Évente több mint 30 ezer szerb hagyja el Szerbiát, ezért a nyugat-balkáni országnak sürgősen szüksége van külföldi munkaerőre.
HIRDETÉSAz építőipar, a tömegközlekedés és más ágazatok is munkaerőhiányal küzdenek. Ezért az országnak sürgősen munkaerő integrációs intézkedéseket kell hoznia.
“ Kanadába szeretnék menni, de persze ez még változhat” - mondja Ivon Seuvavu, pincérnő. “ Hogy van-e lehetőség itt maradni és munkát találni az iskola után, persze - miért ne?” -teszi hozzá a szintén felszolgáló Ivon Seuvavu,
Szerbia még nem hozta létre a megfelelő integrációs struktúrákat a külföldi munkaerő fogadására. És a nyelv az első akadály.
“Vannak cégek, ahol tolmácsokat alkalmaznak. Vannak ahol angolul beszélnek. Minden attól függ, hogy milyen típusú a munka, hogy hány ember marad, és mennyi ideig. Az építkezéseken például a munkaadók kidolgoznak egy szigorú protokollt, amivel ki lehet váltani az egész napos tolmácsot- meséli Szerbiai Munkaadók Szövetségének vezetője, Jelena Jevtović
A szerbiai várososok vezetői a szomszédos horvát mintákat tanulmányozzák.
“ A zágrábi városvezetés döntése kulcsfontosságú volt – számol be róla a horvát parlamenti képviselő, Gordan Bosanac. Eszerint a horvát nyelv elsajátítása az első lépés a külföldi munkavállalók integrációja felé, akikből egyre több van Zágrábban. A legfrissebb adataink szerint már 23 ezren vannak. Nem várhatunk arra, hogy a parlament minden integrációs intézkedést elfogadjon”.
Szerbián át vezet az illegális bevándorlók egyik legfontosabb útvnala. Túlnyomó többségük nem akar a balkánon maradni, legtöbbjük gazdag nyugati országok felé tart.