EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

NATO-főtitkár: az orosz elnökválasztás sem szabad, sem tisztességes nem volt

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár egy sajtótájékoztatón a NATO brüsszeli székházában, 2024. március 14-én
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár egy sajtótájékoztatón a NATO brüsszeli székházában, 2024. március 14-én Szerzői jogok Virginia Mayo/virginiamayo
Szerzői jogok Virginia Mayo/virginiamayo
Írta: Andrea Hajagos és AP/MTI
Közzétéve:
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Jens Stoltenberg erről Grúziában beszélt, amelynek egyes részein szerinte teljesen illegálisan tartottak voksolást az orosz elnök személyéről. A NATO-főtitkár Azerbajdzsánban is tárgyalt, kedden pedig Örményországban folytatja megbeszéléseit.

HIRDETÉS

A NATO főtitkára szerint az oroszországi elnökválasztás "sem szabad, sem tisztességes" nem volt. Jens Stoltenberg a grúz fővárosban Tbilisziben, dél-kaukázusi útjának egyik állomásán beszélt erről, ahol találkozott Grúzia miniszterelnökével.

"Az, hogy Oroszország választásokat szervez Grúzia és Ukrajna megszállt részein, teljesen illegális. (…) Találkozónkon a fekete-tengeri biztonságról is beszéltünk, amely mind Grúzia, mind a NATO számára fontos. Oroszország háborúja veszélyeztette a hajózás szabadságát és veszélyeztette a globális élelmiszerellátást. De a mi támogatásunkkal Ukrajna visszaverte, megsemmisítette vagy megrongálta Oroszország fekete-tengeri flottájának jelentős részét. Ukrajna sikere lehetővé tette számukra, hogy újraindítsák a gabonaszállítást, amely létfontosságú a gazdaság és a globális élelmiszerbiztonság szempontjából,” fogalmazott Jens Stoltenberg.

Tbiliszi előtt a NATO-főtitkár Bakuban járt, ahol az Azerbajdzsán és a NATO közötti együttműködés szempontjairól tárgyalt. Jens Stoltenberg üdvözölte Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök azon kijelentését, hogy országa minden eddiginél "közelebb áll a békéhez" Örményországgal, és arra bátorította a két felet, hogy a lehetőséget megragadva jussanak el egy olyan megállapodáshoz, amely tartós stabilitást garantál a régióban.

A főként Hegyi-Karabah miatt feszült viszonyban álló, szomszédos dél-kaukázusi  országok tavaly év végén közös nyilatkozatot adtak ki arról, hogy békemegállapodásra szeretnének jutni, és azóta több alkalommal is tárgyalóasztalhoz ültek. A múlt hónapban Berlinben tartottak egy kétnapos tárgyalási fordulót.

A NATO-főtitkár méltatta a Kijevnek eddig nyújtott jelentős azerbajdzsáni támogatást, de kiemelte, hogy a helyzet továbbra is nagyon nehéz, és arra kérte Bakut, hogy nyújtson újabb segélyeket. Azerbajdzsán egyebek között energetikai eszközökkel és üzemanyaggal segítette Ukrajnát, a támogatás értéke elérte a 7,5 millió dollárt.

Jens Stoltenberg Azerbajdzsán után kedden Örményországban is tárgyal.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Romániában épül meg a NATO legnagyobb katonai bázisa - erős súlypont a Fekete-tenger térségében

Az újraválasztott Putyin nem zárja ki, hogy háború lesz Oroszország és a NATO között

NATO-főtitkár: ha Putyin nyer, az veszélyes üzenet a világ tekintélyelvű vezetőinek