EventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Alig van európai főváros a tengerparton, de miért?

Párizs éjszakai fényben
Párizs éjszakai fényben Szerzői jogok Canva
Szerzői jogok Canva
Írta: Magyar Ádám
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az európai országok legtöbbje rendelkezik tengerparttal, de a fővárosok jelentős része nem a parton fekszik, még ha közel is van hozzá. Pedig a tenger kulcsszerepet játszott az emberi történelemben.

HIRDETÉS

Németország: Berlin, Egyesült Királyság: London, Franciaország: Párizs, Olaszország: Róma, Spanyolország: Madrid, Lengyelország: Varsó. A hat legnagyobb népességű uniós tagállam mind rendelkezik tengerparttal, de egyiknek a fővárosa sem közvetlenül a tenger mellett van, noha az számos gazdasági, kereskedelmi előnnyel járna.

De nem is kell ilyen messzire mennünk: a környékünkön és Magyarországtól délre Szlovénia, Horvátország, Montenegró, Albánia, Bulgária, Románia és Ukrajna is ugyanilyen ország (Bosznia-Hercegovina is, de ők csak minimális tengerparttal rendelkeznek). Sőt, ha már itt tartunk, Athén városmagja sem közvetlenül a parton van és Törökországban sem a tengerparti Isztambul a főváros.

Isztambul látképe a Boszporusszal és a Galata-toronnyal
Isztambul látképe a Boszporusszal és a Galata-toronnyalCanva

A portugál főváros első ránézésre az óceánnál van, de Lisszabonból igazából nem látni az Atlanti-óceánt, mert a Tajo folyó óriási torkolatára épült. Brüsszel nem a tengerparton van, és bár Oslo meg Stockholm kikötőit a tenger mossa, egyik főváros sem a nyílt víz mellé épült. De miért? Ennek próbálunk most utánajárni.

A tenger: a gyarapodás forrása

A tenger mindig is kiemelt fontosságú volt az emberiség számára, és nagyban hozzájárult a különböző civilizációk virágzásához a történelem során. Ennek pedig több oka is van. Elsőként az, hogy a vízben állatok és növények élnek, amiket meg lehet enni. Az emberiség legalább a kőkorszak óta bizonyítottan eszik vízi élőlényeket, és ez azóta sem változott. És persze a tenger nemcsak táplálékforrás, hanem számos értékes nyersanyagot is rejt, az igazgyöngyöktől kezdve a kőolajig. 

Ami pedig talán mindennél fontosabb: a tenger lehetőséget teremt a más, akár távoli térségekkel való kapcsolattartásra, és így már hosszú ideje hozzájárul a tudás, a felfedezések, az eszmék és a javak vándorlásához a különböző emberi populációk között. Velence ezt, a kereskedelem lehetőségét kihasználva lett a középkori Európa egyik legmeghatározóbb szereplője. A kis városállam hajói egy időben uralták a Földközi-tenger keleti medencéjét és felfedezői egészen Kínáig eljutottak. A modern világban pedig már az évről évre egyre fontosabbá váló turizmus is erősen kötődik a tengerekhez.

Nem csoda, hogy a Föld lakosságának 44 százaléka a tengerparttól legfeljebb 150 kilométernyi távolságra él, a népességnövekedés üteme pedig emelkedik a parti területeken. Csak Kínában 400 millióan laknak a part közelében, a világ tíz legnagyobb városából pedig nyolc közvetlenül a tengerparton fekszik. De ezek között csak kettő van, amelyik főváros is.

Ivóvíz nélkül nem megy

Hogy közelebb kerüljünk a megfejtéshez, érdemes még két szempontot beemelni, amelyik fontos volt a városok kialakulása és fejlődése szempontjából a történelem során. Az egyik az ivóvízszükséglet, a másik pedig a védelem. A tenger vize értelemszerűen nem iható, ezért a tenger mentén leginkább csak úgy tudtak jelentős nagyvárosok kialakulni, ha folyó is volt a közelben. 

Hiába volt például Dubaj fontos gyöngyhalászközpont és vonzott számos kereskedelmi hajót stratégiai fekvése miatt, a sivatagos környezetben nem tudott jelentős lakosságot eltartani – egészen addig, amíg rengeteg extrabevételre nem tett szert az olajkereskedelemből a hatvanas évek végétől kezdve.

