A kalinyingrádi exklávé Oroszország egyetlen előretolt és fenyegető bástyája Európában, de egyben az Akhilleusz-sarka is. Svédország atlanti belépésével immár kizárólag NATO-országok veszik körül, ezért egy közvetlen háborús veszélyt nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Előbb Finnország, majd Svédország belépésével bezárult a hurok a mérhetetlen fontosságú orosz külterület körül
HIRDETÉSAz orosz kalinyingrádi régiót „semlegesítik”, ha Moszkva konfliktust provokál a NATO-val, közölte Litvánia svédországi nagykövete az X-en.
Linas Linkevicius megjegyezte azt is, hogy Oroszország korábbi rémálma, miszerint a NATO körülveszi, most részben meg is valósul.
Svédország NATO-csatlakozása nem volt kétséges, de Törökország majd Magyarország blokkja miatt az időpontja tolódott. Emiatt Oroszországnak bő másfél éve maradt felkészülni egy a balti háborúra is. A Balti Flotta jelentése szerint orosz hadihajók - Kalibr cirkáló- és Moszkit hajóelhárító rakétákkal felszerelve - 2022 nyara óta több gyakorlaton szimulálták ellenséges célpontok megsemmisítését a térségben. A manőverekben éles tüzérségi tűz is szerepelt.
A két északi ország atlanti csatlakozásával az északi status quo a fejére állt
Az orosz hadi- és teherhajók eddig könnyen eljuthattak Szentpétervárról az exklávéba, mert két semleges ország felségvizein kellett áthaladniuk. Ez a lehetőség most az új NATO-tagok együttes engedélyétől függ(het). Egy kiélezett helyzetben a blokád megvalósítható, mert Kalinyingrád összes tengeri és szárazföldi szomszédja NATO-tag lett.
Fenyeget-e közvetlen háborús veszély? Hiba lenne teljesen félvállról venni
Tavaly decemberben Joe Biden amerikai elnök a Kongresszus előtt azt a kijelentést tette, hogy az ukrajnai 'különleges hadművelet' céljainak elérése után Oroszország megtámadhatja azokat az országokat, amelyek az Észak-atlanti Szerződés tagjai. Ezt a felvetést az orosz elnökqkkor a leghatározottabban elutasította.
Most hétfőn ennél jóval keményebb hangot ütött meg a Kreml szóvivője. Dmitrij Peszkov szerint egy háború Oroszország és a NATO között elkerülhetetlenné válik, ha a nyugati csapatokat küldenek Ukrajnába. Szerinte azoknak az országoknak, amelyek úgy döntenek, hogy katonai személyzettel segítik Kijevet, pontosan kellene értékelniük a valós helyzetet, mert „egy ilyen lépés nem szolgálná polgáraik érdekeit”.
A kijelentés azután hangzott el, hogy napvilágra került Emmanuel Macron francia elnök felvetése, hogy a Nyugatnak katonai emberanyaggal is segítenie kellene Ukrajna védelmét.
„Ez egy fontos és eddig nem szereplő elem, ami új megközelítést követel" – hangsúlyozta Peszkov.
Ugyancsak a háborús logikára utaló jel, hogy Putyin elnök elrendelte a moszkvai és a szentpétervári katonai körzetek visszaállítását, ami mozgékonyabbá és reakcióképesebbé teheti az eddig lomhának bizonyult hatalmas Nyugati Katonai Körzetet, amely az ukrajnai háborúért felelt.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár tagadta, hogy az észak-atlanti szövetségben léteznének a Macron-doktrínához igazodó tervek. „A NATO-szövetségesek példátlan támogatást nyújtanak Ukrajnának már 2014 óta, és az orosz invázió után ezt nagyban fokoztuk. Azt viszont nem tervezzük, hogy NATO csapatokat állomásoztassunk Ukrajnában” – mondta az atlanti szövetség politikai vezetője.
Lengyelország, Svédország, Hollandia és Németország nyilvánosan is elutasította, hogy katonáikat a katonai konfliktusövezetbe küldjék.
Mi történne egy blokád esetén?
A Kalinyingráddal való kapcsolat megszűnése vagy beszűkülése azért nagy is veszteség lenne Oroszország számára, mert kikötője az egyetlen jégmentes rakodóhely a Balti-tengeren, wzért stratégiai értéke kimagasló.
A térségben hozzávetőlegesen 180-200 ezer orosz katona állomásozik a Kalinyingrádi Különleges Körzet állományaként, amit az idők során többször is átszerveztek és átneveztek.
