NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Földi erőkkel is beszállna Franciaország az ukrajnai háborúba?

Emmanuel Macron francia elnök Svédországban, január 30.
Emmanuel Macron francia elnök Svédországban, január 30. Szerzői jogok Claudio Bresciani/Claudio Bresciani/TT
Szerzői jogok Claudio Bresciani/Claudio Bresciani/TT
Írta: Ferenc SzéFThe Guardian
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Ez az első alkalom, hogy az egyetlen kontinentális atomhatalom vezetője szóba hozza a direkt beavatkozás lehetőségét Ukrajnában, mert nem lehet csak Amerikára várni. A NATO történelme során még sosem lépett fel csapatokkal egy európai országban.

„Mindent megteszünk annak érdekében, hogy Oroszország ne győzzön”

HIRDETÉS

A francia elnök nem zárja ki csapatok küldésének lehetőségét, mert szerinte meg kell tenni bármit, ami a célok eléréséhez szükséges. A felvetés nyugati vezetők szűkebb körében hangzott el, és egyelőre inkább csak gondolatkísérletnek, illetve a partnerek  és persze Oroszország megszondázásának lehet tekinteni. (Jogilag és politikailag is elsőszámú kérdés, hogy egy ilyen lépés nem jelentene-e egy közvetlen orosz-NATO konfliktust?)

Macron elismeri, hogy nincs még semmilyen konszenzus egy ilyen lépéssel kapcsolatban, és felszólítja az európai vezetőket, hogy tegyenek további lépéseket ahelyett, hogy az egyre csak késlekedő amerikai segítségre várnának.

A felvetés hétfőn hangzott el 20 - főként európai vezető - előtt egy párizsi találkozón, amelyet az elnök azért hívott össze, hogy felgyorsítsa az orosz hadseregnek adott európai választ, látva Moszkva utóbbi katonai sikereit. Kijelentette, hogy a konszenzus jelenlegi hiánya nem azt jelenti, hogy ne lehetne létrehozni, vagy ki kellene zárni. (A találkozón alacsonyabb rangú amerikai és kanadai tisztviselők is megjelentek.)

Ott volt Olaf Scholz német kancellár, David Cameron brit külügyminiszter, Andrzej Duda lengyel elnök és Mark Rutte holland miniszterelnök

Macron felidézte Joe Biden amerikai elnök minapi kijelentését, amely szerint "Putyin minden nap nyer, ha nem küldünk segítséget". Emlékeztetett arra is, hogy korábban félredobták a nagyobb hatósugarú fegyverzetek és harci repülőgépek szállítását, mert "az emberek azt mondták, hogy csak hálózsákot és sisakot adjunk nekik." Az eredmény most látható is.

Macron szerint egy ilyen lépésre nem azért van szükség, mert Európa pesszimista, dacos vagy félelmet akar kelteni, hanem mert a jövője forog kockán. Oroszország – mondta – „nem tudja megnyerni ezt a háborút. Ő az egyedüli agresszor. Ő az egyetlen ország, amely ezt a háborút szította. Oroszország most egyértelmű hatással van a saját biztonságunkra, mind a hagyományos, mind a hibrid háború terén.” 

Hozzátette, hogy Európa nem áll háborúban az orosz néppel, ellenben figyelmeztetett, hogy "változás látszik Oroszország stratégiájában, ami további területek megszerzésére irányul, és nem csak Ukrajnára, hanem sok más országra is szemet vet. Ezért egyre nagyobb veszélyt jelent".

Zelenszkij és Macron Párizsban - még januárban
Zelenszkij és Macron Párizsban - még januárbanEURONEWS

Ez az első alkalom, hogy egy nyílt vitán az európai vezető nemzetállamok együtt gondolkodnak arról, hogy csapatokkal is biztosítsák a kimerült ukrán katonai haderő támogatását.

Európa kissé passzív lett?

A francia tisztviselők aggódnak amiatt, hogy egyetlen befolyásos nyugati erő sem reagált kellően arra, hogy Vlagyimir Putyin hatékony háborús alapokra helyezte gazdaságát, és nem eléggé egyértelműek a gyakorlati válaszok Nyugatról.

Az ukrán frontvonal részbeni összeomlása miatt sietősen összehívott találkozón megállapodtak abban, hogy több kulcsfontosságú cselekvési területre is összpontosítanak. Főként Ilyen a kibervédelem, katonai fegyverek és lőszerek közös gyártása Ukrajnában. 

Szó volt a közvetlenül fenyegetett országok védelméről, mint például Moldova, és Ukrajna fokozott védelméről Fehéroroszország határán. Napirenden volt Ukrajna aknamentesítésének sürgető kérdése is. 

Macron egy 'új koalíciót' is bejelentett a hosszú és közepes hatótávolságú csapásmérő rakétaképesség biztosítására, de azt még nem lehet tudni, hogy ebbe milyen eszközök tartoznának. Korábban például Németország mereven elzárkózott olyan fegyverzet átadásától, amivel Oroszország területe is támadható, de ez a felfogása némileg enyhült.

Nem lehet folyton Amerikára várni

A francia elnök leszögezte, hogy „nem várhatjuk meg az amerikai választások eredményét, hogy ott döntsék el, hogy mi lesz a jövőnk. Erről az európaiaknak kell határozni. Ha mások is szeretnének csatlakozni és segíteni, az fantasztikus lenne, de ez csak egy plusz bónusz.” (Megjegyzendő, hogy szintén amerikai döntés függvénye az Ukrajnának szánt legnagyobb pénzügyi tömb megszavazása, ami még mindig várat magára.)

Jelenleg az Ukrajnának szánt összes támogatás 30 százaléka Európából származik – mondta Macron, de hozzátette, hogy ezt további kétoldalú és uniós szintű megállapodásokkal lehet növelni, így összességében háromszorosára emelhető a fogyatkozó ukrán lőszerkészlet.

Macron elismerte, hogy Európa nem teljesítette optimista ígéretét, miszerint Ukrajnának egymillió lőszert szállít, pedig most ennek biztosítása a vezető prioritás. Azt állította, hogy az európai országoknak van mozgásterük a termelés növelésére, és arra is, hogy Európán kívüli lőszerfelesleget vásároljanak Ukrajna számára, ahogy azt Csehország javasolta.

Van lehetőség a saját tartalékok átadására is, miként az Dánia már bejelentette.

Macron támogatja azt az észt tervet, hogy az EU védelmi kötvényeket bocsásson ki a védelmi ipar hosszútávú piacának garantálására, ami viszont nem talált támogatásra Németország és Hollandia részéről, mert ez a két ország hagyományosan és fiskálisan ellenzi az uniós adósságok növelését.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Svéd NATO-csatlakozás: a magyar ratifikáció 649 napja

Nyugati vezetők érkeztek Kijevbe, Stoltenberg: Ukrajna NATO-tag lesz

Oroszország katonai konfrontációra készül a Nyugattal, állítja az észt hírszerzés