkori iszlamista kormányhoz köthető félkatonai szervezetek (Janjaweed) terrorizálták: az úgynevezett felperzselt föld hadviselési technikát bevetve az arab milicisták sokszor teveháton jelentek meg a sivatagos területen, a férfiakat legyilkolták, a nőket megerőszakolták, a jószágot elhajtották, végül felgyújtották a falvakat, csupán felperzselt területet hagyva maguk után. 

A dárfúri háborúban több százezren meghaltak és több millióan elmenekültek, és eredményeképpen adta ki a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) a világon első elfogatóparancsát egy még hivatalban lévő elnök, Omar el-Besír ellen, akit azóta megbuktattak. 

Omar el-Besír volt szudáni elnök
Omar el-Besír volt szudáni elnökBurhan Ozbilici/Copyright 2018 The AP. All rights reserved.

A Janjaweedből kinőtt Gyorsreagálású Erők (RSF) és a vele szövetséges milíciák a tavaly áprilisi harcok kirobbanása óta ismét átvették az uralmat Dárfúr tartomány felett, idén áprilisban pedig elkezdték ostromolni a régió központját, el-Fásirt is. A harcokban már több tízezren vesztették életüket országszerte, emberi jogi szervezetek szerint pedig a szudáni milíciák ismét súlyos atrocitásokat követnek el a nem arab etnikumú csoportok ellen - gyakorlatilag az RSF tehát ott folytatja, ahol anno a Janjaweed abbahagyta. 

Az összecsapások veszélybe sodorják a városban összezsúfolódott mintegy 800 ezer menekült életét. Az OCHA vezetője, Clementine Nkweta-Salami az X-en rámutatott arra, hogy a nehézfegyverzet bevetése és a sűrűn lakott városnegyedek ellen intézett támadások rengeteg áldozattal járnak, és felszólította a szemben álló feleket, kíméljék meg a várost, ahonnan rengeteg civil nem tud elmenekülni, az emberek pedig éheznek.

Az ENSZ-tisztviselő azt is hangsúlyozta: kilencmillióan kényszerültek elhagyni otthonukat Szudánban, így ez jelenleg a világ legnagyobb menekültválsága. 

Az emberek már füvön és földimogyoróhéjon élnek

A hónap elején az ENSZ Élelmezési Világprogramja (WFP) figyelmeztette a Szudánban harcoló feleket, hogy súlyos éhínség fenyegeti a civileket Dárfúrban, ha nem engedik be a humanitárius segélyeket a régióba. Jelenleg mintegy 18 millió ember nem jut elég élelemhez, és mindössze 25-30 százalékukat tudják elérni.  

Szudán a szétválás előtt Afrika legnagyobb országa volt
Szudán a szétválás előtt Afrika legnagyobb országa voltAP/Copyright 2021 The AP. All rights reserved.

A szervezet régiós szóvivője, Leni Kinzli elmondta: legkevesebb 1,7 millió dárfúri nem jutott elég élelemhez már tavaly decemberben sem, "ez a szám pedig ma vélhetően sokkal magasabb". Kinzli szerint el-Fásirban szörnyű a helyzet, a környékbeli menekülttáborban 20 gyerek halt éhen az utóbbi hetekben, az emberek pedig kétségbeesésükben füveket és mogyoróhéjat esznek.

Szudáni menekültek a csádi Metche-táborban 2024 márciusában
Szudáni menekültek a csádi Metche-táborban 2024 márciusábanJsarh Ngarndey Ulrish/Copyright 2024 The AP. All rights reserved.

Márciusban a szudáni hatóságok visszavonták a WFP engedélyét, amelynek értelmében segélyeket vihetett a térségbe Csádból, egy Adré nevű városból. Azzal indokolták a döntést, hogy ezt az utat a kormánnyal szembenálló RSF használja fegyvercsempészetre. 

Habár a csádi Tinából továbbra is legálisan szállíthatnának segélyeket, a szóvivő szerint a terület túl veszélyes a segélymunkások számára. "A WFP-nek jelenleg 8000 tonna élelmiszere várakozik csádi raktárakban, szállításra készen, de nem tudunk vele mit kezdeni."

Kinzli elmagyarázta, hogy ráadásul már csak néhány hét van hátra a „sovány szezon” kezdetéig, amikor az élelmiszer kevésbé elérhető és drágább lesz. Szudánban nyáron van az esős évszak, amikor nagyon nehéz megközelíteni a településeket, mert a vízzel teli utak járhatatlanná válnak. Ez egyben az ültetési időszak vége is, amikor az ENSZ-nek vetőmagot kellene biztosítania a gazdálkodóknak. 

A világ tud a háborúról, a menekültekről és az éhezőkről is, de csak lassan csordogál a segítség

Idén április 15-én segélykonferenciát tartottak Párizsban, ahol az adományozó országok 2,1 milliárd dollár humanitárius segélyt ígértek Szudánnak. Az OCHA vezetője, Nkweta-Salami szerint azonban a felajánlott összeg mindössze 12%-a gyűlt össze egyelőre.  

A teljes összeg az ország 58 milliós lakosából csaknem 15 millió bajbajutott ember megsegítésére lenne elég. 

Emmanuel Macron
Emmanuel MacronAurelien Morissard/Copyright 2024 The AP. All rights reserved.

„További források nélkül nem leszünk képesek időben fellépni, hogy elkerüljük az éhínséget és a további nélkülözést” – figyelmeztetett az ENSZ-tisztviselő, aki hozzátette: égető szükség van élelmiszerre, vízre és gyógyszerre a mára teljesen körülvett el-Fásirban. 

A segélyszervezetek előtt álló nehézségek példájaként megemlítette, hogy egy ENSZ-konvoj, amely 120 ezer ember számára tudna segélyt nyújtani, több mint egy tucat teherautóval indult el április 3-án Port Szudánból, de még mindig nem érte el el-Fásirt a bizonytalanság, az engedélyek megadásának késedelme és a sűrű ellenőrzőpontok miatt.  

UNICEF: négymillió szudáni gyerek éhezik

Az ENSZ gyermekvédelmi szervezete, az UNICEF helyettes igazgatója a francia France 24 televíziónak számolt be arról, mi történik a szudáni gyerekekkel: Ted Chaiban azt  nyilatkozta: több mint négy és félmillió gyereknek kellett elhagynia otthonát, és ebből négymillió éhezik. 

A harcok súlyos következményeképp említette azt is, hogy jelenleg 19 millió gyerek nem jár rendesen iskolába Szudánban, ami azt jelenti, hogy még ha vége is szakad egyszer a konfliktusnak, egy egész generáció nem vesz részt már több mint egy éve rendes oktatásban.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Szudánban vérontástól tart az ENSZ: 800 ezer ember élete került veszélybe

WFP szóvivő: „Legalább 20 gyerek halt éhen az utóbbi hetekben Észak-Dárfúrban”

Az ország, ahol szinte természetes a puccs- mi és miért történik most Szudánban?