A tavaly júniusban megválasztott új Európai Parlament markánsan jobbra tolódott. A nacionalista képviselők - a szélsőbaloldali populistákkal együtt - nemmel szavaznak vagy tartózkodnak a Moszkvát elítélő határozatokra.
Hivatalba lépése óta az új EP legalább 14, Oroszországgal és Ukrajnával kapcsolatos állásfoglalásról szavazott, ami egy korai teszt volt arra nézve, hogy az új összetételű parlament hogyan áll hozzá a külpolitikához - írja az EU Observer, amely a Novaya Gazeta Europe-pal együtt közzétette a leginkább Kreml-barát pártok és európai parlamenti képviselők frissített rangsorát.
A korábbi, kilencedik Európai Parlamentben átlagosan 40 európai parlamenti képviselő ellenezte az Oroszországgal kapcsolatos határozatokat, míg további 43 tartózkodott.
Az új testületben ez a szám csaknem megduplázódott - állapítja meg a brüsszeli lap. Jelenleg körülbelül 84 képviselő szavaz ilyen indítványok ellen, további 62 pedig nem foglal állást. Ez a blokk továbbra is túl kicsi ahhoz, hogy megtorpedózzon egy határozatot, de a mainstream és a radikálisok közötti távolság egyértelműen csökkent.
A Kreml-pártiság nem túl meglepő módon leginkább a politikai szélsőségeknél tapasztalható az EP-ben. Az egyik oldalon a szélsőbaloldali Baloldal (GUE/NGL) csoport tagjai ülnek, a másikon pedig az újonnan alakult radikális jobboldali szövetségek – a Patrióták Európáért (PfE), amelynek a Fidesz is tagja, és a Szuverén Nemzetek Európája (ESN).
A hivatalos pártblokkokon kívül is hasonló a tendencia. A független európai parlamenti képviselők – kis vagy radikális pártok tagjai, akiket a mainstream csoportok elkerülnek – a 14 Oroszországgal kapcsolatos állásfoglalás közül csak egyet támogattak.
A Kreml-párti szavazatok nagy része azonban nagyobb és befolyásosabb pártoktól származik – ilyen a francia Nemzeti Tömörülés (RN), a német AfD, a magyar Fidesz és az olasz Öt Csillag Mozgalom. Jelentős létszámukkal és fegyelmezett szavazási szokásaikkal ezek a pártok alakítják a Moszkvát elítélő vagy Kijevet támogató határozatokkal szembeni ellenállás nagy részét.
A 2024-es európai parlamenti választások után több jobboldali párthoz (RN, AfD) hasonlóan a Fidesz is közelebb került Moszkvához - állapítja meg a jelentés. Az előző, kilencedik ciklusban a párt a 30 Oroszországot érintő határozatból csak kettővel nem értett egyet, általában nem is vett részt a szavazáson.
Most a Moszkvát elítélő 14 szövegből hét ellen szavazott, háromnál pedig tartózkodott – ami az EU Observer szerint tükrözi Orbán Viktor Ukrajnával kapcsolatos keményebb retorikáját és a párt új szövetségét a PfE csoporton belül, miután évekig függetlenként működött.
Hasonlóan mozog a Robert Fico miniszterelnök vezette szlovák SMER párt is az Európai Parlamentben. Miután 2-ről 5 főre bővítette képviselői számát, a párt most szinte minden Oroszországgal kapcsolatos állásfoglalást elutasít – eddig 14-ből 12-t –, összhangban Pozsony általános törekvésével, amit a Moszkvával való "kiegyensúlyozott" kapcsolatnak nevez.
A két lap közzétette annak a 21 európai parlamenti képviselőnek a listáját is, akik a legkövetkezetesebben Moszkva érdekeit szolgálják szavazataikkal – köztük van Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk egyetlen EP-képviselője is.
Ő olyan társaságban szerepel a listán, mint például a szlovák Milan Mazurek, aki a roma közösségről tett rasszista kijelentései miatt elvesztette mandátumát a szlovák parlamentben (korábban a közösségi médiában dicsérte Hitlert, és a járvány idején nem volt hajlandó maszkot viselni), vagy a cseh Ivan David volt egészségügyi miniszter, aki a szélsőjobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) párt színeiben hamis információkat terjesztett először a Covidról, majd később az ukrajnai háborúról.
Az Európai Parlament továbbra is nagyrészt ellenáll a szélsőséges, oroszpárti képviselők befolyásának, azonban számuk növekedése bővíti a Kreml lehetőségeit a szimpatizáns szövetségesek megszerzésére - állapítja meg a brüsszeli lap.