A Szudánban ellenségeskedő katonai erők mindegyike blokkolja az országnak szánt segélyszállítmányokat, miközben milliókat fenyeget az éhhalál közvetlen réme. Mindezt tetézi a kolera újbóli megjelenése és terjedése az országban.
Az utóbbi órákban sosem látott hevességű harcok újultak ki a szudáni kormánycsapatok és a lázadó 'Gyorstámogató Erők' (RSF) között a főváros, Kartúm birtoklásáért, légitámadásokkal és dróncsapásokkal súlyosbítva, a terjedő kolerajárvány közepette. Az elmúlt 24 óra katonai akciói hónapok óta a legsúlyosabbak a főváros területén.
A szudáni központi hadsereg vezetője, Abdel-Fattah Burhan tábornok az ENSZ New York-i közgyűlésén kijelentette, hogy „mi minden lehetségeset megtettünk azért, hogy véget vessünk a háborúnak, és megmentsük országunkat a pusztulástól, amit a milíciák okoznak”. A jelenlegi helyzet azonban nem igazolja az erőfeszítéseket.
A 47 millió lakosú Szudán legújabb polgárháborúja 2023 Ramadánja idején robbant ki, amikor a katonai kormányzat két nagy frakciója szembefordult egymással. A harcokba kisebb milíciák és terrorcsoportok is beavatkoztak, miáltal az ország teljes káoszba süllyedt. A térségben az al-Kaida és az ISIS újjászerveződő egységei is feltűntek.
A helyzet legfőbb kárvallottja a szudáni lakosság, amelynek egyes nagy csoportjai olyan vidékeken élnek, ahol minden kapcsolat és szállítási útvonal megszakadt a külvilággal, jórészt a katonai csoportok bojkottja miatt. A kamionokon vagy kis teljesítményű repülőgépeken bejutó szállítmányok jókora része a csempészek és feketepiaci kereskedők kezére kerül, akik csillagászati áron kínálják a lakosságnak, vagy csempsézik tovább Dél-Szudánba vagy Etiópiába, ahol szintén élelmiszerválságok dúlnak.
Ezáltal az ország több körzetében egyenként többmilliós embercsoportok kerültek a tömeges éhhalál közelébe. Ez a veszély jelenleg mintegy 25 millió embert közvetlenül fenyeget.
A krízishelyzet arra ösztönöz sok családot, hogy a Vörös-tenger vagy Egyiptom felé meneküljenek, ami végső soron óhatatlanul meg fog jelenni az Európára nehezedő migrációs nyomásban.
Az ENSZ és más humanitárius szervezetek nem tehetnek szinte semmit
Több mint féléves háborúskodás után idén áprilisban futott be az első jelentősebb nemzetközi segélyszállítmány Csád felől, majd ezek az erőfeszítések is elapadtak.
Az ENSZ jelenlegi közgyűlésén három háború és a klímaválság adja meg az alaphangot, és a Szudánra való összpontosítás hiányát sokan nehezményezték. Az NBC Newsnak nyilatkozó egyik szudáni diplomata szerint a világszervezet olyan ügyeket hangsúlyoz, melyekben csekély a befolyása és mozgástere, miközben Szudán válságát elhanyagolja, ahol pedig tehetne is valamit.
Lényegi eredmények nélkül találkoztak szerdán Szaúd-Arábia, az Egyesült Államok, az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek Szervezetének képviselői, hogy sürgessék Szudán hadviselő feleit, tartsanak szünetet a harcokban, és nyissanak utat a segélyek előtt, hogy eljuthassanak a civilekhez. Szokás szerint az ilyen felhívások ritkán eredményesek, és nem is voltak hatással az utóbbi órák súlyos történéseire.
Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete figyelmeztetett, hogy több mint 25 millió szudáni éhezik, és mintegy 11 millió ember hagyta el otthonát a bolygó legsúlyosabb, azaz Ukrajnát és Gázát felülmúló humanitárius válságának közepette. Konkrét intézkedésekről viszont nem született megegyezés.
Eközben a szudáni kolerajárvány halálos áldozatainak száma két nap alatt közel 100-zal, vagyis 20%-kal ugrott meg – közölte szerdán a szudáni egészségügyi minisztérium, ami aggasztó jele annak, hogy a betegség egyre gyorsabban terjed. Összesen 473 ember halt meg kolerában az országban az esős évszak két hónappal ezelőtti kezdete óta, ami az alultápláltság, a rossz ivóvíz és a higiéniai feltételek hiánya miatt exponenciális növekedéssel fenyeget – közölték a helyi egészségügyi tisztviselők.