EventsEseményekPodcasts
Loader

Find Us

HIRDETÉS

A múlt ködébe hullt a véres szovjet agresszió - hétszeresére nőtt az orosz-tálib kereskedelem

A Talibán küldöttsége Moszkvában - 2023 október
A Talibán küldöttsége Moszkvában - 2023 október Szerzői jogok AP
Szerzői jogok AP
Írta: Ferenc SzéFRia Novosztyi
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Mindkét fél nyomtalanul törölte emlékezetéből a Szovjetunió véres agresszióját Afganisztán ellen. Annak ellenére is, hogy nemrég még a tálibok ugyanúgy Sátánnak nevezték Oroszországot, mint az Egyesült Államokat.

Egy gyönyörű barátság kezdete?

HIRDETÉS

Oroszország erőteljesen növeli a kereskedelmet a tálibok által ellenőrzött Afganisztánnal, melyet eddig a világ egyetlen országa sem ismert el törvényes hatalomként. 

2022-ben Moszkva és Kabul kereskedelmi forgalma körülbelül 150 millió dollár volt, de mára átlépte az egymilliárdot, ismerteti a RIA Novosztyi. 

Nem újkeletű a Talibán és 'Neo-Moszkva' kapcsolata

Szergej Lavrov 2019-ben, tálib vezető oldalán Moszkvában
Szergej Lavrov 2019-ben, tálib vezető oldalán MoszkvábanAP Photo

A Szovjetunió 1979-ben tízéves véres inváziót indított Afganisztán ellen a kabuli Moszkva-barát rezsim védelmében. Az elhúzódó harcok 45,000 szovjet, és 90,000 ellenálló halálával jártak. 

A tálibok új ideológiája szerint az még egy másik rendszer volt, ami nem zárja ki a közeledést a megújult Oroszországgal, azaz Vlagyimir Putyinnal. 

A moszkvai kormányt is kevéssé érdekli a tálib uralom által egykor és ma elkövetett jogsértések sorozata, miként az sem, hogy a Föld több országa terrorista rendszernek tekinti a kabuli kormányt. 

A hivatalos nevén Afganisztán Iszlám Emirátusaként működő országot egyetlen állam ország sem ismerte el jogilag (de jure), viszont tényleges (de facto) kapcsolatainak egy részét meg tudta őrizni. Több ország megfogadta, hogy soha nem ismeri el az Iszlám Emirátust, mások pedig csak akkor fogják megtenni, ha az országban tiszteletben tartják az emberi jogokat. 

2023 szeptemberében a Kínai Népköztársaság lett az első ország, amely a hatalomátvétel óta új nagykövetet küldött az országba, de még mindig nem ismeri el hivatalosan a tálibokat Afganisztán legitim kormányaként. 

Mindez azt jelenti, hogy a tálibok képesek bizonyos gazdasági kapcsolatok fenntartására, főként olyan államokkal, amelyek nem tekinti a jó viszony alapfeltételének a belső állapotokat. Kína mellett ilyen ország Pakisztán, Irán és Oroszország is. 

A gyors közeledés az amerikai kivonulás egyenes következménye

Az orosz hírügynökségnek nyilatkozó Rusztam Khabibullin, az afganisztáni orosz üzleti központ vezetője beszámolója szerint az export-import fő területei a gáz, az olajtermékek, a liszt, a búza, a napraforgóolaj és újabban a tejtermékek. Oroszország egyre nagyobb mennyiségben vásárol Afganisztánból fémtermékeket és építőanyagokat.

A kereskedelem robbanásszerű növekedése azzal mutat szoros összefüggést, hogy Donald Trump amerikai elnök 2020-ban kötelezettségét vállalt arra, hogy az USA 2021-ben felszámolja két évtizedes katonai jelenlétet az iszlám osrszágban. Ezt a következő elnök, Joe Biden teljesítette is, annak ellenére, hogy nem tudta a hatalmat egy szilárd és választott helyi vezetésnek átadni. A döntésnek máig ható véres következményei lettek, beleértve a terrormozgalmak újbóli gyökérverését az országban. 

Újjászevezett terrorizmus
Újjászevezett terrorizmusEuronews

Az illegitim kabuli vezetés azzal vádolja az amerikaiakat és NATO-szövetségeseit, hogy  azóta „minden lehetséges módon akadályozzák a gazdasági és politikai kapcsolatok aktív fejlődését” Oroszország és Afganisztán között.

Oroszország javítani kíván ezen a helyzetet, így munkahelyek teremtésével és a tálibok vezette állam helyi projektjeibe való befektetéssel. Orosz részről nagy érdeklődés övezi a Kush-Tape vízcsatorna megépítését, és már több orosz cég ad ki hosszú távú bérleti szerződéseket a vízgíájtő melletti mezőgazdasági telkekre.

Tavaly nyáron a tálibok felkérték Oroszországot, hogy vegyen részt a Termez-Mazar-Sharif-Kabul-Peshawar vasút megépítésében is. Ez a lánc Indiából az EU-tagországokba vezető közlekedési folyosó fontos része lenne, de az afganisztáni hatalomváltás után befagyott a finanszírozása. 

A tálibok épeszű emberek, mondja Szergej Lavrov

Oroszország beleegyezett, hogy az iszlám állam energiájába, bányászatába és infrastruktúrájába fektet be. A tálibokkal 2023-ban megkötött egyezmények értéke meghaladja az 1 milliárd dollárt, melyet 14 orosz, valamint iráni, pakisztáni és afgán üzletemberekből álló konzorcium biztosít.

A tálibok arra számítanak, hogy egy új elosztó központ több millió tonna olajat fog kezelni, és azt várják tőle hogy rajta keresztül Oroszország értékesíti majd az energiahordozót a dél-ázsiai országoknak, különösen Pakisztánnak.

Az orosz-tálib kapcsolatok éllovasa és kovácsolója már régóta Szergej Lavrov külügyminiszter. Az orosz fődiplomata többször mutatkozott tálib vezetők társaságában.

Lavrov az afgán vonal főszervezője
Lavrov az afgán vonal főszervezőjex

Lavrov az ukrajnai háború kitörése után hívta meg Szentpétervárra a Talibánt a Nemzetközi Gazdasági Fórumra (SPIEF), majd később a kazanyi „Oroszország – Iszlám Világ” fórumra, ahol Putyin elnök is megjelent. Lavrov „épeszű embereknek” nevezte a tálibokat, és elmondta, hog az orosz hatóságok keresik a módját, hogy eltávolítsák őket a terroristák listájáról.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

A Fehér Ház szerint Donald Trump felelős az afganisztáni kudarcért

Ellehetetlenült a segélyszervezetek munkája Afganisztánban

Ha Biden rosszul dönt Afganisztánról, az a fél világot felboríthatja