EventsEseményekPodcasts
Loader

Find Us

HIRDETÉS

Óriási szén-dioxid-kibocsátással jár az ukrajnai háború

A harci járművek is jelentősen hozzájárulnak a szén-dioxid-kibocsátás növelekedéséhez
A harci járművek is jelentősen hozzájárulnak a szén-dioxid-kibocsátás növelekedéséhez Szerzői jogok LIBKOS/Copyright 2023 The AP. All rights reserved.
Szerzői jogok LIBKOS/Copyright 2023 The AP. All rights reserved.
Írta: Andrea Hajagos és MTI
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Már 150 millió tonna szén-dioxid került a levegőbe kifejezetten a háború miatt, amióta Moszkva 2022 februárjában támadást indított Ukrajna ellen. Ez nagyjából annyi, mint Belgium egész éves kibocsátása.

HIRDETÉS

Rengeteg szén-dioxid került a levegőbe az ukrajnai háború kezdete óta – derült ki egy, a dpa hírügynökség által szemlézett tanulmányból, amelyet várhatóan hétfőn tesznek közzé Dubajban, az ENSZ klímaváltozási konferenciáján, a COP28 nevű találkozón.

A Lennard de Klerk holland tudós vezette kutatócsoport szerint 150 millió tonna, kifejezetten a háború miatt termelődött szén-dioxid került a levegőbe a háború kezdete óta. A tanulmány szerint ennek csaknem egynegyede kifejezetten a katonai műveletek során került a levegőbe, például a csapatok által használt üzemanyagokból, 15 százalék tüzekből, 12 százalék pedig a légtérzárak miatt hosszabb útvonalra kényszerülő repülőgépekből származott.

A tűz és az újjáépítés is sok szén-dioxid-kibocsátással jár
A tűz és az újjáépítés is sok szén-dioxid-kibocsátással járLibkos/ AP Photo

A kutatók azt is megállapították, hogy a kibocsátások jelentős része a tönkretett infrastruktúra – például a kahovkai gát – újjáépítéséből származik, kiemelve, hogy az építőipar a világon mindenhol jelentős mennyiségű üvegházhatású-gázkibocsátásért felelős.

Lennard De Klerk szerint a világnak nagyobb figyelmet kellene fordítania a fegyveres konfliktusok  környezetre gyakorolt hatására, és felhívta a figyelmet arra is, hogy az ukrajnai háborúval kapcsolatban végzett kutatások eredményeként Oroszországot akár éghajlati károk okozása miatt is felelősségre lehet vonni.

"Oroszországnak jóvá kell tennie az agressziót, mellyel jelentős mértékű üvegházhatású gáz került a légkörbe, felgyorsítva ezzel a klímaváltozás negatív hatásait" – jelentette ki.

Számítások szerint a háború az éghajlattal összefüggésben már mintegy 9,6 milliárd dollárnyi kárt okozott Ukrajnának.

„Fosszilis díj” a klímaváltozás kezelésében lemaradt országoknak

A szénenergia nagy mértékű felhasználása miatt idén – az Egyesült Államok és Új-Zéland mellett – negyedszer is Japánnak ítélték oda az úgynevezett „fosszilis díjat” a COP28 csúcstalálkozón.

A világ minden tájáról több száz környezetvédelmi szervezetet tömörítő Climate Action Network (CAN) annak ellenére "tüntette ki" fricska-díjával az ázsiai országot, hogy az egyike annak a 118 államnak, amely az idei klímacsúcson közös nyilatkozatban vállalta: jelentősen visszaszorítja a fosszilis üzemanyagok használatát, 2030-ra pedig megháromszorozza a megújuló energiaforrások termelését.

A japán kormányfő beszéde a dubaji COP28 csúcstalálkozón
A japán kormányfő beszéde a dubaji COP28 csúcstalálkozónAP Photo/Peter Dejong

A CAN klímaváltozással kapcsolatos veszélyek kezelésében visszamaradottnak tartott országoknak járó díját – amelyet 2019-ben, 2021-ben és tavaly is Japán kapott – idén az Egyesült Államoknak és Új-Zélandnak is kiosztották a környezetvédők.

Kisida Fumio japán miniszterelnök pénteki beszédében elmondta, hogy a japán kormány támogatja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó technológiát a hőerőműveknél az ammónia és a tüzelőanyag keverésével, Tokió pedig együttműködik a délkelet-ázsiai országokkal a tiszta energiára való átállás érdekében.

A CAN közleménye szerint azonban a japán ígéret valójában nem más, mint a hőerőműveket a jövőben is működtető, a hidrogén és az ammónia fosszilis tüzelőanyagokkal való együttes tüzelésének "zöldre mosása".

Tüntetők a dubaji COP28 csúcstalálkozó közelében
Tüntetők a dubaji COP28 csúcstalálkozó közelébenAP Photo/Peter Dejong

Zöldre mosásnak nevezik környezetvédők azt, amikor egy vállalat az általa végzett tevékenységet környezetbarátnak állítja be, miközben nem az.

A környezeti erőforrásokban szegény szigetország a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa óta nagymértékben függ a fosszilis tüzelőanyagok, például a szén és a nyersolaj behozatalától, számos atomerőműve pedig továbbra is kihasználatlanul áll.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Figyelmeztetést adott ki a WHO a légszennyezettség miatt

Megdőlt az évszázados csapadékrekord az Egyesült Arab Emírségekben

Újabb rekord Dubajban: övék a leghosszabb végtelenített medence