Az EU növelni kívánja a bioüzemanyagok felhasználását a légi és tengeri közlekedésben, hogy csökkentse a szennyezést. Ukrajna kulcsszerepet játszhat ebben.
Az Euronews által látott, kiszivárogtatott dokumentum szerint az Európai Bizottság a biogazdaságra vonatkozó stratégia felülvizsgálatának részeként a bioüzemanyagok használatának fokozását tervezi a közlekedési szennyezés csökkentése érdekében.
A légi és a tengeri közlekedés továbbra is a szén-dioxid-mentesítés "Achilles-sarka" az EU-27 energia- és éghajlatváltozási céljai szerint. Ezek az ágazatok továbbra is nagymértékben függnek a fosszilis tüzelőanyagoktól, és az uniós adatok szerint az EU teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mintegy 8,4%-át teszik ki.
A tiszta energiaforrások fejlesztésére irányuló, folyamatban lévő uniós beruházások ellenére a nehézszállításra nem állnak rendelkezésre fenntartható, növényi vagy állati eredetű üzemanyagok. Az EU végrehajtó testülete az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében a növények és fák bioüzemanyag-előállításra való felhasználásának fokozását javasolja.
"A kereslet 2025-től várhatóan növekedni fog", elsősorban a ReFuelEU Aviation és a FuelEU Maritime által vezérelve - olvasható a dokumentumban, amely az unió azon jogszabályaira utal, amelyek célja a megújuló üzemanyagok elterjedésének növelése a nehézszállításban.
A környezetvédelmi csoportok régóta bírálják a bioüzemanyagok használatát, mivel az szerintük nem fenntartható, és azzal érvelnek, hogy veszélyeztetheti az élelmezésbiztonságot és az erdők azon képességét, hogy a légkörből CO2-t vonjanak el.
A bioüzemanyagokat forrás szerint kategorizálják, és minden egyes kategóriát "generációnak" neveznek.
Az első generációs bioüzemanyagokat élelmiszernövényekből, például kukoricából és cukornádból, a második generációs bioüzemanyagokat ehetetlen növényzetből és mezőgazdasági hulladékból, a harmadik generációs bioüzemanyagokat pedig algákból nyerik.
A blokk azonban messze nem rendelkezik elegendő bioüzemanyag előállítására alkalmas kapacitással.
Az Európai Számvevőszék 2023-as ellenőrzése szerint a fenntarthatósági kérdések, a biomassza elérhetősége és a költségek korlátozzák a bioüzemanyagok elterjedését. Megállapította továbbá, hogy az EU bioüzemanyag-politika hosszú távú perspektívájának hiánya hatással van a beruházásokra.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) nemrégiben kiadott jelentése szerint a természetből származó anyagok európai erőforrás-felhasználása meghaladja az ökoszisztémák hazai kapacitását a zöld erőforrások regenerálására és a CO2 elnyelésére.
A kiszivárgott dokumentum szerint 2022-ben a biomassza energetikai célú felhasználása Európában 29%-ot tett ki, megjegyezve, hogy ez a szám az elmúlt 10 évben 14%-kal nőtt.
Ukrán import?
Az EU és Ukrajna között nemrégiben aláírt mezőgazdasági kereskedelmi megállapodás kielégítheti a blokk bioüzemanyag iránti igényét.
Kijev hatalmas mezőgazdasági területének mérete 41,3 millió hektár - Ukrajna teljes földterületének 68,5%-a -, amelyből 32,7 millió hektár szántóföld - derül ki az Európai Parlament 2024-es kutatásából.
Az új megállapodás védintézkedéseket tartalmaz, amelyek korlátozzák bizonyos érzékeny termékek, például a gabonafélék és az olaj behozatalát. Ha ezeket feloldják, Ukrajna kulcsszerepet játszhat az ellátási láncban.
Biogazdasági stratégia
A Bizottság kedden jelenti be a biogazdaság 2012-es elindítása óta a harmadik felülvizsgálatát. A stratégia célja, hogy támogassa az élelmezésbiztonság, az éghajlatvédelem és a versenyképesség célkitűzéseit.
A dokumentum szerint az ágazat a 2022-es 812 milliárd euróról 2023-ra akár 2,7 billió eurót is termelhet.
"Az EU biogazdasága a versenyképesség dinamikus mozgatórugója, és stratégiai jelentőségű" - olvasható a dokumentumban.
A dokumentum szerint azonban a nemzetközi verseny, különösen az Egyesült Államok és Kína részéről, valamint az egységes piacon fennálló akadályok lassítják a bevezetést, és fennáll a veszélye annak, hogy az innováció az EU-n kívüli piacokra terelődik.