Mivel az ENSZ kiemelt éghajlat-változási csúcstalálkozóján nem sikerült megállapodni a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetésének ütemtervéről, az Európai Unió egyre inkább egyedül találja magát egy olyan világban, amely egyre inkább eltávolodik a klímaváltozást fékező törekvéseitől.
A brazíliai Belemben megrendezett COP30 ENSZ éghajlat-változási csúcstalálkozó olyan végleges szöveggel zárult, amely nem tartalmazott semmilyen ütemtervet a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetésére, ami olyan kritikákat váltott ki, amelyek "üres megállapodásnak" és "erkölcsi kudarcnak" minősítették az eredményt.
Az Egyesült Államok kivonulása a nemzetközi éghajlat-változási tárgyalásokról politikai és pénzügyi vákuumot teremtett, Donald Trump amerikai elnök pedig "átverésnek" nevezte az éghajlatváltozást.
Az ENSZ kiemelt éghajlat-változási konferenciáján részt vevő olyan országok, amelyek gazdasága nagymértékben függ a fosszilis tüzelőanyagok termelésétől, mint például Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek, nyíltan ellenezték a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonását célzó célkitűzéseket vagy ütemtervet.
Egy nappal a COP30 vége előtt az EU azzal fenyegetőzött, hogy nem támogatja a végleges szöveget, amelyet közel 200 országnak kellett konszenzussal jóváhagynia. Végül az EU nem látott más lehetőséget, mint hogy támogassa a dokumentumot, ugyanakkor elismerte, hogy nem elég ambiciózus.
A konferencia eredménye ellenére a 27 tagú blokk fenntartotta elkötelezettségét a légszennyezés és a globális felmelegedés csökkentése mellett, az 1,5°C-os határérték betartásával és a fosszilis tüzelőanyagokról való átállással, és fogadkozott, hogy folytatja a munkát otthon, és külföldön is finanszírozza a tiszta projekteket.
"Nem tökéletes, de hatalmas lépés a helyes irányba. Az EU egységesen kiállt az éghajlatváltozás elleni küzdelem mellett" - mondta Wopke Hoekstra, az éghajlat-politikai fellépésért felelős európai biztos.
Az EU-nak több koalíciót kell kötnie
Mohammed Chahim holland képviselő (S&D) szerint Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök magasra tette a lécet, és az EU azzal a szándékkal érkezett a COP-ra, hogy az ambiciózus országok koalíciójának élére álljon.
A holland törvényhozó szerint azonban a nemzetközi rend jelenlegi széttagoltsága akadályozza a sikert.
"Túl nagy volt az ellenállás többek között az olajállamok részéről, és a geopolitikai egyensúlyok egyértelműen eltolódtak. Az EU-nak az Egyesült Királysággal együtt az árral szemben kellett eveznie, hogy megmentsen bármilyen ambíciót" - mondta Chahim, utalva arra a BRICS-frontra is, amely ellenezte, hogy határozottan lépjenek fel a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonása érdekében.
A BRICS - a Brazília, Oroszország, India, Kína, India és Dél-Afrika rövidítése - a feltörekvő gazdaságok Moszkva által vezetett 10 tagú szervezete, amely a Nyugattal szemben hivatott fellépni.
Darragh O'Brien, az ír éghajlat-, környezetvédelmi és energiaügyi miniszter kijelentette, hogy a végleges szöveg támogatása "nem könnyű döntés". O'Brien sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy nem készült hiteles ütemterv a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonására, amit több mint 80 ország, köztük Írország is követelt a COP30 során.
Al Gore volt amerikai alelnök az X-en sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a petroállamok heves ellenállása megakadályozta a fosszilis tüzelőanyagoktól való elszakadási ütemterv kidolgozását.
"Annak ellenére, hogy a petrosztátumok megpróbálták megvétózni a fosszilis tüzelőanyagoktól való elszakadási ütemterv kidolgozását, a COP30 brazil elnöksége az útiterv kidolgozására irányuló erőfeszítések élére áll, amelyet a több mint 80 ország már támogat" - tette hozzá Gore.
A tudomány és a jog figyelmen kívül hagyása
Klímakutatók és környezetvédők hasonlóan értékeltek.
Nikki Reisch, a Nemzetközi Környezetvédelmi Jogi Központ éghajlat- és energiaprogramjának igazgatója szerint a COP eredménye "üres alku", amely figyelmen kívül hagyta a tudomány és a jog ismételt felhívásait, miszerint a fosszilis tüzelőanyagok eltemetésére és a "szennyezők megfizetésére" irányuló átmeneti tervben kell megállapodni.
"Miközben a bolygót a szakadék szélére sodró országok ujjal mutogatnak, sarkukba ássák magukat, és megszorítják a pénztárcájukat, a világ ég. Bármennyire is próbálják a nagy szennyezők elszigetelni magukat a felelősség alól, vagy kiszínezni a tudományt, ez nem helyezi őket a törvények fölé" - tette hozzá Resich.
Doug Weir, a Conflict and Environment Observatory igazgatója a végleges szöveget "erkölcsi kudarcnak" nevezte az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásaival már most is szembesülő közösségek számára.
"Nem vagyunk előrébb, mint két évvel ezelőtt Dubaiban, és még nehezebb hegyet kell megmásznunk" - mondta Weir.
Ha a dubaji COP28 konferencián elfogadott ígéreteket végrehajtották volna, a globális felmelegedés mértéke 10 éven belül harmadával, 2040-re pedig felével csökkenthető lett volna - derül ki a Climate Analytics nevű környezetvédelmi agytröszt jelentéséből, amely olyan forgatókönyveket értékelt, amelyek szerint 2030-ig minden kormánynak sikerült volna megháromszoroznia a megújuló energiát, megdupláznia az energiahatékonyságot és fellépnie a metánnal szemben.
"Ebben a világban a felmelegedést 2°C alatt lehetne tartani ebben az évszázadban, a jelenlegi politikák által elért 2,6°C helyett" - mondta Bill Hare, a Climate Analytics vezérigazgatója.
A világ vezetői két hétig gyűltek össze az amazóniai Belém városában, hogy számba vegyék a globális erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a globális hőmérséklet ne emelkedjen 1,5°C fölé, 10 évvel azután, hogy a párizsi megállapodásban a világ kötelezettséget vállalt arra, hogy valódi lépéseket tesz a globális felmelegedés ellen.
A következő COP-ra Ausztráliában és Törökországban kerül sor.