Edi Rama albán miniszterelnök szerint országa megérdemli, hogy helyet kapjon az EU-ban a reformokra és a közvélemény támogatására hivatkozva. Rama szerint a bűnözés és a korrupció komoly probléma, amely nem kizárólag Tiranában létezik. „Brüsszelben is van bűnözés.”
„Albánia megérdemli, hogy egy évtizednyi reform és civil támogatás után minél hamarabb az Európai Unió tagja legyen” – mondta Edi Rama miniszterelnök az Euronewsnak.
Az ország az EU-val folytatott tárgyalások végső szakaszába lépett, és 2030-ig valószínűleg csatlakozni fog. Albánia már több mint egy évtizede tagjelölt ország, de az ukrajnai háború által kiváltott és az EU bővítésére irányuló geopolitikai lendületnek kétségkívül hasznát vette. Ennek eredményeképpen Albánia mostanra az élmezőnybe került.
Rama, aki 2013 óta van hivatalban, és tavaly megkezdte negyedik miniszterelnöki ciklusát, azt mondta, hogy Albánia átalakuláson ment keresztül, és elkötelezett az európai integráció mellett. Úgy érvelt, hogy az ország történelme során nagy birodalmakhoz tartozott, és „az EU egy jó birodalom”, amely garantálja a szabadságot és a jogállamiságot.
Az Európai Bizottság elismerte a Rama alatti reformfolyamatot, és jelezte, hogy az ország az évtized végére alkalmas lehet a csatlakozásra, feltéve, hogy a reformok üteme megmarad.
A 2,3 millió lakosú, Róma városához hasonló méretű országot a népesség és a gazdasági hatás tekintetében könnyen be lehetne olvasztani az EU-ba.
A Bizottság a múlt hónapban közzétett bővítési jelentésében mégis jelezte, hogy Albániának többet kell tennie a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a pénzmosás megelőzésére szolgáló rendszerek és az emberkereskedelem elleni küzdelem terén, ami elengedhetetlen az uniós normák betartásához.
Rama az Euronewsnak elmondta, hogy a bűnözés és a korrupció komoly probléma, és kormánya ekként is kezeli azokat, de azt is hozzátette, hogy a bűnözés és a szervezett bűnözés nem kizárólag Tiranára jellemző.
„Korábban az emberek azt hitték, hogy Albánia egy fekete lyuk Európa közepén, most pedig azt látják, hogy az európai mozaik része” – mondta az Euronews The Europe Conversation című műsorában. „Vannak-e problémáink a szervezett bűnözéssel? Igen, de kinek nincsenek? Nézzük meg Brüsszelt! Ez egy másik példa. De nagyszerű dolgok is történnek itt.”
Szoros kapcsolatok Olaszországgal
Rama, aki a héten Brüsszelben tartózkodott, hogy részt vegyen az Európai Bizottság bővítéssel foglalkozó fórumán, elmondta, hogy európai kollégái támogatásukról biztosították Albánia csatlakozását az Unióhoz, és rámutatott a Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel való szoros kapcsolatára.
Ahhoz, hogy egy ország csatlakozhasson az EU-hoz, a Bizottsággal folytatott technikai tárgyalások lezárásán túl az összes tagállam egyhangú politikai jóváhagyását is meg kell szereznie.
Albánia és Olaszország 2023-ban megállapodást kötött, amelyben a Rama-adminisztráció beleegyezett, hogy otthont ad az olasz hatóságok által épített, fizetett és felügyelt migrációs központoknak. A megállapodás nemzetközi figyelmet keltett, valamint bírálatok érték, miszerint Európa határellenőrzését egy harmadik országba szervezi ki, ami sérti a menedékjog alapvető elveit.
Rama megvédte a megállapodást, mondván, hogy ez egy kétoldalú megállapodás volt Meloni és az ő kormánya között, amikor Olaszországnak segítségre volt szüksége a migránsokkal kapcsolatban. Kijelentette, hogy kormánya nem bánja a döntést, és nem tekinti azt a szuverenitás elvesztésének.
„Olaszország megkért minket. És amikor Olaszország kér valamit, mi mindig igent mondunk” – tette hozzá. „Az olaszok Versace ruhába öltözött albánok.”
Rama kizárta, hogy az „albán modellt” Rómán kívül több országra is kiterjesszék, még akkor is, ha ezt más európai tagállamok felvetették, mint lehetőséget, mivel Európa keményebb álláspontot képvisel a migrációval kapcsolatban.