A porosz-német gyökerű város blokádja esetén a szárazföldi megközelítés nem lehetséges, mert az csak Fehéroroszországon keresztül történhetne, ha Lengyelország vagy Litvánia hozzájárul. Maradna a sebezhető légiszállítás, amelynek célpontja a Csalovszk nevű tengeri és légi bázis, alig 10 kilométerre a fővárostól, Kalinyingrádtól.
A támaszponton az orosz 846. légivadász ezred állomásozik, 44 darab Flanker (Szu-27) típusú vadászgéppel (a képen). 2022 óta a bázison többször láttak leszállni MiG-31 típusú nehéz elfogó vadászgépeket is. Ez utóbbiak alkalmasak a Kinzsal hiperszonikus rakéták szállítására, melyek nukleáris töltetet is hordozhatnak.
Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint a gépek 'stratégiai elrettentési céllal' érkeztek a bázisra, a rakétákat viszont külön szállították a helyszínre, ismeretlen számban.
A katonai körzetben tartott nukleáris fegyverzet száma és őusztító ereje nem ismert, de létezik. Erre utal, hogy már 2018-ban elvégezték a szovjet korszakból visszamaradt atombunkerek korszerűsítését a tengermelléki Kulikovóban, a fővárostól 18 kilométerre.
A katonai szempontok mellett felmerül a helyi lakosság ellátásának gondja is
Kalinyingrád jogi értelemben az Orosz Föderáció egyik körzete, amely a leningrádi terület alá rendeltek. Noha kívül esik szuverén területen, fenntartásáról és ellátásáról a központi kormányzatnak kell gondoskodnia.
HIRDETÉSTavaly júniusban már előállt egy válságközeli helyzet, amikor Litvánia leállította az élelmiszer- és egyéb erőforrás-szállítást az exklávéba vasúton és közúton. Peszkov szóvivő akkor kijelentette, hogy az orosz hadsereg „megtorló intézkedésekre” készül, és ha az Európai Unió nem lép közbe a helyzet rendezésére, akkor Moszkva 'saját jogán' fog intézkedni.
A fenyegetés ellenére több szankciós termékcsoport átszállítási tilalma jelenleg is fennáll.
A hatod-Magyarországnyi kerület (oblaszty) teljes lakossága valamivel egymillió fölött van, és Oroszország legmagasabbra értékelt üzleti körzetének számít, megelőzve Moszkvát és Szentpétervárt. (A város volt az egyik házigazdája a 2018-as labdarúgó VB-nek is.)
Ugyanez már kevésbé látszik a személyi jövedelmek terén, ahol csak 28. a föderációban, mert a nagy ipari és bányászai körzetek messze megelőzik, tízszeres jövedelmi különbségeket is produkálva. Kalinyingrád nagyjából Szerbia jövedelmi szintjén áll, miközben a távol-szibériai Nyenyec autonóm körzet egy főre eső jövedelme Luxemburgéval azonos, azaz 100,000 euró felett van évente.
Egy blokád során a lakosság ellátása rendkívül megnehezülne, főként az energiahordozók, de a fogyasztási cikkek és élelmiszerek terén is. Légtérzárlat esetén a lakosok nem tudnának Oroszországba menekülni, és a jelenleg működő heti 116 járat leállna Moszkva és Kalinyingrád között.
HIRDETÉSA történelmi előzmények dermesztők
A város (és a terület) azért gyűlöletes sok lengyel számára, mert Mihail Kalinyin egykori szovjet államfő nevét viseli. Kalinyin (a képen) egyike volt annak a hat politikusnak (élükön Sztálinnal és Berijával), akik 1941-ben parancsot adtak mintegy 21,000 lengyel hadifogoly kivégzésére Katyńban és másutt.
A máig is megfejthetetlen logikájú. értelmetlen és kegyetlen tömeggyilkosság megbocsáthatatlan bűn a lengyelek szemében, és erről évente nemzeti gyásznapon emlékeznek meg.
Hasonló érzelmek élnek az úgy nevezett balti-országokban (Litvánia, Észtország, Lettország), melyek a szovjet megszállás, majd a szovjet rendszer idején a legsúlyosabb próbatételeknek voltak kitéve.
Külső hivatkozások
Hiperszonikus rakéták Kalinyingrádban
A Cselovszk bázis
Kalinyingrád üzleti értéke
Peszkov reakciója Macron indítványára
Nukleáris fegyverzet Kalinyingrádban
HIRDETÉS