A nyugdíjak, a szociális lakhatás, a munkanélküli segélyek, az orvosi ellátás és a fogyatékossági támogatás révén Európa a világ élvonalában van, ha az öregkori és a szociális juttatásokat vesszük. De vajon mely tagállamok a legbőkezűbbek e téren?
Az Eurostat adatai szerint 2024-ben valamennyi uniós ország növelte jóléti kiadásait, összességében közel 7 százalékkal, így a blokk teljes szociális költségvetése közel 5 milliárd euróra emelkedett.
Az EU szociális juttatásokra fordított átlagos kiadásai jelenleg a GDP 27 százaléka körül járnak, de az egyes tagállamok költésében jelentős az eltérés. (Ezt mutatja az alábbi grafikon)
Finnország, Franciaország és Ausztria a legbőkezűbb, mindegyikük a GDP 32 százalékát költi szociális juttatásokra. Írország áll az utolsó helyen mindössze 12 százalékkal, ami az Eurostat szerint kevesebb, mint az olyan nem uniós tagállamoké, mint Bosznia-Hercegovina (20%) és Szerbia (18%).
Szakértők arra emlékeztetnek, hogy Írország társadalma más államokéhoz képest még mindig viszonylag fiatal, ezért ott az államháztartásnak nem kell olyan sokat költenie a nyugdíjra, a hosszú távú ápolásra és az időskori egészségügyi ellátásra. Ezt magyarázta az Euronews kérdésére Bernhard Ebbinghaus professzor, a Mannheimi Egyetem makroszociológiai tanszékének vezetője.
"Emellett Írországban - Luxemburghoz hasonlóan - a GDP némileg fel van fújva a nemzetközi vállalatok miatt, amelyek az adózással összefüggő megfontolásokból települnek oda" - tette hozzá. - "Írország esetében a GNP (a lakosok által megkeresett összes jövedelem) a GDP-nél jobb mutató a lakosság életszínvonalának felméréséhez".
Írország azonban nem az összes öregségi és szociális juttatás tekintetében utolsó a sorban. A szociális lakhatásra fordított GDP-arányos összeg tekintetében második az EU-ban.
Hol a legnagyobbak a juttatások?
Általánosságban elmondható, hogy az EU jóléti kiadásainak legnagyobb részét a nyugdíjak teszik ki: az összkiadásból kétezer milliárd euró erre megy el.
A második helyen az egészségügyi, illetve betegségekkel összefüggő ellátás áll közel 1,5 ezer milliárd euróval, ezt követik a család- és gyermektámogatási intézkedések 400 millió euróval, majd a fogyatékossági támogatások300 millió euróval.
A közelmúltban életbe lépett (jelenleg felfüggesztett), folyamatosan vitatott nyugdíjreformja miatt a figyelem középpontjában lévő Franciaország nem tartozik az időskori ellátásra legtöbbet költő első három uniós tagország közé. GDP-jének mindössze 13 százalékát fordítja erre a célra.
Az első három helyen Ausztria (14,7%), Olaszország (14,6%) és Finnország (14,5%) áll.
Az egészségügyi és a betegségekkel összefüggő ellátásra Németország fordítja a legtöbbet (9,9%), majd Franciaország és Hollandia (9,5%) következik a sorban.
Az alábbi grafikonon balról jobbra haladva a lakhatás támogatása, a munkanélküliek segélyezése, az egészségügyi és betegségekkel összefüggő kiadások, illetve a nyugdíj és időskori juttatások láthatóak GDP-arányosan, országok szerinti bontásban.
A munkanélküliek támogatásában Franciaország vezet (a GDP 1,75 százalékával), majd Finnország (1,65%) és Spanyolország (1,5%) következik.
Ami a lakhatási támogatást illeti, Finnország áll az élen (a GDP 0,99 százalékával), megelőzve Írországot (0,72%) és Németországot (0,63%). Felmérések azt mutatják, hogy az európaiak ennél is többet várnak kormányaiktól ez ügyben.
Egy 2025-ös Eurobarométer-felmérés szerint a megfizethető lakhatás hiánya a "legégetőbb" probléma az EU-ban a válaszadók 40 százaléka szerint. Ez az arány a városi lakosság körében 51 százalék.
Észtország jóléti boomja mennyire függ össze az inflációval?
A kelet-nyugati szakadék ellenére úgy tűnik, hogy a szociális célokra kevesebbet költő államok közül többen is felzárkózóban vannak a legbőkezűbb tagországokhoz.
Észtország közel 20 százalékkal növelte jóléti kiadásait tavaly. Ez az egész Unióban a legnagyobb arányú javulás volt az elmúlt évben. Horvátország közel 18 százalékkal, Románia 17,5 százalékkal emelte szociális kiadásait, vagyis nem sokkal maradtak le a legjobban teljesítő Észtország mögött.
Lauri Triin, a tallinni egyetem összehasonlító közpolitika professzora szerint Észtország szociális kiadásainak megugrása leginkább az indexálás és az erőteljes bérnövekedés eredménye, nem pedig a jóléti állam bővítése felé történő politikai elmozdulásé.
"A 2024-es nyugdíjindex a korábbi magas infláció és a gyorsan növekvő bérek miatt emelkedett meredeken" - mondta a Europe in Motionnek. - "Mivel sok a nyugdíjas, ez automatikusan növeli a kiadásokat".
"A szülőknek járó juttatások Észtországban béralapúak, így amikor az átlagbérek mintegy 10 százalékkal emelkedtek, akkor ezen juttatások összköltsége is nőtt" - tette hozzá. - "Az adómentes jövedelemhatár változásai és a szélesebb körű életszínvonal-emelkedés tovább erősíti ezt a hatást."
Németország folytatja az osztogatást?
A szociális kiadások növekedése Görögországban (+3,2%), Svédországban (+3,9%), Olaszországban és Dániában (egyenként +4,3%) volt a legkisebb mértékű tavaly.
Az általánosságban elmondható, hogy minden uniós tagállamban nőtt a juttatásokra fordított összeg.
Németország szociális kiadásainak 6,5 százalék körüli növekedése viszonylag alacsonynak számít a legtöbb más uniós országhoz képest, de a szakértők szerint ennek a növekedésnek még messze nincs vége.
"Németországban nyugdíjreformokat hajtottak végre, és jelenleg további lépésekről tárgyalnak, de 2024-ben az Ukrajnából érkező menekültek és a gazdasági lassulás (tehát kisebb GDP-növekedés és nagyobb munkanélküliség) miatti többletköltségek további nyomást jelentenek az államkasszán" - mondta Ebbinghaus.