Európa vezető politikusai "teljes körű részvételre" tartanak igényt az orosz-ukrán békefolyamatban a blokkot is érintő kérdéseket illetően. Ilyen például Oroszország szankcionálása vagy az orosz központi bank zárolt eszközeinek sorsa. A hétvégi tárgyalásokat eredményesnek minősítették a résztvevők.
Európa vezető politikusai beleszólást követelnek az orosz-ukrán békefolyamatnak abba a részébe, amely közvetlenül érinti az Európai Uniót, mint például az Oroszország elleni büntetőintézkedések vagy az orosz központi bank zárolt eszközeinek felhasználása.
Mindkét kérdés - Kijev uniós csatlakozási pályázata mellett - szerepelt az Egyesült Államok és Oroszország által Európa nélkül kidolgozott 28 pontos legutóbbi béketervben, és ez aggodalmat keltett. Egészen pontosan az, hogy az EU kiszorul a kontinens biztonságáról szóló tárgyalásokból.
Az ellentmondásos tervezetről vasárnap a svájci Genfben tárgyaltak amerikai, ukrán és európai tisztviselők. A megbeszélések eredményeként a szöveget módosították, és várhatóan az elkövetkező napokban is kerülnek majd bele új elemek.
"Új lendületet kaptak ezek a tárgyalások" - mondta hétfő délután António Costa, az Európai Tanács elnöke.
"Az Egyesült Államok és Ukrajna arról tájékoztatott minket, hogy a megbeszélések konstruktívak voltak, és több kérdésben is előrelépés történt. Üdvözöljük ezt az előrelépést. Ha néhány kérdés még megoldásra vár is, az irány pozitív" - tette hozzá.
"Az is világos, hogy az Európai Uniót közvetlenül érintő kérdések, mint például a szankciók, a bővítés vagy a befagyasztott eszközök, az Európai Unió teljes körű bevonását és döntését igénylik" - tette hozzá.
Az uniós tagállamok hétfőn az EU és az Afrikai Unió angolai csúcstalálkozóján is egyeztettek egymással az amerikai elnök immár módosított ukrajnai béketervéről. Donald Trump mindenképpen tető alá akarja hozni az orosz-ukrán békemegállapodást még a héten, ami az európai vezetés szerint irreális és nem is kívánatos.
"Az Európai Unió elkötelezett amellett, hogy továbbra is minden támogatást megadjon Zelenszkij elnöknek, amire csak szüksége van: diplomáciai, katonai és gazdasági támogatást" - mondta Costa. - "A béke nem lehet átmeneti fegyverszünet. Tartós megoldásnak kell lennie. Ukrajna Európát választotta, és Európa ki fog állni Ukrajna mellett" - mondta.
A hétvégi eredményeket António Costa szilárd alapnak véli, amelyre lehet építkezni.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is azt hangsúlyozta, hogy csak a "jó irányban történő előrehaladásnak" van értelme, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy "bőven van még tennivaló".
Von der Leyen hozzátette, hogy bármilyen rendezés csak akkor szabhat határt az ukrán fegyveres erők méretének, ha Kijev beleegyezését adja, ami figyelemre méltó változás vasárnapi álláspontjához képest, amikor is kijelentette, hogy semmiféle korlátozásról nem lehet szó.
"Ukrajna területi integritását és szuverenitását tiszteletben kell tartani. Kizárólag Ukrajna, mint szuverén állam hozhat döntéseket az ukrán hadsereggel kapcsolatban. Kizárólag az ukránok kezében van a lehetőség, hogy saját sorsukról döntsenek" - mondta Ursula von der Leyen hozzátéve, hogy hangsúlyozni szeretné, Európa központi szerepet játszik Ukrajna jövőjének alakulásában, és felszólította az orosz vezetést, hogy engedje haza az "elrabolt ukrán gyerekeket".
Mi történt Genfben?
Az európaiak megpróbálják meggyőzni az amerikaiakat, hogy jelentős módosításokat eszközöljenek az eredeti 28 pontos terven.
A múlt héten közzétett eredeti szöveg nagyrészt Moszkva érdekeit szolgálta a többi között azzal, hogy kimondta, Ukrajna nem csatlakozhat a NATO-hoz, továbbá az ukrán hadsereg létszámát 600 ezer főben maximálta a jelenlegi közel 900 ezer főhöz képest, és az orosz megszállás alatt lévő ukrajnai területeken elismerte volna az orosz fennhatóságot.
Az eredeti változat felszólított az orosz központi bank nagyrészt Európában zárolt vagyonának felszabadítására, valamint az oroszellenes szankciók fokozatos feloldására. Csakhogy az EU régóta azzal érvel, hogy Oroszországnak jóvátételt kell fizetnie az Ukrajnában okozott károkért, és ennek fedezetét látja a befagyasztott orosz vagyonban.
Az európai tisztviselők megdöbbenéssel fogadták, hogy Oroszország és az USA kereskedelmi haszonszerzés céljából feloldják az orosz pénzeszközök zárolását.
Az egyik tisztviselő az Euronewsnak azt mondta, hogy ez "gazdasági brutalitás", és arra figyelmeztetett, hogy ez megbénítaná az európai törekvést, hogy példátlan jóvátételi hitelt nyújtsanak Ukrajnának. Ebben az ügyben a zárolt orosz vagyon a legjelentősebb eszköz Brüsszel kezében.
