Próbálják rávenni a tálibokat, hogy engedélyezzék a nők foglalkoztatását, különben nem tudják ellátni humanitárius missziójuk nagy részét.
HIRDETÉSMár 150 segélyszervezet és civil szervezet függesztette fel munkáját Afganisztában egészen vagy részben, amiért a tálibok decembertől megtiltották számukra, hogy afgán nőket foglalkoztassanak.
A Norvég Menekültügyi Tanács főtitkára, Jan Egeland ezen a héten Kabulban próbálja meg rábírni a tálibokat a döntés visszavonására.
"A tálib vezetők azt állítják, szeretnék, ha minél előbb folytatni tudnánk a munkát. Erre én azt válaszolom, hogy ez csak akkor lehetséges, ha a női kollégák a férfi segélymunkásokkal együtt dolgozhatnak, egyenrangú munkatársként. Női kollégák nélkül nem tudjuk elérni a nőket, az özvegyeket, az egyedülálló lányos anyákat, akik nagyon nehéz helyzetben vannak. Sok afgán régióban a hagyományok nem engedik, hogy a férfiak segítsenek olyan nőknek, akik nem tartoznak közvetlenül a családjukba" - magyarázza Jan Égeland, hozzátéve, hogy emiatt gyarkolatilag teljesen ellehetetlenül a munkájuk.
"Hol vannak most a nagykövetek? Hol vannak a diplomaták? Hol van a nemzetközi közösség, amely az afgán nők és gyermekek segítését nevezte az első számú prioritásnak? Több százmilliárd dollárt költöttek az évek során. Hol vannak ezek most? Azt szeretném, ha elköteleznék magukat és segítenének nekünk. Eléggé magunkra vagyunk hagyva" - mondja a humanitárius szervezet főtitkára.
A jelenlegi humanitárius vészhelyzet közepette a nemzetközi és helyi szervezetek jelentik a mentőövet Afganisztán számára. 2021 augusztusában, a tálibok hatalomátvétele és az Egyesült Államok kivonulása után az ország gazdasága összeomlott. Az ENSZ szerint 2022 első felében a teljes lakosság mintegy fele kapott valamilyen segélyt. Becslések szerint tavaly decemberben 28 millió ember, az ország lakosságának kétharmada szorult segítségre, közülük 20 millióan akut élelmiszerválsággal kell szembenézniük.