Litvánia az újabb tagja annak a csoportnak, amely támogatná a javaslatot, hogy az atlanti szövetség küldjön földi haderőket Ukrajnába. A szervezet többsége viszont óvakodik egy ilyen lépéstől. Az intervenció kérdéséről a NATO júliusi csúcstalálkozóján hoznak távlati döntést.
HIRDETÉSA litván parlament engedélyezte az ország csapatainak Ukrajnába küldését ukrán katonák kiképzésére, noha Kijevtől nem érkezett ilyen kérés – közölte kedden Ingrida Šimonyte, a balti köztársaság miniszterelnöke. A politikusnő szerint Moszkva bizonyára provokációnak tekinti majd Vilnius határozatát, de a litván hatóságok ettől nem riadnak vissza. „Ha folyton csak Oroszország reakcióját figyelnénk, akkor sosem jutnánk előbbre. Minden második héten arról hallani, hogy atomtámadásnak leszünk kitéve” – tette hozzá Šimonytė.
A leginkább fenyegetett balti államok főként Németországot győzködnék az erőteljesebb fellépés végett, de ebben eddig nem értek el áttörést.
Emmanuel Macron február végén jelezte, hogy engedélyezné francia csapatok küldését Ukrajnába. A bejelentést követő nyugati vita nem jutott közös álláspontra, de Litvánia már akkor jelezte, hogy számára Ukrajna kérdésben megszűnt létezni a „vörös vonal”. Egyben nehezményezte, hogy a Macron-javaslat kétértelmű, mert nem tartalmaz konkrét terveket és határidőket .
Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök is támogatta a kezdeményezést, hogy nyugati csapatokat vessenek be országában, de csak kiképzési és karbantartási feladatokra. Ugyanakkor elismerte, hogy nem hívhatja meg más országok hadseregeit, hogy vegyenek részt az ellenségeskedésben, mert az jelenleg szükségtelen, és aránytalan orosz reakciókat váltana ki.
Május elején a moszkvai orosz védelmi minisztérium bejelentette , hogy a közeljövőben taktikai nukleáris csapásmérő gyakorlatokat kíván végrehajtani. A Kreml ezt közvetlenül összekapcsolta egyes NATO-országok kijelentéseivel, hogy esetleges katonai kontingenseket küldhetnek Ukrajnába.
Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban azt mondta, hogy az Ukrajnában tartózkodó nyugati katonai személyzetet intervenciósnak fogják tekinteni, és „úgy is fogunk bánni vele. Ezt ők is jól tudják” – mondta, hozzátéve, hogy a NATO-erők és Oroszország összecsapása „teljes körű harmadik világháborúhoz” vezet.
Nem lép NATO-bakancs ukrán földre, de szélesebb lesz a segítségnyújtás - ez vátható a washingtoni közgyűlésen
A július derekán Washingtonban tartandó atlanti közgyűlésen várhatóan lezárják ezt a vitát, és a NATO többsége úgy fog dönteni, hogy megtagadja a fegyveres konfliktusba való közvetlen beavatkozást. Más kérdés, hogy a közgyűlés eltiltja vagy eltilthatja-e az egyes országokat saját szuverén döntésüktől a közvetlen katonai részvételt illetően Ukrajnában. Az viszont biztos, hogy egy ilyen hipotetikus esetben nem élveznék az Atlanti Charta által előírt kollektív védelmet.
Közvetlen részvétel tehát nem lesz, viszont közel 300 ezer főre növelik a konfliktusközeli zónákban állomásozó NATO-haderőket, ami példátlan koncentráció a szövetség történetében. Ezek a csapatok jórészt a Baltikumtól Bulgáriáig húzódó gerincen helyezkednek el, erős rakéta- és páncélos fegyverzettel.
Eddig az Egyesült Államok védelmi minisztere, Lloyd Austin vezette az úgy nevezett „Ramstein csoportot”, ami annak az 50 országnak a laza tömörülése, amelyek támogatják Volodimir Zelenszkij hadseregét. A júliusi csúcson ezt a feladatot valószínűleg a NATO brüsszeli központjába helyezik át.
A lépés gyakorlati oka az, hogy a Kijevnek szállított anyagok 99 százaléka az Atlanti Szövetség 32 partnerétől származik, tehát Amerika részvétele rendkívül fontos, de egyáltalán nem kizárólagos. A politikai magyarázat pedig az, hogy a nyugati blokk fellépése így egységesebb lesz az európai közvélemény szemében, de Vlagyimir Putyin látómezejében is.
A NATO-csúcs előtti hetekben Austin sorra veszi a Patriot rakétaelhárító ütegekkel rendelkező országok vezetőit. Az ukránok számítása szerint 25 ütegre van szükség az egész terület védelméhez; hét pedig elegendő lenne a fő városközpontok megóvására. Austin jegyzékében azonban jelenleg csak két Patriot üteg van megjelölve, amelyek nem az USA-ból származnak, az egyik Németországból, a másik pedig Spanyolországból.
Hollandia még nem döntötte el, hogy küld-e Patriotokat Ukrajnába, Görögország pedig egyenesen kizárta. Lengyelország azért nem ad át ütegeket, mert ezekkel a rzeszowi katonai repülőteret védi, amely az Ukrajnába irányuló nyugati fegyverzetek szétválogatásának logisztikai bázisa, vagyis a szállítmányok idegközpontja, ami kiemelt védelmet követel.
Olaszország inkább Samp-T légvédelmi rendszert küldene, az Egyesült Királyság pedig más típusú eszközöket biztosít.
Az idő nagyon sürget. A Brookings Institute elemzése 15-20 százalékos további orosz területnyerést jósol erre a nyárra, miközben a Pentagon újabb adag tüzérségi lőszere egyelőre az USA európai bázisain várakozik.