Az EU a nyugaton befagyasztott orosz vagyonelemekből származó profitot tervezi átadni Kijevnek, Oroszország vészjósló fenyegetései közepette.
HIRDETÉSEgy lépéssel közelebb került ahhoz az Európai Unió, hogy orosz pénzből támogassa Ukrajnát. Az EU Tanácsa elfogadott egy határozatot, melynek értelmében az orosz invázió kezdetén befagyasztott orosz vagyont és ennek kamatait elkülönítve kell tárolniuk a bankoknak addig, amíg a tagállamok nem határoznak arról, hogy mi legyen a pénzzel. Az orosz vagyon elkülönítéséről eredetileg a január végi uniós csúcson egyeztek meg az uniós országok vezetői.
A G7 országok és az uniós tagállamok összesen nagyjából 300 milliárd eurónyi, azaz az éves magyar GDP közel kétszeresét érő orosz vagyont fagyasztottak be 2022 február 24. után. Ennek kétharmada van az EU területén, jó része ezen belül is Belgiumban, az Euroclear nevű klíringbanknál található. Ez egy olyan pénzintézet, amely más bankok, tőzsdék és befektetők vagyonának megőrzésével foglalkozik. A háború kezdetén külföldön lévő orosz tartalékok nagyjából felét fagyasztották be a nyugati országok.
Egyelőre kérdéses, hogy mennyi orosz pénzt kap majd Ukrajna
Ezek a befagyasztott pénzek profitot termelnek az őket őrző pénzintézeteknél. Az EU terve az, hogy ezt a profitot előbb becsatornázza az uniós költségvetésbe, onnan pedig átadja majd Ukrajnának. Ezt a folyamatot készíti elő a mostani határozat, de mielőtt megindulhat a pénzáramlás, még szükség lesz az uniós vezetők egyhangú döntésére - írja az Euractiv.
Uniós tisztségviselők becslése szerint a következő négy évben összesen 15-17 milliárd eurónyi orosz profitot tudnak majd átadni az ukrán gazdaság élénkítésére. Ez jelentős összeg, de azért inkább kiegészítő szerepe lehet a nyugati támogatások között: a 2024-27-es időszakra csak az EU-tól 50 milliárd eurós támogatást kap Ukrajna, az Egyesült Államok Szenátusa pedig hosszas huzavona után éppen kedden döntött egy 60 milliárd dolláros segély támogatásáról, de ezt még a Képviselőháznak is jóvá kelly hagynia.
Tervek azonban arra is születtek, hogy az egész befagyasztott orosz vagyont elkobozzák. Ezt elsősorban a Egyesült Államok szorgalmazza, az Egyesült Királyság, Japán és Kanada támogatásával. A G7 országcsoport uniós tagjai, Németország, Olaszország és Franciaország viszont nem lelkesednek az ötletért; egyrészt attól tartanak, hogy jogilag túlságosan kockázatos lenne a lépés, másrészt pedig attól félnek, hogy eltántorítaná a külföldi befektetőket attól, hogy euróban tartsák a pénzüket.
Ukrajna örül, Oroszország fenyeget
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter mindenesetre üdvözölte az EU Tanácsának döntését, és azt sürgette, hogy minél több orosz pénzt adjanak át Ukrajnának, mert szerinte „az agresszornak fizetnie kell".
Oroszország viszont komoly fenyegetést fogalmazott meg az Európai Unió felé.
„Ez a lopás: ha eltulajdonítunk valamit, ami nem a miénk. És mivel az országunk ezt lopásnak értékeli, úgy is fogunk hozzájuk állni, mint a tolvajokhoz" - mondta a külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova, hozzátéve, hogy rendkívül kemény orosz válaszra számíthat az EU, ha hozzányúl az orosz vagyonelemekhez.
Moszkva korábban egyértelművé tette, hogy a kemény orosz válasz alatt az Oroszországban lévő nyugati vagyonelemek lefoglalását kell érteni. Ezek mérete a nyugaton zárolt orosz vagyonéhoz hasonló, egyes számítások szerint közel 300 milliárd dollárról van szó.