Dubaj, metropolisz a sivatagban
Dubaj, metropolisz a sivatagbanCanva

A folyók az ivóvízellátás mellett kisebb-nagyobb mértékben rendelkeznek a tengerek által nyújtott kereskedelmi és élelmezési előnyökkel is, ezért nem csoda, hogy rendkívül fontos szerepet töltöttek be az emberi történelem során. Az első civilizációk mind nagy folyók mentén alakultak ki Kínától Indián át Mezopotámiáig és Egyiptomig, de ahol lehetett, ott a kisebb települések is vízfolyások közelében jöttek létre. A folyók pedig a városok védelmét is nagyban megkönnyítették ellenséges támadás esetén.

A fővárosoknak különleges igényeknek kell megfelelniük

De eddig még csak az általános városfejlődésről volt szó, úgyhogy most térjünk rá a fővárosokra. Ezeknek a települések eltérnek a többitől, különleges szerepük volt (és van) egy-egy ország vagy birodalom életében. Kulturális, tudományos, gazdasági vagy kereskedelmi központ lehet bármilyen nagyvárosból, de jellemzően a fővárosok azok, ahol a közigazgatás, a központi hatalom összpontosul. 

A főváros az, ahol a döntések születnek, ahol az ország irányításáért felelős emberek dolgoznak, ahonnan a királyok igazgatták a birodalmukat, vagy ahol manapság székelnek a legfőbb döntéshozó szervek. A főváros védelme ezért különösen fontos, de ezen kívül hozzá kell járulnia az országon belüli politikai kontroll fenntartásához is, és egységet kell sugároznia. 

A királyi palotával szemben álló katedrális Madridban - a komplexum egy jól védhető dombra épült
A királyi palotával szemben álló katedrális Madridban - a komplexum egy jól védhető dombra épültCanva

Ez ahhoz vezetett, hogy sok, nem organikus módon fejlődő fővárost az adott ország belsejében, esetleg a közepében hoztak létre: így könnyebben elérhető volt az ország minden sarkából, és jobban tudta képviselni a politikai egységet. Európában erre Madrid a legjobb példa, amely az egyesült Spanyolország szinte közepén fekszik, de érdekes Nigéria fővárosának esete is. 

Abuját 1991-ben hozták létre az ország földrajzi középpontjában, hogy kifejezze a vallási és törzsi szempontból is erősen tagolt, széthúzó ország egységét. A tengerek jellemzően egy-egy ország határát is jelentetik és jelentették, így ennek a funkciónak egyáltalán nem felelnek meg a tengerparti városok – például Nigéria legnagyobb városa és a korábbi főváros, Lagos sem.

Tengeri város is, meg nem is

Ez persze önmagában még nem magyarázza meg azt, hogy miért ilyen kevés tengerparttal rendelkező európai országnak van tengerparti fővárosa. De a térképet böngészve egyértelműnek látszik még egy dolog: azok a városok rendkívül kedvező helyzetben vannak, és nem egyszer fővárosokká is válnak, amelyek ötvözni tudják a tengeri kereskedelemből származó előnyöket a folyók védelmi funkciójával.

Talán a legjobb példa erre London, amely a 18-19. században a világ legforgalmasabb (tengeri) kikötőjének számított, és amely annyira közel fekszik a tengerhez, hogy még az ár-apály is eléri a széles, jól hajózható Temzén. A folyó partjára telepített erődök viszont biztosítani tudták a torkolattól jóval beljebb lévő város védelmét a tenger felől érkező támadásoktól.

London a Temze torkolata felől nézve
London a Temze torkolata felől nézveCanva

Hasonló a helyzet például Oslóban is, ami a nyílt tenger közelében, de egy szűk, jól védhető fjord mélyén fekszik. A tengerhez nagyon közel, de szigeteken álló Stockholmhoz szintén szűkebb vízi utakon lehet csak eljutni. A már említett Lisszabon pedig csak néhány kilométerrel van beljebb a folyótorkolattól, már védett helyen, de a tengeri kereskedelem sűrűjében. A Tajo folyó ráadásul a Temzéhez hasonlóan egy darabig még hajózható is, ami a megkönnyíti a távolról érkezett áruk továbbszállítását. 

Róma szintén olyan közel van a tengerhez, hogy a hajóhadak nem fenyegették, de profitálni tudott a tengeri kereskedelemből. Lettország fővárosa, Riga néhány kilométerre fekszik a Daugava torkolatától. De még az egyik valóban tengerparti fővárost, Koppenhágát is egy szűkebb tengerszoros védi. És bár hiába van 170 kilométerre a tengertől, Párizst már az ókorban is bekapcsolta a Szajna a tengeri kereskedelembe.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Különleges térképen Hollywood magyar gyökerekkel rendelkező fimesei

PODCAST: Egy hatalom akkor kapaszkodik a történelembe, ha nem maradt más eszköze

Történelmi emlékeket találtak a föld alatt, felhasználták őket