A hétfői angolai informális ülést követően néhány vezető, köztük a svéd Ulf Kristersson és a litván Gitanas Nausėda a jóvátételi hitel gyors jóváhagyására szólított fel. Az európaiak már hetek óta vitatkoznak a kérdésről, a decemberi döntést várva, de az amerikai terv további bizonytalanságot okoz, és a tervezettnél gyorsabb lépésekre készteti a blokk vezetését. "Az EU és az USA szankciói marcangolják az orosz gazdaságot, de tovább kell fokozni az Oroszországra nehezedő nyomást" - mondta Kristersson.
Szerinte "a következő lépés, amit meg kell tennünk, az európai országokban vezetett bankszámlákon tartott, befagyasztott orosz vagyon lefoglalása. A pénzt Ukrajna védelmének megerősítésére és az Oroszország által Ukrajnának okozott károk megtérítésére kell fordítani" - magyarázta a svéd kormányfő hétfőn Luandában.
Az európaiak ezeket a kérdéseket az amerikai és ukrán tisztviselők vasárnapi genfi tárgyalásain vetették fel.
Mind Ukrajna, mind az Egyesült Államok üdvözölte a megbeszéléseik során elért érdemi előrelépést, és bejelentették, hogy létrehoztak egy "frissített és finomított keretrendszert", amelynek részleteit nem közölték.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint a 28 pontos eredeti béketerv "fejlődött", és optimizmusát fejezte ki, szerinte minden nyitott kérdés megoldódik. - "Elmondhatom, hogy a még nyitott kérdések nem megoldhatatlanok. Csak több időre van szükségünk, mint amennyink ma van. Őszintén hiszem, hogy sikerülni fog" - mondta Rubio vasárnap Genfben.
Rubio azt mondta, hogy vannak olyan "tételek", például az orosz eszközök, amelyekről külön kell tárgyalni az EU-val és a NATO-szövetségesekkel. "Ezek olyan dolgok, amelyeket meg kell velük vitatnunk, mert ez őket is érinti" - mondta.
Az amerikai külügyminiszter hozzátette azt is, hogy a Trump-kormányzat által kiszabott hálaadásnapi határidő rugalmas: "Az a célunk, hogy minél hamarabb véget vessünk ennek a háborúnak, de szükségünk van még egy kis időre".
Mit javasol Európa?
Az amerikai diplomácia vezetőjének megjegyzései megkönnyebbült sóhajokat váltottak ki az európaiakból, akik attól tartottak, hogy háttérbe szorulnak egy olyan folyamatban, amely évtizedekre újrafogalmazhatja a kontinens biztonsági architektúráját. A genfi tárgyalások során az európai tisztviselők a szöveg legproblémásabb elemeinek módosításán dolgoztak.
Az Euronews által látott európai javaslat ragaszkodik a tűzszünethez, megszünteti az orosz vétójogot Ukrajna NATO-csatlakozása ügyében azzal érvelve, hogy ez kizárólag a szövetségesek döntése lenne, és megjegyzi, hogy a befagyasztott orosz eszközöket Ukrajna kártalanítására használnák fel. A terv további részletek nélkül "NATO-szerű" biztonsági garanciákat is javasol Ukrajna számára.
Az európaiak nem ismerték el legitim béketervnek az amerikai változatot, amivel azt kockáztatják, hogy Donald Trump bekeményít. A stratégia szerint a Washington által meghatározott paramétereken belül kell maradni, és a feltételeket a lehető legnagyobb mértékben Ukrajna javára kell billenteni.
"Nem beszélünk ellenjavaslatokról. Végső soron az számít, hogy mi ennek a béketervnek a tartalma" - mondta az Európai Bizottság szóvivője, aki arra nem volt hajlandó választ adni, melyek lesznek a következő lépések az európaiak, az ukránok és az amerikaiak között külön-külön zajló tárgyalási folyamatban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki az európaiak minél nagyobb mértékű bevonására törekszik, hogy mérsékelje az orosz befolyást a Fehér Házban, úgy fogalmazott, hogy "döntő fontosságú, hogy minden közös akciót partnereinkkel alaposan átgondoljunk".
Az EU számára a tét nem is lehetne nagyobb. A blokk Ukrajna legnagyobb támogatója, a teljes körű orosz invázió kezdete óta több mint 187 milliárd eurónyi támogatást nyújtott. Az EU emellett tagjelölt státuszt adott Ukrajnának, szoros kapcsolatokat épített ki védelmi iparával, és négymillió ukrán menekültet fogadott be, akik közül sokan tartósan letelepedtek Nyugat- és Közép-Európában.
Az Ukrajna és Oroszország közötti békemegállapodás, ha létrejön, várhatóan az egész blokkra visszahat, és hosszú távú következményekkel jár. "Egységesnek kell maradnunk, és továbbra is Ukrajna érdekeit kell az erőfeszítéseink középpontjába helyeznünk. Ez az egész kérdés kontinensünk jelenlegi és jövőbeni biztonságáról szól" - mondta von der Leyen hétfőn.