Del-karolinai kampányútja során a volt elnök kijelentette, hogy bármilyen poklot megengedne az oroszoknak azok ellen, akik nem fordították nemzeti jövedelmük legalább 2%-át védelmi célokra.
Trump a „bátorítás” szót használta az oroszok felé
HIRDETÉSNem fizettél? Akkor nincs védelem sem - ebben foglalható össze Trump okfejtése, ami rémülettel tölthet el sok atlanti országot és kormányzatot. A volt elnök állítása szerint ezt már hivatali idején is közölte egy meg nem nevezett európai vezetővel.
Egy hipotetikus forgatókönyv szerint, ha Moszkva megtámadja őket, Trump „bátorítani fogja” Oroszországot, „hogy azt tegyen, amit csak akar”.
A NATO belső megállapodása szerint a tagországok nemzeti jövedelmük 2%-át kötelesek védelmi célokra költeni, de ezt egyelőre csak 7 ország teljesíti. Ezek: maga az USA, valamint Görögország, Lengyelország, az Egyesült Királyság, Észtország, Litvánia és Lettország.
Trump levezetése szerint Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és még sokan (köztük Magyarország is) nem számíthatnának amerikai katonai segítségre egy orosz agresszió esetén, de még Kanada sem.
Az atlanti szövetség Oroszország 2014-es krími annexiója után állapodott meg abban, hogy a partnerek 2024-ig éves GDP-jük 2%-át védelemre fordítják. Ez felülvizsgálható, de eddig nem került rá sor.
Kétségtelen, hogy reálértéken az USA még mindig a NATO katonai kiadásainak csaknem 70%-át biztosítja, ami már elnöksége idején arra késztette Trumpot, hogy megkérdőjelezze, miért költ Amerika ilyen sokat "gazdag országok" védelmére. Még azt is megpendítette, hogy az USA kilép a szövetségből, de később a hevessége enyhült, viszont felvetette a védelmi kötelezettség 4%-ra emelését
Trump kijelentése a NATO alapeszméjét dúlja fel, ami a teljes szolidaritás, bármilyen előfeltétel nélkül
A NATO alapszabályának 5. cikkelye kölcsönös és kötelező védelmet ír elő, amit nem tesz függővé a tagállamok védelmi kiadásaitól. A rendelkezés szerint az összes tagállam köteles egy megtámadott partner segítségére sietni, de nem feltétlenül katonai eszközökkel és haderővel, hanem logisztikai, humanitárius vagy diplomáciai módokkal is.
Andrew Bates, a Fehér Ház szóvivője elborzasztónak és megdöbbentőnek nevezte Trump megjegyzéseit, mondván, hogy „legközelebbi szövetségeseink inváziójának ösztönzése veszélyezteti az amerikai nemzetbiztonságot, a globális stabilitást és az hazai gazdaságunkat”.
Eközben nőnek az aggodalmak a Biden-adminisztráció segítségnyújtásával kapcsolatban is
Trump megjegyzései arra visszhangoznak, hogy Ukrajna nehézségekkel küzd Oroszország inváziója ellen, mivel ellentámadása kudarcot vallott, és jelenleg alig szállítanak neki fegyvereket. Biden elnök erőfeszítései, hogy Kijevnek több amerikai támogatást küldjön, megrekedt a Kongresszusban a jobboldali ellenállás közepette.
Jellemző erre egy dán kockázatelemző csoport vezetőjének részletezése, aki számított az USA relatív kihátrálására Euirópából, de ilyen mélyen negatív esetre már ő sem.
Trump megjegyzései valószínűleg felborzolják a kedélyeket az európai fővárosokban is, mivel a 2024-es amerikai elnökválasztáson számolni kell Trump visszatérésének erős esélyével. Sok amerikai szövetséges aggódik amiatt, hogy Trump újabb ciklusa földrengést jelentene, és Washington kevésbé lenne megbízható partner.
A megosztott választói kör és a kongresszus patthelyzete miatt a következő amerikai elnököt leköthetik az otthoni kihívások és kevesebb ideje, pénze és türelme lesz Ukrajnától a Közel-Keleten át az ázsiai térségig szembenézni a világ számos kihívásával.
Emmanuel Macron francia elnök legutóbbi ítélete ezt nyersen úgy fogalmazta meg, hogy „Amerika első prioritása önmaga”.