EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Az újraválasztott Putyin nem zárja ki, hogy háború lesz Oroszország és a NATO között

Putyin a választás utáni sajtótájékoztatón
Putyin a választás utáni sajtótájékoztatón Szerzői jogok Alexander Zemlianichenko/Copyright 2024 The AP. All rights reserved.
Szerzői jogok Alexander Zemlianichenko/Copyright 2024 The AP. All rights reserved.
Írta: Ferenc SzéF
Közzétéve:
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Oroszország egy nagyszabású katonai konfliktusban nézhet szembe a NATO-val, ami után a világ már csak egy lépésre lesz egy globális háborútól – jelentette ki megválasztása után Vlagyimir Putyin orosz elnök.

„Szerintem a modern világban bármi lehetséges”

HIRDETÉS

Mindenki számára világos, hogy ez a fordulat lenne a küszöb a teljes körű, harmadik világháborúhoz, közölte Putyin az elnökválasztást követő sajtótájékoztatón. Az elnök azt is megjegyezte, hogy a NATO-katonák már jelen vannak Ukrajnában, és nem terem nekik ott semmi jó. „Nagy számban halnak meg” – mondta az államfő.

December elején közölte Joe Biden amerikai elnök, hogy Oroszország egyre nagyobb fenyegetést jelent az észak-atlanti szövetség országaira. Lloyd Austin, a Pentagon vezetője figyelmeztetett, hogy Ukrajna esetleges veresége közvetlen háborúhoz vezethet Oroszország és a NATO között. Putyin „nem áll le azzal, hogy megpróbálja elfoglalni szomszédai szuverén területét” – jósolta Austin védelmi miniszter.

A kijelentést maga Putyin „szimpla hülyeségnek” nevezte

„Ez csak egy fecsegés, hogy igazolják az elhibázott orosz- politikájukat” – jegyezte meg, hangsúlyozva, hogy Oroszországnak nincs oka és nem érdeke” a NATO elleni harc.

Maga a NATO ezzel ellenkező véleményeket hangoztat. Január 19-én a szövetség Katonai Bizottságának elnöke, Rob Bauer holland tengernagy azt jósolta, hogy elkerülhetetlen a háború Oroszországgal. Szerinte a blokk minden országának fel kell készülnie arra, hogy ez a következő 20 éven belül bekövetkezik.

Rob Bauer, a NATO katonai főparancsnoka
Rob Bauer, a NATO katonai főparancsnokaVirginia Mayo/Copyright 2024 The AP. All rights reserved

Hasonló kijelentéseket tettek Nagy-Britannia, Dánia, Norvégia, Hollandia, Svédország, Németország, Lengyelország, Csehország, Belgium és Észtország hadseregparancsnokai és védelmi miniszterei.

Az Amerikai Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) szerint Putyin hosszabb távon nagyszabású háborúra készül a NATO-val. A Kreml nem-nukleáris terveit bizonyítja az ország katonai felosztásának újabb átalakítása is, melyet Putyin február 26-án aláírt rendelete vezetett be. 

Korszerűbb katonai igazgatási rendszer
Korszerűbb katonai igazgatási rendszerISW/EURONEWS

Ennek nyomán Oroszországban újjászervezik a hidegháborús korra jellemző moszkvai és leningrádi katonai körzeteket, melyeket 2010-ben Anatolij Szerdjukov védelmi miniszter egybevont a Nyugati Katonai Körzetben. A katonai elemzők szerint a szétválasztás azt jelzi, hogy Moszkva legalább kétfontos, nagy területi háborúval számol, amelyek közül az egyik súlypontja Észak-Európa, a másik pedig a balti-közép-kelet európai térség. 

Az intézkedés a megszállt Ukrajnát is beépíti a Déli Katonai Körzetbe (SMD), nevezetesen Herszon, Zaporizzsja, Donyeck és Luhanszk megyék egészére, valamint a Krímre, amely már 2014 óta az SMD része. Ezeket a területeket jelenleg Oroszország 92-100%-ban uralja. 

A katonai elemzők egyetértenek abban, hogy a négy ukrajnai rágió és a Krím teljes felszabadítása jelenleg elképzelhetetlen, mert az ukrán erők kifogytak az ehhez szükséges eszközökből, és jelenleg csak a további orosz előrenyomulás megállításában gondolkodhatnak. Főként azért, mert az Egyesült Államok Kongresszusa még mindig nem jutott dűlőre a Kijevnek szánt katonai segélyek megújításában.

Maradnak a maximális orosz célkitűzések

A megszállt ukrán területek bevonása arra utal, hogy Oroszország továbbra is fenntartja a legmagasabb célokat Ukrajnában, és arra törekszik, hogy mind az öt ukrán területet katonailag is beillessze az Orosz Föderációba. Ebből az következik, hogy várhatóan jelentős súlyú kapacitásokat tervez telepíteni ukrán földön is, főként közepes hatósugarú ballisztikus rakétákat, valamint taktikai nukleáris robbanófejeket, miként megtette már a szomszédos Fehéroroszországban is.

Ugyanezzel a rendeletével Putyin visszavonta az orosz északi flotta különleges státuszát is, ahová a legtöbb stratégiai nukleáris tengeralattjáró tartozik. Ezentúl a flotta a Leningrádi Katonai Körzet része lesz. 

A Borei osztályú, legkorszerűbbnek számító tengeralattjáróból csak 3 állomásozik a Csendes-óceánon, viszont 7 az északi katonai körzetben. Közülük kettőt, a III. Sándor és a Krasznojarszk egységeket tavaly állították hadrendbe. 2028-ig ezekhez csatlakozik majd az építés alatt álló Dmitrij Donszkoj és a Knyaz Potyemkin.

Az Alekszander Nyevszkij atomtengeralattjáró
Az Alekszander Nyevszkij atomtengeralattjáróTASS

Hosszabb távon ezek a lépések előkészítései lehetnek egy nagyszabású, nem nukleáris háborúnak a NATO ellen, elsősorban európai színtereken. Oroszország távol-keleti kapacitásait a NATO gyengének és szétszórtnak tartja, ami aggodalomra adhat okot Moszkvának egy esetleges „hátbatámadás” esetén. 

Hivatkozások
Ria Novosztyi
ISW

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Biden másodszor is „mészárosnak” nevezte Putyint, és új segítséget keres Ukrajnának

"Ideje visszatérni a szovjet berendezkedéshez" - moszkvaiak az elnökválasztásról

NATO-főtitkár: az orosz elnökválasztás sem szabad, sem tisztességes nem volt